Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)

1. szám

20 Prizmák : m 110 k 310 A 120 Domák : o 101 d 012 Piramisok : z 111 R 223 f 113 q 114, összesen 12 alak. E kristály már közeledik az oszlopszerü kifejlődésüekhez ; lapjai közül legépebbek a domák és a negyedpiramis lapjai, mig a harmadpiramis erősen rostos a z vei való kombináczióéllel párhuzamos irányban. A többi lapok részben corrodáltak (a, b, m, X, z), részben kicsinyek (k, R). Az ide vonat­kozó szögértékek: Mérve Számítva 001 101 = 52° 43' 50" 52° 43' 25" 001 012 — 38° 50' 00" 38° 51' 00" 001 114 = 27° 26' 53" 27° 27 39" 001 113 = 34° 40' 20" 34° 43' 09" 001 223 _ circ. 54° 03' 20" 54° 11' 20" 001 111 — circ. 64° 22' 10" 64° 18' 36" 100 120 = 67° 49' 59" 67° 48' 54" 100 310 = circ. 22° 21' 30" 22° 13' 50" 100 101 — 37° 18' 00" 37° 16' 35" 111 113 — circ. 29° 35' 00" 29° 35' 27" 111 114 — 36° 50' 30" 36° 50 57" 111 223 — 10° 08' 50" 10° 07' 16" 113 114 — 7° 18' 50" 07° 15' 30" 113 223 = circ. 19° 22' 52" 19° 28' 11" A b 010 és m 110 lapok tökéletlenségüknél fogva — (az elsőnél a főtengellyel párhuzamos irányú erős rostok, a másodiknál erősen rongált felület) — csakis úgy voltak meghatározhatók, hogy a szögmérőn számítás utján előre meghatározott értékekre lettek beállítva, a mikor is kiderült, hogy a jelzett lapoknak megfelelő esetekben vált csillogásuk leginten­zívebbé. 3. kristály. (I. tábla, 3.) Szürkés timkő üregében ül ezen kristály, melynek egy nagyobb üregét még néhány nagyobb egyén tölti ki. Magassága 10, szélessége 4™4i- Lapjai oly annyira megrongált felületüek, hogy mérésre egyátalán alkalmatlanok. De az egyes lapokat fekvésök és egyéb elsorolt ismertető jeleiknél fogva, következőknek határoztam meg. Véglapok : a 100 b 010 c 001

Next

/
Thumbnails
Contents