Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

3. szám

198 ket ertekezeshez ábrák is vannak mellékelve, s a szöszt képező fonalak különösen ez utóbbinál igen jól vannak előtüntetve. Mindkét értekezés leirja ezen atkáknak áttelelési, szaporodási módját, valamint gazdasági jelentőségét is; de mert épen e pontokban a két író egymással határozot­tan ellenkezésben van, azért óhajtottam e tekintetben saját észleleteim alapján a dologgal tisztába jönni. Epen e kérdések körül forog a tárgynak gyakorlati értéke, és ezek tisztázására a mondott évben igen jó alkalom is kínálkozott. A mi magát az atkát illeti, ennek leírását mellőzöm, s utalok e tekin­tetben az említett két szerző műveire. Én röviden csak annyit említek meg, hogy ezen genust DUJARDIN állította fel, 1 0 hogy a Phytoptusok mind­annyian igen kicsinyek, nevezetesen a Ph. vitisnél a nőstény 0-13 '*"/ m hossz.. 0-35 szél., potrohaik harántul ránczoltak, s lábaik száma csak •2 pár. Dr. LANDOIS ugyan 4 pár lábról teszen említést, mások azonban csak 2 párról szólanak, s magam is ez utóbbiakhoz csatlakozhatom. A fajok megkülönböztetése az állat jellegei szerint legtöbb esetben lehe­tetlen, s épen azért ez idő szerint azon szokás divik, hogy a fajok a növé­nyek szerint neveztetnek el, melyeken előfordulnak. Ha a Ph. vitis bonczi szerkezetét akarjuk vizsgálni, nyáron e vizsgálattal igen kevésre mehe­tünk. Ilyenkor ugyanis a szölőlevél alsó felületén levő szöszben lehet őket találni, csakhogy ezen megtalálás roppant nehezen megy. Volt eset, hogy napokon keresztül kerestem őket, a nélkül, hogy csak egyet is találhattam volna, s egyátalában mindig igen sok idő után és sok fáradtság mellett tudtam egyet előkeríteni. Hihetőleg ezen körülmény indította RÖSSLER tanárt arra, hogy a szőlők ezen bajának okát más állatnál keresse, mint az a báró THÜMENÍele közkézen forgó növénykórtani gyűjtemény egyik szá­mánál megjegyezve van. 1 1 Egy időben magam is kezdtem e vélemény fele hajolni, annyival inkább, mert a Phytoptus keresés alkalmával a leveleken igen sok Podurat találtam, s ezek netaláni sértéseire gondoltam mint okozó tenyezőre. Később azonban télen foglalkozván e tárgygyal a PhytoptusokRt teli buvhelyeiken nagy mennyiségben találtam fel; s ezen évszakban s ezen helyeken kell azokat keresni, ha velők vizsgálatokat akarunk folytatni. Az évi nemzedékek száma. Dr. LANDOIS idézett értekezésében e tekintetben semmit sem mond. Dr. Löw azonban a Phytoptusoikról átalában szólva 1 2 azt mondja, hogy azok nyáron keresztül nagy mérvben szaporodnak. E tekintetben határo­zott számokban én sem beszélhetek, annyit azonban a betegség tüneteiről 1 0 «Ann. des sc. nat. Tom. XV. 1851. 166. lap. 1 1 v. THÜMEN . Herbarium mycologic. oeconomicum. Supplement 1. Nr. 10. Vitis vinifera (Phyberium vitis.) 1 2 «Verfiandl. r. k. k. zoolog. bot. Gesellscli. Wien. 1874.

Next

/
Thumbnails
Contents