Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)

1. szám

34 Az alappyramis nem észleltetett. A számítás alapjául vétettek, a következő igen ép krystályon talált normalszögek: 119 1ÍG = 86° 20' ós 110 011 = 71° 53' A lépcsőzetes rostozat nem az ikerképződésnek eredménye — a mit itten különösen hangsúlyozni akarok — hanem a lapok párhuzamos ismétlődésének következménye. A többi méréseket illetőleg nyertem középértékben : " 211 011 = 13° 41' 211 001 = 30° 5' 211 110 = 61° 46' 211 211 = 52° 20' 010 011 — 63° 0' 110 210 = 18° 43' 010 310 = 19° 38' 100 120 = 25—25|° crc. 100 230 = 32° crc. A föntebbi alapmérésekből pedig a következő szögértékek folynak: 010 011 = 62° 58' 001 011 = 27° 2' 211 100 = 76° 22.8' 211 010 = 63° 47.2' 211 001 = 30° 2.3' 011 211 = 13° 37.2' 210 211 = 59° 57.7' 211 110 = 61° 42.5' 010 310 = 19° 33.8' 100 120 = 25° 7.5' 100 230 = 32° 1' 100 210 = 61° 56.3' A rostozat ugyancsak észlelhető : 1. A prizmaövben többnyire 110 és 010 lapok ismétlődése, 2. A doma — pyramisövben két ízben, t. i. a krystály két oldalán 011 és 211 sokszoros fellépése által. A combinatiókat illetőleg adja azokat a III. tábla 1—4 ábrája. Az 1. ábra előtünteti az 100, 010, 110 és Oil combinatioit, a 2. »> pedig 100, 010, 001, 110, 210, 011 és 211 alakokat, a 3. » 100, 010, 110, 210, 011 és a ritkább 120, 230, 310, míg a 4. »» 100, 010, 110, 011, 211 idomokból áll, hol 110, 010 egyrészt, 211, 011 másrészt ismétlödésök által rostozatokat képeznek. A mi ezen ásvány közelebbi menyileges vegyalkatát illeti, azt WARTHA Y. barátom vizsgálatai, ki ezen érdekes anyag vegybontására vállalkozott, ki fogják deríteni.