Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-01-18 / 12. szám
TELI ESTÉK 5 Gazdák világfa. A lovak téli takarmányozása. A lovak takarmányozása attól függ, hogy dol- gozik-e vagy sem? Mert máskép kell takarmányozni a lovakat, ha nehéz munkát végeznek, mint azt amelyet ritkán, vagy egyáltalában nem fogunk be. Télen rendesen kevés munkát végeztetünk a lovakkal. Ilyenkor gyengébb takarmánnyal is jó erőben maradnak. Ha jó istálóban pihen, teljesen elegendő, ha naponta 10-12 kiló szénát és szalmát etetünk vele abrak nélkül. Ha egyszer napjában abrakot is adunk akkor 8 kiló szalmával elkevert széna is elegendő. A jó réti szénának kétszer akkora ereje van, mint iszapos rétről való szénának. Másképpen kell takarmányozni akkor, ha igában vannnak a lovak. Ez esetben a szálas takarmány magában nem elegendő, amellett még erőteljes takarmányra van szüksége, mert különben gyorsan leromlik és előbb-utóbb kidől a munkából. A legjobb abrak a lovaknak a zab; ebből egy erősen dolgozó lónak 14—16 litert is adhatunk és amellett 8-10 kiló szálastakarmányt. A zabot nem tisztán, hanem szecskával vágy polyvával elkeverve kell adnunk, hogy a ló jól megrágja és jól megeméssze. Zabon kívül etethetünk kukoricát, árpát, rozsot, krumplit, murokrépát és burgondirépát is, az előbbieket szemesen vagy darálva. A kukorica- és árpadarából nem szabad sokat adnunk, különben könnyen megterheli a ló gyomrát és kólikás lesz. Ha rozsot etetünk, azt előbb 4—6 óráig áztatni kell, hogy jól megpuhuljon. Az áztatásra használt vizet kiöntjük. A burgundi és murokrépát feldaraboljuk és korpával és szecskával elkeverve adjuk. Ez már kevésbe tápláló, igy azért többet adjunk belőle. Legkevésbé lónak való abrak a krumpli, mert könnyen hasmenést okoz, amitől a ló túlságosan legyengül. A takarmányozásban rendet kell tartanunk, akként, hogy emésztési zavartól megóvjuk a lovat. A napi eleséget úgy osszuk fel, hogy az abrakból délben, a szálastakarmányból pedig este adjuk a nagyobb mennyiséget. Nem jó ha nagyon kiéheztetjük a lovakat, mert akkor mohon eszik és igen köny- nyen kólikát kap; de a takarmányt sem bírja jól megrágni és azért nem is képes azt megemészteni. Az sem jó ha folyton eszik a ló, mert abból is könnyen támadnak emésztési zavarok. Az etetésnek az a helyes rendje, hogy először szálastakarmányt adunk azután abrakot, ha ezt a ló megette, újra adhatunk szálastakarmányt. Arra is vigyázzunk, hogy az itatással is rendet tartsunk. A viz ne legyen tulhideg különben meghűlést okoz. Az erőseri kimelegedelt lovat nem szabad azonnal itatni, hanem előbb 1/í—1/i óráig lehűtjük. Itassuk lovainkat télen napjában háromszor. Minden etetés után és pedig mikor a ló szálastakarmányt megette. A ló ivóvizét télen a jó gazda előkészíti. És pedig tiszta edényben az itatás élőt két-három órával a szükséges mennyiségű vizet az istálóba behordja. Nehogy az ivóvíz túlságosan hideg legyen. Érdekes rovat. — Hideg — a kopaszság ellenszere. Szó sincs róla, egyre több és több panasz hangzik a korai kopaszodás miatt s ezzel a nem annyira veszélyes, mint inkább kellemetlen vagy mondjuk, az emberi hiúságot sértő betegséggel szemben eddig minden igyekezete dacára is tehetetlen volt az orvosi tudomány. Annál megnyugtatóbb