Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-02-15 / 16. szám
TÉLI ESTÉK 5 Gazdák világa. Irtsuk télen a kártékony hernyókat. Aki télen szőlőmiveléssel, gyümölcstenyésztéssel foglalkozik, jól tudja, hogy micsoda nagy kárt jelent az, ha a szőlőt, gyümölcsöt hernyó lepik meg. Rosz- szabb a hernyó a fagynál, szélnél, jégverésnél, mert ha az elemi csapások ki is kerülik a gyümölcsöt, sirva nézhet utánna a gazda virágos reményeinek, áldásos, bő gyümölcstermésének, ha gondtalan nemtörődömséggel elszaporodni hagyta fáin a hernyókat. Fejétvesztve kapkodhat aztán a gazda, ha már megvan a baj, ha tavasszal és nyáron csupaszra rágják fáit e falánk állatok, ekkor már későn érkezik a gondoskodás, a termés úgyis oda van. Sokkal előbb kell ellenük a pusztitó munkát végezni ősszel, mikor sikeresebb könnyebb, szaporább is véle a dolgunk. A kártékony hernyók mindegyike júniustól lép fel tömegesebben. Ilyenkor a pillangók elárasztanak egész vidékeket s mindig csak olyan helyen telepesznek meg ahol ivadékaik számára elegendő eleséget találnak. A lepkék petéiket a fák lombjaira rakják s a hideg télre úgy gondoskodnak róluk, hogy a leveleket szájukból eresztett finom nyálas váladékkal fonják össze oly erősen, hogy még szárazon sem esnek le a gallyról. Ezeket a hernyófészkeket nyáron bizony bajos volna kikeresgélni, ellenben lombhullás után élesen szemelszur az ilyen hernyófészek s az ügyes és okos gazda ilyenkor fog az irtó munkához. Leszedegeti a levél gübbancsokat, melyek tele vannak apró, a hidegtől élettelenné dermedt hernyókkal, vagy hernyópetékkel. Az összegyűjtött levél gubacsokat el kell égetni, ez a legbiztosabb pusztitási mód. A hernyók téli pusztítása tehát játék munka, melyet még gyerek is könnyedén végezhet, nem szabad tehát tavaszra avagy nyárra hagyni, amikor a veszedelemnek már csak félsikerrel s temérdek munkával s még több permetezési költséggel vethetünk gátat. Télen úgyis pihenője van a gazdának s néha szinte megállítja a munkát, nosza, nézzen ki szőlőjébe, gyümölcsösébe, tisztogassa meg s könnyű munkájáért meg lesz a jutalom. Igaz, hogy a hernyóirtásnak csak akkor van foganatja, ha mindenki közös akarattal szolgálatába áll. Az a gazda nem szabadul meg a pusztitó hernyóktól akinek szomszédja sémit sem tesz ellene, mert a hernyók amint letarolták a hanyag gazda gyümölcsösét, át másznak a szomszédos lombos gyümölcsösbe s ott folytatják pusztításaikat. Hogy mások gondatlansága miatt ne szenvedjen az ártatlan törvényt is hozott a földmivelésügyi miniszter, hogy nagy hernyójárás idején a hatóság rendelje el a hernyók irtását. Okos, józan és lelkiismeretes ember azonban be sem várja a törvény parancsoló szavát, annél- kiil is elvégzi a hernyók irtását, tudva azt, hogy ezzel a könnyű munkával csak használ önmagának. Megmenti a gyümölcstermést a galagonya, a sárga- farku lepke, gyapjas pille és gyűrűs pókok káros pusztításától. Ezek a leggyakrabban fellépő és mérhetetlenül elszaporodó kártékony hernyók, melyek mindegyikét derült téli napokon puszta kézzel, vagy a fákfmagasabbfágairól hernyózó ollóval szedegessük le s gondosan összegyüjtögetve s az elhullott s a fák alatt összegyűlt levélhulladékot összesepre- getve dobjuk apránként tüzbe. így nemcsak a hernyókat és petéket pusztítottuk el, hanem a hernyótenyésztésre alkalmas lombfészkeket is, melyek télen valóságos melegágyai a pusztitó és kártékony hernyóknak. * * * A tavaszi állat-összeirás. Annak a megállapitásása, hogy az egyes megyékben a köztenyésztés irányítására milyen feladatok várnak és a közös legelők mennyi ben vannak túlterhelve, évenkint az összes haszonálatokat összeírják. A munkálatoknak szabatos, körültekints és pontos végrehajtása érdekében Ghillány Imre báró földmivelésügyi miniszter körrendeletét intézett úgy a törvényhatóságokhoz, Valamint a külön a gazdasági felügyelőkhöz. Ebben a rendeletben az állatösszeirás idejét március végéig állapítja meg a minisztérium s az összeírásnak az összes külső területek állatállományára is kell terjednie. Feltüntelendök a köztenyésztésre alkalmasnak talált apaállatok. be kel) jelenteni a tulajdonosoknak, hogy a legelőre hány jószágot óhajtnak kihajtani, majd, a rendelet további része az összegyü jtendö anyag pontos feldolgozása iránt intézkedik. A gazdasági felügyelőségekhez intézett rendeletben a miniszter az apaállat hiányok megszüntetésének ellenőrzését hangsúlyozza. E végből az összeirási lapok alapján tájékozódniok kell a felügyelőségeknek helyszíni alapos vizsgálatoknál a meglévő apaállatok számáról s az ezzel összefüggő kérdésekről. Milyen a jó feleség ? — Nékem olyan feleség kén, aki néma, vak cs süket! — Mi a ménkű? — No igen ! Aki vakon követi urát. Né- mán engedelmeskedik neki és akinél a legyes- kedö szószártyár hirhordók süket fülekre találnak. Háziasszony. Piskóta fánk: egy félkiló finom lisztet a nyújtó deszkára téve 1 tojás sárgájával dió nagyságú vajjal, kis sóval és langyos tejjel rétes tészta keménységűre dolgozzuk, s félretesszük pihenni. Ezalatt 3 tojás fehéréből habot verünk, a sárgáját közzétesszük s annyi cukort, hogy édes legyen, 1 citrom reszelt- héját, két marok lisztet, s két marok mazsolát mindezt a habverővel jól kidolgozzuk. A pihent tésztát abroszon kinyújtjuk, olvasztott vajjal meglocsoljuk s a négy végét összehajtjuk, aztán a tölteléket úgy rakjuk rá mintha derelyét akarnánk készíteni sorjába, a tésztát vissza hajtjuk s tenyérnyi darabokat vágunk belőle úgy hogy a töltelék középre jusson minden darabon, mikor mind megtöltöttük forró zsírban ki sütjük. Melegen és hidegen is nagyon jó tészta. A méz retekkel. A fekete retek vékony szeletekre szelendő; vegyünk hozzá pergetett mézet. A retek mézzel élvezve nem csak hogy igen kellemes jó eledel, hanem még az egészségre is igen kitűnő hatású. Különösen a gyenge gyomruaknak megbecsülhetetlen ezen tápszer. Kirántott szilva és alma. Aszalt szilvát félig puhára megfőzünk egy kis cukros vízben, melybe kevés citromhéjat és fahajat is teszünk. Palacsinta-
