Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)

3. szám

167 után indulva, egész határozottsággal állíthatjuk, hogy egyes édesvízi alakjaik tengervízben is előfordulnak. DUJARDIN Amiba marina név alatt egy Amoeba-alakot írt le, mely saját szavai szerint csupán nagyságát s tartózkodási helyét tekintve tér el az Amoeba diffluenstől; 2

3 megjegyzendő, hogy DUJARDIN az édes vízi A. diffluens alatt nem EHRENBERG hasonnevű Amoebáját érti, hanem, mint ezt leírása s rajzai minden kétség fölé emelik, EHRENBERG A. radiasáját, e szerint tehát az A. marina is az A. radiosához fog közel állani. DUJARDIN ezen tengeri Amoebájától alig különbözik SCHULTZE MIKSA Amoeba polypodiája, melyet velenczei laguna-vízben talalt; 2

4 igaz ugyan, hogy SCHULTZE Amoebáját mag és lüktető ürese nélkül rajzolja s e szerint jogosult HAECKEL azon felfogása, mely szerint ezen Amoebát Monerának tekinti, melylyel egészen megfelelő valódi Monerát talált a bergeni kikötő piszkos, bűzhödt vizében s azt Prtotamoeaba polypodiának nevezi; 2

5 másfelől azonban SCHULZE E. E. a nápolyi öbölböl származó vizböl egy maggal s lüktető üresével ellátott Amoebát írt le, melynek a mag felezödésével meginduló oszlását igen pontosan tanulmányozta, SCHULZE E. F. ezt tartja azonosnak SCHULTZE M. A. polypodiájával s kiemeli egyűttal azt is, hogy nem képes eldönteni, vájjon ezen tengeri Amoeba lényegesen különbözik-e az EHRENBERG-féle édes vízi A. radiasától? 2

6 Végre kiemelem még, hogy SCHULTZE M. egy névvel meg nem jelelt anconai tengeri Amoebának rajzát közli, 2

7 mely körvonalait tekintve alig különbözik az édes vízi A. diffluenstól. Ezek után teljes biztossággal állíthatjuk, hogy Amoebák a tengervízben sem hiányzanak s nagy valószínűséggel, hogy az A. radiasa és A. diffluens s nyilván a többi Amoeba-alakok is oly szervezetek, melyek édes- és tenger-vízben egj'aránt élnek. A szainosfalvi sóstó gyöklábú-faunájának jellegeit végre a következőkben foglalhatjuk össze: A sóstó gyöklábu-alakokban egészben véve szegény; legnagyobb számmal fordulnak elő oly alakok, melyek édes vizekben ugyan igen közönségesek, de valószínűleg azon lények sorába tartoznak, melyek édes és tengervízben egyaránt élnek; az aránylag nagyszámú sajátos alak közül kettőnek (Euglypha pusilla, Microcometes tistrypetus) fajrokonai eddigelé csupán édes vízből ismeretesek, egynek (Pleurophrys Helix) legközelebbi fajrokona tengerben él; két új nem közül (Plectoplirys, Orbulinella) az " Op. cit. p. 233. « qui iliffére seulemeut de l'Amibe diftíuente par ces dimensions et par sifu habitation.» 4 Op. cit. Taf. VII. Fig. 21. Leirása a tábla magyarázó szövegében. 1

5 H ACKKL

: Studien über Moneren und andere Protisten. Leipzig. 1870. p. 175. Taf V. Fig. 11. J

6 F. E. SCHULZK : Khizopodenstudien. V. Arch. f. mikroskop. Anatomie. XL Bd. 4 Hft. 1875. p. 593. Taf. XXXVI. 1

1 Op. cit. Taf. VII. Fig. 19.