Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)
1. szám
fogak törpék, a jobb héjban jobban tűnnek ki. A két izombenyomat szintén, de különösen a mellső, igen világosan látható; a köpeny épszélű. A héj belseje a külső rész bordáinak megfelelő sugaras mélyedéseket mutat, melyek egészen a púp belsejébe hatolnak. Az ezen mélyedések által kepezett bordák a középen csekély kivájást mutatnak, az alsó szélen gyakran fogasak. Méretek : Hosszúsága a IY-ik táblán 1 a—b ábrában rajzolt héjnak 58.5 V l/ m Magassága a « « « « « « 52.5 « A jobb héj méretei (1 c ábra) valamivel csekélyebbek, (a héjak külön egyénektől származnak). Hosszúsága a IY-ik táblán 2. ábrában rajzolt héjnak 74 mj m Magassága a « « « « « 68 « Hasonlatosságok és különbségek. Az előttünk fekvő alak kétség kivül legközelebb áll a Card. Hungáriáim Iíöru.-hez, még pedig ennek 28. táb. 2. ábrában rajzolt példányaihoz, 3 de attól a bordák száma s azoknak feltűnő ékesítménye által, továbbá az által is tér el, hogy a mi fajunknál a sarkfogak is láthatók. Card. Fuchsi Neuvi.-tói, 4 mely faj szintén a C. Hungaricum alaksorába tartozik, C. cristagalli már általános alakzata, továbbá a bordák száma és részint azoknak külseje által is, a bordák és terek közti viszony, valamint végre meg a sarkvonal menete által különbözik, mely utóbbi a C. cristagalli -nál tompa szögöt képez. A C. Fuclisi-hoz ellenben a bordák magas tarajaiban hasonlít. A BRUSINA 8. 5 úr által Card, ferrugineum Brus.-néx alatt felhozott Cardium, amennyire az i. h. közölt szűk leírásból kivelieteni, úgy látszik közeli rokona a C. cristagallinak, de minthogy BRUSINA úr azt mondja, hogy az «a C. Penslii Fuchs-nál kisebb», tehát a C. cristagalli-nál lényegesen kisebbnek kell lenni; továbbá C. ferrugineum csak «5, ritkán 6—7 bordával» bir. Azonkívül a bordák, melyek BRUS. szerint a recens C. (Tropidocardium) costatuni L. bordáihoz nagyon hasonlítanak, e szerint úgy látszik kissé más alakúak, mint az az általam felállított fajnál az eset. A niagy. nemzeti niuzeum őrének, FRIVALDSZKY JÁNOS, kir. tanácsos úrnak szives készségé által azon kellemes helyzetbe jutottam, hogy ama, J Dr. M. Hörties. Die fossileu Molluükeu des Tertiär-Beckens v. Wien. II. köt. (Abh. d. k. k. geol. IL Aust. 1855.) 4 Jahrb. d. k. k. geol. R. Anst. 25. köt. 1875. 412. 1. 5 Fossile Binnen-Mollusken aus Dalmatien , Croatien u. Slavonien. Zágráb 1874. 138. 1.
