Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-01-25 / 13. szám
6 TÉLI ESTÉK Tanácsadó. Burgonyavetőgumó-beszerzés. A múlt év folyamán uralkodó rendkívüli időjárás folytán az ország némely vidékén a burgonyatermés annyira megromlott, bogy gumója vetési célokra egyáltalán nem használható. Erre való tekintettel a földmive- lésügyi miniszter intézkedett, hogy a gazdaközönség méltányos áron jó fajtájú és alkalmas minőségű burgonyavetőgumót kaphasson. A burgonya beszerzésével és árusításával a miniszter a Magyar-Mezőgazdaság Szövetkezetét (Budapest, V., Alkotmány-utca 29.) bízta meg. A szövetkezet a burgonyavetőgumót vasúti állomásra bérmentesen szállítva, métermá- zsáuként 6 koronáért árusítja s a legjobb ^fajtákat tartja raktáron. A burgonya korai csírázását megakadályozhatjuk, ha a burgonyát előzőleg a szérűn jól kiteregetve megszáritjuk és azután ócska zsákokba rakjuk, de a zsákokat csak egyharmadrésznyire töltjük meg. A zsákot nem a burgonya felett, hanem egészen fent a szájánál kötjük egybe. A zsákokat azután a pincében téglákra fektetett deszkákon helyezzük el. Az igy zsákokba rakott burgonyát hetenként kétszer megforgatjuk és pedig akként, hogy hol a zsák egyik végét, hol a másik végét felemelve a burgonyát ide-oda guritgatjuk. A forgatás alkalmával a zsákokat felváltva egyszer a fenekével, másszor a bekötött végével helyezzük el a deszkaállványon. Ily módon a burgonyát tavaszig kitűnő állapotban el lehet tartani. Nyers burgonya sertéseknek. A hasas kocának nem árt a mérsékelt mennyiségű nyers burgonya, de a három hónapos malacnak inkább csak főtt vagy párolt burgonyát kell adni, bár egy kevés nyers burgonya sem árt neki. Azonban nagy baj az, hogy sem a burgonya, sem a tengeri nem juttatja a sertést, de különösen a malacot elegendő fehérjéhez, mi miatt, legalább korpát, vagy helyesebben lóbabot vagy olajpogácsát is kell etetni, mert a hasas koca úgyszólván csak fehérjével növeszti magzatjait, s a három hónapos malac is leginkább fehérjével növeszti testét. A burgonyában s tengeriben továbbá kevés a mész, mely tehát alkalmas módon pótolandó, hacsak a sertésék földevéssel nem segítenek magukon, ami azonban csak ott lehetséges, ahol a talaj elegendő meszet tartalmaz. A mész- hiány előbb vagy utóbb lábzsugorodást okoz s a malac elnyomorodását okozza. Szóda — égési sebek ellen. Bamberger^dr. müncheni orvos égési sebeknél a szódát ajánlja, mint gyógyszert. A használata igen egyszerű, a vízben feloldott szódával be kell nedvesíteni a megégett helyet. A hatás meglepő, a fájdalom néha rögtön megszűnik. Ha az égés után rögtön alkalmazzák a szódát, akkor esetleg a hólyagképződés is elmarad Egy esetben, mikor a tűzhelyről éppen elvett forró zsírral öntötte le valaki a kezét, a szóda következtében hólyag sem keletkezett. A szóda hatásának okát nem bírja Bamberger dr. megmagyarázni, épp úgy, amint azt sem tudja, ki alkalmazta először ezt a szert, ő maga is csak hallomásból értesült a dologról. Mi újság*? Pallavicini Ede őrgróf. 18ir5—I9Vr. Hullanak jobbjaink! Magyarország közgazdasága, a nép jólétéért és a falu jövőjéért folyó munka és küzdelem, a szövetkezed ügy — — és minden lépés, melyet érdek nélkül még tesznek e hazában . . . siratni fogja ezt a derék magyar embert, népszerű grófot: Pallavicini Edét. A maggar közéletnek legtisztább emberei közül való ember volt. Aki szerette a népben a népet. Nem azért, hogy általa népszerűvé legyen. Hanem azért, hogy a maga munkájával, önzetlen, kitartó és pihenési nem ismerő önfeláldozásával a nép, legyen boldog és elégedett. E sorok írója évtizeden túl látta ezt a páratlanul önzetlen főurat nemcsak lelkesedni, de dolgozni munkálkodni és áldozni mindazért: ami köz, ami önzetlen s ami tiszta és salaktalan. Mintha a nép humusában, földjében nevekedett volna. Mintha csak Széchenyinek, Károlyi Sándornak szive, keze maradt volna itt ebben a főurban, aki Magyarország jövendőjét nem a nagyhangú politikai frázisokban, nem is a börze szerencsejátékaiban: de a nép felemelésében, a nemzetért folytatott zajtalan, de annál bensőségesebb dolgozásban, munkában találta. S ha az egész ország területén úgy folyt volna a munka ezért az eszméért, mint ott, ahol az ő esze, páratlan szives, kereset nélkül való mélységes beszéde törte az utal: ükkor a mi hazánk ügye ma másképpen állana. A 69 éves főur váratlanul hunyt el Fiúméban, ahova a Szent István hajónak vizrebocsátása ünnepségére ment felséges királyunk meghiváisára és hivatalból. Itt meghűlt. Influenzát kapott, mely tüdőgyu- ladásba ment át. Ez a betegség ölte meg. Istenével számolva hunyta le szemeit. Az ö. v. f. n. * — A szatmári püspök ünnepe. A jótékony és különösen az ifjúságot szerető ősz püspöknek a budapesti Egyetem (főiskola) királyunk ő felségének legkegyel- mesebb beleegyezésével a diszdoktorságot adományozta. A tudós embereket szokták kitüntetni ezzel a szép titulussal. És azokat, akik a tudomány, a nevelés és iskolák körül rendkívüli érdemeket szereznek. Dr. Boromisza Tibor püspök úgyszólván egész életét e nagy munkának, tevékenységnek szentelte. Hogy aztán püspökké lett . . . hatalmas intézetet, konviktust építtetett nagy áldozattal a magyar ifjúság számára. A kitüntetett doktornak most a napokban hozták el Szatmárra az oklevelet az egyetem tudós tanárai. És megható ünnepségek közt nyújtották át. Olt állott az ősz főpap, aranymisés püspök a tudós tanárok, papjai és az egész város úri rendje előtt, hogy átvegye a díszes okmányt. És mikor átvette, csaknem zokogás közt tett hitet arról, hogy ö püspöki hivatásának él; a kitüntetést munkás papjaira hárítja, kiket kért is, hogy nagy gondjai közt és állásában segítsék... Aztán,., aztán ott mindjárt újabb jótékonyságát jelentette be. Harmincezer korona alapítványt . . . újra a nevelés, a tudományosság javára. Hát igy lesznek azok a holt kezek eleven kezekké. — Szerkesztőnk a vidéken. Bodnár Gáspár, lapunk szerkesztője ma Máramarosszigeten szabadelőadást tart a Kath. Kör meghívására. Előadásának tárgya : »A tánc lélektana és pedagógiája a keresztény világnézet felfogásában.« Jövő vasárnap Kálmánd (Szatmár vrm.) községben beszél a Népszövetség gyűlésén. — Beszédének tárgya: »Élet és hit.«
