Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)

1. szám

26 XXYII. f. 4. 5.). Tovább kutatván a földtani irodalomban végre kiderült, hogy ezen fajt báró ETTINGSHAUSEN az 1850-iki évben ugyan fölállította és elnevezte, de sehol le nem irta, se le nem rajzolta. Erre b. ETTINGSHAUSEN-t figyelmeztettem, ki a részemről történt meghatározást helyben hagyta és fölszólított, hogy mulasztását pótoljam, mely megbízatásnak a következőkben bátorkodom megfelelni. * * * A Plumeria austriaca ETTINGSHAUSEN az 1850-iki évben a Pitten nevü helység mellett levő schauerleiteni (Alsó-Ausztria) barnaszénbányában fedeztetett föl és pedig túlnyomó számmal, iigy hogy majdnem minden egyes rögön lehet találni. 1 Az 1853-iki évben fedeztetett föl a brennbergi (Sopron mellett) bányában is, hol szintén a rendelkezésemre álló példányok szerint az uralkodó fa lehetett.

2 A levelek sokasága daczára egy tökéletes ép példányt sem lehet találni. Bőrnemüek voltak; 10—15 % hosszúak és 4—6 szélesek; vájjon birtak a nyellel vagy nem, az nem dönthető el; hosszúkás visszás-, tojásdadalakuak; az aljuk felé lassan elkeskenyednek, épszélüek; az elsőrendű ér majdnem a levél hegyéig egyfprmán erős; a számos másodrendű erek sokkal gyöngébbek; 60—80°-nyi szögek alatt erednek az elsőből, ívben hajlók (n. brachidodroma); a még számosabb harmadrendű erek gyöngék ; az előbbiekből igen tompa szögek alatt erednek; egymással majdnem párhuzamosan mennek; az alig észrevehető finomabb erezet polygonal sejteket képez. A brennbergi szénterület alkotásában HANTKEN szerint

3 jegeczes palák és neogén képződmények vesznek részt; elsők kiválóan csillámpalából állanak és a bányában a színképződmény közvetlen feküjét képezik. Az eddig tett fúrások szerint a 130 métert meghaladja. A neogén-képződmény felső osztályzata homokkő-, márgák- és conglomerátokból áll; alsó osztályzatában pedig, melynek vastagsága 27—40 mj fölülről lefelé, a következő rétegzetet mutatja: 1. Bitumenes pala 2-00—3-80 2. Széntelep . .. ... + 2-00—2-80 « 3. Tűzálló agyag ... 0-15—0-15 « 4. Széntelep 5-70—7-50 « 5. Tályag nö?'é»?/lenyomatokkal 0'16—0-90 « 6. Széntelep 5-70—7*56 « 1 Jahrb. d. k. k. geol. R, A. I. 1850. p. 164. 2 Jahrb. d. k. k. geol. R. A. IV. 1853. p. 638. 8 A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata. Budapest 1878. p. 296—297. — Jahrb. der k. k. geol. R. A. XX. 1870. p. 29.