hatással lehet azonban E. Shakleton, az ismert angol vakmerő sarkkutató kijelentése, amely mostanában hangzott el s a sarki éghajlat hajnövesztő hatását állitván, azt az örvendetes megfigyelést és tényt szögezi le, hogy a »sarkvidék valóságos eldorádója a kopaszoknak,. ahol a tarfejüek rövid idő alatt dús hajfürtöket kapnak. Shackleton ezen kijelentésének pedig, úgy látszik, egész komoly alapja van. A vakmerő sarkkutató ugyanis sarki utazása alkalmával megállapította, hogy társasága néhány teljesen kopasz tarfejü tagjának a sarki tájakra jutva, már alig néhány hét alatt sűrű és dús hajuk nőtt, amely olyan erős, sűrű és fénylő volt, hogy gyönyörűsége tellett volna benne bármely borbélynak és fodrásznak. Az a megfigyelés különben, hogy a hideg éghajlat pompás hajnövesztő hatást fejt ki, nem egészen uj keletű és Shackleton elótt ezt már mások is tapasztalták. így például megfigyelték már azt is, hogy az olyan emberek, akik hűtött helyiségekben, hűtőkamrákban dolgoznak, sohasem kopaszodnak meg, ellenben hajzatuk mindvégig sűrű és tömött marad. A sarkvidék állatvilága — amint ez köztudomásn — pompás és dús szőrmetakaró bundával van födve, amiből pedig csak az tetszik ki, hogy tényleg az éghajlatnak kell befolyással lenni a dús és meleget adó szőrmeképződésre, amit igazolni látszik az is. hogy ha ezek a sarkvidéki állatok melegebb éghajlat alá kerülnak, szőrméjük csakhamar megritkul, sőt hovatovább teljesen meg is kopaszodnak. Ha tehát a hideg éghajlat ily nagy befolyással van a szőrme növésre, bizonyosra vehető, hogy befolyással kell lennie az emberi haj növekedésére is. A kopaszok tehát ne essenek kétségbe, hanem méltányolva Shackleton saját megfigyelései közben szerzett tapasztalatait, ha a hiúság bántja őket a tar fejük miatt, úgy csak pár hetes kirándulást tegyenek a sarki tájakra, ahova szép kilátásokkal mehetnek el nyaralni és üdülni, mert biztos, hogy Csillag Annát és tudományát megcsufoló dús hajfürtökkel fognak onnét visszatérni. Berlini újság a tokaji borról. Egy berlini újság érdekes cikket közöl a tokaji borról Főképpen a király szőlőjét ismerteti a cikk. A királyi szőlőbirtok 100 holdnyi területén az idén összesen 300 hektoliternyi tokaji aszút szüreteltek, ami a régebbi átlag 2000 hektoliter szüretekhez képest silány eredménynek mondható. A tokaji bor az idén nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is sokat hanyatlott az előbbi évekhez képest. A királyi szőlőbirtokok kezelését csak nemrég vette kezébe a bécsi udvari pincemesterség. Korábban a nemes tokaji mustot a Hegyalján ősidők óta szokásos módon kezelték. A körülbelül 140 literes gönci hordókat, amelyeket nem töltöttek meg szinültig. a hegyoldalba vágott alacsony kikövezett járatokban helyezték el, a melyekben azok hosszú évekig tartó kiforrásuk idejéig bántatlanul maradtak. Újabban azonban a borszakértők tanácsára a mustot hatalmas, 12-14 hektoliteres szállító hordókba fejtik és pedig szinültig töltve, azután a bécsi Burg tágas, szellős és villanyvilágítással ellátott pincéjébe szállítják. Az aszú minősége azonban azóta egyetlenegyszer sem érte el a régi egyszerű kezelés folytán" elért kitűnő minőségét. Azt hiszik, hogy az erjedési folyamnak ezek a külső körülmények
