Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)

1. szám

19 kristálykákkal részben beborítva volt, szabad felületén pedig erős rongálás nyomait mutatja. A legnagyobb üreg oldalán ülnek és feküsznek a kisebb, nagyobb, átalában szürkés Wolnyn kristályok, melyeknek legnagyobbika széles és magas. A Wolnynok és az Alunit bevonat kölcsönös viszonyából az látható, hogy a Wolnynok előbb keletkeztek. A vizsgálatra letört kristály kicsiny, víztiszta kissé szürkésszínü egyén, szélessége 1, hosszasága l'5™4r. Lapjai üvegfénvüek és csak kevéssé vannak megrongálva. A következő lapokból áll: Véglapok a 100 c 001 Prizmák m 110 k 310 X 120 Dorna o 101 Piramisok z 111 f 113, összesen 8 alak. Ezen alakoknak viszonylagosan arányos kifejlődése csinos köbös külsőt ad a kristálynak; lapjai jól kifejlödvék, tükrözésük használható. Legjobban tündököl az o 101 és a c 001 lap, mig a keskeny « 100 a legroszabbul. A felsorolt piramisokon kivül még a negyed piramis nyoma is mutatkozott. A mért szögértékek — a valódi élszögek normálszögei, kapcsolatban a számítás után nyert értékekkel, a következő egybeállításban vannak: Mérve Számítva 100 120 = 67° 48' 48" fi7° 48' 54" 100 110 — 50° 19' 50" 50° 48' 01" 100 310 — 22° 1 íi' 00" 22° 13' 50" 100 101 = 37° 17' 40" 37° 16' 35" 001 101 — 52° 42' 30" 52° 43' 25" 001 001 = 180° 00' 00" • «0° 00' 00" 001 110 90° 00' 00" 90° 00' 00" 110 120 — 17° 00' 53" 17° 00' 53" 110 310 = 28° 30' 30" 28° 34' 11" 110 111 — 25° 40' 10" 25° 41' 24" 110 113 = 55° IS' 50" 55° 16' 51" 310 120 — 15° 34' 00" 15° 35' 04" 120 120 = 135° 34' 10" 135° 37' 48" 2. kristály. (I. tábla, :>.) Egy kékes-szürkés timkőről származik, melynek kisebb üregei bőven tartalmazzák a többnyire víztiszta Wolnynokat. A kristály hossza 1 ••">, szélessége 1 '")

mj

m. Víztiszta, de lapjai részben corrodálva vannak. A rajta megjelenő alakok a következők: Véglapok : a 100 1) 010 c 001