Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
3. szám
199 előadottak után állíthatok, hogy azok csakis májusban es junius elején vannak nagyobb számmal. Egy egy új folt mutatkozik ugyan még julius vegén is, de csak igen ritkán, s így a Ph. vitisre nézve nem látszik valószínűnek azon átalában mondott állítás; mert ha nyáron keresztül ismetelten új nemzedékek állanának elő, akkor nagy valószínűséggel újból jelentkeznék azok munkájának eredménye a szölőleveleken. Att eleié s. Az áttelelesre nézve Dr. LANDOIS ugy nyilatkozik, hogy őszszel lassankent megszűnik az atkák tevékenysége, s a fagy beálltával mindnyájan elpusztulnak ; mielőtt azonban ez bekövetkeznék, téli tojásokat raknak, melyeket a földre hullott leveleket borító szöszben találhatunk. Ez állítás szerint tehát az áttelelés tojások alakjában történnék és pedig a földre hullott leveleken, honnan tavaszszal a kikelő atkák felmásznának a szőlő fris leveleire. Dr. Löw azon föltevésnek ad kifejezést, hogy a Phytoptusok az ágak héja alatt s a rügy fedő levelek közt telelnének át, és pedig vagy magok a nőstény állatok, vagy azoknak tojásai. SORAUER 1 3 a Ph. pyriröl szólva az átteleles helyét az egy éves ágak rügyeibe teszi. Ugyancsak SORAUFR 1 4 egy idézetében a Ph. vitisvöl az foglaltatik, hogy I. MORITZ január és február hóban a szőlő gyökérén találta azokat, hol épen olyan tüneteket okoznának mint a Phylloxera vastatrix. A fent említett olasz értekezésben pedig az van mondva, hogy a,Ph. vitis nem pusztul el őszszel, hanem kitelel a rügyekben, s értekező deczemberben egy egy rugyben 300, 212 drb ily atkát is talált. Ugyanitt hivatkozás történik másokra, kik Pirns communis, Prunus domestica, Sorbus aucuparia, Tilia grandifolia stb. rügyeiben találtak Phytoptusok&t. Az én észleleteim e kérdés ügyében következők : 1878 tavaszán és nyarán — mint már fentebb említém — a Ph. vitis országos föllépte alkalmából észleltem e betegséget Kolozsvárt, K.-Monostoron, Nagy-Enyeden; s a levelek szöszeben ritkán s nagy nehezen akadtam egy egy élő állatra. 1870. február 2-án, mely idő tájt még bő hó takarta a földet, a k.-monostori szőlőkből haza hoztam szőlövesszőket; és pedig egyszer olyanokat, melyek még ősszel levágatva a szőllőterületen hagyattak, továbbá olyanokat is, melyek ősszel a föld alá lettek takarva. Górcsői vizsgálatnál mindkét rendbeli vesszők rügyeiben nagyszámú Ph. vitist találtam. Hogy épen hányan voltak, s voltak-e 200-an vagy 212-en — mint az olasz értekezés emliti — azt nem igen olvashattam meg; annyit azonban mondhatok, hogy egy-egy rügyben 40 - 50 sőt 100 is találkozott. Ezen állatkák mozdulatlanul ültek ott, ha azonban melegben tartottam őket, nem sokára 1 8 «S ORAUKR . Pflanzeiikrankheiteii». 179. lap. 1 4 S ORAUER . Pflanzenkrankheiten». ltií>. lap.
