Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)

1. szám

35 A Bunsenint alaki tekintetben összehasonlítva más ásványokkal, azon eredményhez jutunk, hogy: 1. Alakja öszeegyezik egy másik ezüst, arany és tellurból álló nagyági ásványnyal, melynek alakzati méretei már több év óta ismeretesek és mely az irodalomban a többet összefoglaló «Weisserz» gyünév alatt szerepel. Ezen fehéres ásványnál találtam: 190 110 = 43° 12' és 911 110 = 72° 3' Ezen ásvány is kitűnően hasad a basis irányban. 2. Ásványunkat az offenbányai Sylvanittal

1 összehasonlítva, találjuk, hogy MILLER szerint ez utóbbi prizmája a makro véglaphoz 34° 36'-etteszen, míg a Bunsenitnél a \ prizma liajlása ugyanazon véglaphoz kiszámítva adna 35° 8'-et, tehát a differentia lenne 0° 32'. A Sylvanitnál továbbá a brachydoma hajlása a brachyvéglaphoz 48° 28', ezt háromszoros indicesre kiszámítva, nyernénk 73° 33'-et,míg a Bunseninnél 011 010 = 74° 46.7', tehát a differentia 1° 13.7'. 3. Bunsenint a szinte basikusan hasadó Discrasittal összehasonlítva, látjuk, hogy a Discrasitnál, a MILLER-HÓI G betűvel jelölt 310 prizma 100-hez való hajlása 69

3-ot tesz. A Bunseninnél 199 219 azonban 61° 563', a különbség 1° 53'. A doma övben pedig a Discrasitnál a brachydoma brachyvéglaphoz hajlik 56° 7'-el, ásványunknál pedig ugyanazon alakok egymáshoz való hajlása 62° 58', ezt az értéket egy \ domára kiszámítva nyerünk 55° 46'-et a mely értéket a fentebbivel összehasonlítva a különbség; 0° 19'. ZIRKON PODSEDLITZRŐL. (IV. Tábla. 1 2. 3. 4.) SCHMIDT SÁNDOR-tól. Dr. KRENNER JÓZSEF ur szíveskedett nekem Podsedlitzröl (Csehország) való Zirkonokat vizsgálat czéljából adni, melynek eredménye a kővetkező. Ismeretes ugyan, hogy ezen helységnél a «Böhmisches Mittelgebirge»ben a pyroptelepeken a pyrop társaságában Zirkon ford ál elő, de ennek krystályalakja eddigelé ismeretlen volt. A nemzeti muzeum ásványtani gyűjteményében e lelhelyről szépen kifejlődött krystályok vannak, melyek az alakszerű meghatározást megengedték. Legyen szabad azonban előbb ismeretes dolgokat ismételni. Tudva van, liogy Trziblitz és Podsedlitznél a cseh «Mittelgebirge» 1 Itt meg kell jegyeznem, hogy a kezemben levő anyag alapján nem acceptálhatom a Kokscharow-féle nézetet, bogy a Sylvanit egyliajlású, hanem a régiebb Millerét, hogy ezen ásvány rliombos, kell elfogadnom. *