Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)
1. szám
33 ÁSVÁNY- FÖLD- ÉS ŐSLÉNYTAN. Mineralogia, Geológia, Palacontologia. BUNSENIN, EGY ÚJ TELLURÁSVÁNY. Dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR-tól. SCHULLER A. műegyetemi tanár Nagyágon tellurérczeket gyűjtött, melyek között egy eddigelé ismeretlent találtam. Világos aczél-szürke, apró, többnyire erősen rostozott krystályok, melyek quarczon ülnek, a mely utóbbival többnyire szorosan ösze vannak nőve. A krystályok csak ritkán épek, többnyire a három irányú rostozat 1—2 ^-nyi látszólagos görbült lemezek képződésére ad alkalmat, melynek harántmetszete, a rostok tangentiál-felűlete által határoztatik. WARTHA VINCZE tanár úr, ki szíves volt ezen ásványt minőleges vegybontás alá vetni, kiderítette, hogy az csakis tellurból és aranyból áll. Egy aranytellurid már ismeretes ugyan, de az sárgás, tömör test, mely leihelye után GENTH által Calaveritnek neveztetett. 1 Én ezen szürke krystallizált nagyági tellur aranyat BUNSEN B. tanár után, kinek az ásványtani vizsgáló módszerek feltalálásában és javításában annyi érdeme van, Bunseninnak kívánom elnevezni, anyival is inkább, minthogy csakugyan ő volt az, a ki egy másik nagyági Tellurérczen a Nagyágiton bámulatos subtilis vizsgálási módjával az alkatrészeket meghatározta. A jól kifejlődött, rostozat nélkül való krystályokat vizsgálódás alá vettem, a mely a következőket eredményezte. A krystályok, melyek egy kitűnő hasadási irányt mutatnak, rlwinhosak. Állanak főleg 110 prizma, 011 doma és a két vagy három véglapból, a mely alakokhoz sokszor 211 pyramis hozzájárul. Azonkívül még észlelhető négy prizma. A hasadási irány 001. Az észlelt lapok 2 a következők : a 109 n 310 b 919 k 239 e 991 l 129 m 110 d 911 és s 219 p 211 < American Joiiru. of Sc. 1868. 11. XLV. 314 1. 2 Ezen általam itt használt krystályjeleknél az indicesek a parameterek arányát direkte fejezik ki; 9 végtelent jelent mint rövidítése 5 vagy 0 _ 1-nek. Bővebbet ezen jelzési mód iránt lásd • Műegyetemi lapok» 1876. '298 1. Terméiuetrajii fú»etek. 1. 3
