Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)
2-3. szám
88 man. I. 1877, p. 217 ung., p. 249 deutsch.) 10. Beszterczebánya. bölcsője a honi madártannak. Magyar orvosok és term, vizsg. munkálatai, 1843, p. 57—68. (Neusohl als Wiege der ungarischen Ornithologie. Arbeiten der ungar. Aerzte und Naturforscher, 1843, p. 57—68.) 11. A Pirókokról általán, különösen egy a budai Istenhegyen fogott (.Rózsás Pirókról»). Magy. tud. Akad. értesítője, 1850, p. 399—413, 1 tábla. (Ueber die Gimpel im Allgemeinen, insbesondere von dem auf dem Istenberge bei Ofen gefangenen Rosengimpel. Sitzgb. der ung. Akad. der Wissensch. 1850, p. 399 —413, 1 Tafel.) BÓMER, FLÓRIS Dr. 1. Zur Naturgeschichte des Kukuks. Verhandl. des Vereins für Naturkunde, Pressburg, I. 1856, p. 95. SCHÖNBAUER, JÓZS. ANT. 1. Conspectus ornithologiae hungaricae. — Pest, 1797, 4° p. 1—32. STETTER VILMOS. 1. Adatok Erdély Ornithologiájához. Magy. orv. és Term. Munkálatai, V. 1845, p. 139—161. (Beiträge zur Ornithologie Siebenbürgens. Arbeiten der ung. Aerzte und Naturforsch. V. 1845, p. 139—161.) 2. Notizen aus der Thierwelt (Pelctrophanes nivalis Meyer). Verhandl. und Mittheil, des sieb. Ver. f. Nat. Wiss. in Hermannstadt, XII. 1861. 3. Erinnerungen. Beobachtungen und Betrachtungen über, den Zug und das Streichen der Vögel, mit einigen Nebenumständen. Ebendort, XV. 1864, p. 213, fortgesetzt p. 235. 4. lieber unsere Pelikane. Ebendort, XVI. 1865, p. 3. 5. Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens. eine systematische Aufzählung und Beschreibung der in Siebenbürgen vorkommenden Säugethiere , Vögel , Amphibien und Fische von E. Albert BIELZ. Hermannstadt, 1856, kl. 8°, Vögel von W. Stetter, p. 38—149. A MŰNYELVRŐL. (A z Oriolus czikkhe z.) Közli HERMAN OTTÓ. A «Természetrajzi Füzetek» I-ső kötetében (1877) «Reliquia Petényiana» főczím alatt megnyitottuk a közlések sorozatát, a melynek folytatását legott felvesszük, mihelyt az anyag tisztázva lesz. Miután azonban PETÉNYI jegyzeteinek egész halmazát kizárólagosan német nyelven vezette s csak azokat dolgozta ki magyarul, a melyeket sajtó alá bocsátott, a jegyzetek rendbeszedésén kívül azoknak fordítása is szükséges. Itt azután ismét szemben állunk a mi drágalatos, részben már nyakatekert, részben — szerencsere — még vajúdó műnyelvünkkel. Természetrajzi irodalmunk érdeke azt követeli tőlünk, hogy minél gyorsabban adjuk az ertékes dolgozatokat, az anyag megvan; de az értékesítés közege, a műnyelv, czölonk módra, s minduntalan alkalmatlankodik, megakasztja a haladást. És meg ez sem
