Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-01-04 / 10. szám
TÉLI ESTÉK 3 Ismeretek-tára. A toronyóra magyar mestere. A XVI. századból fenmaradt krónikák egy hires vasművesről tesznek említést. Már annak a századnak a végén toronyórák is készültek, amiket a legtöbb esetben ilyen mesterségükben kiváló laka- tos-vasművesek állítottak elő. így a középkorban híressé vált nürnbergi toronyórát is egy odavaló lakatos, Jörgl Heus, készítette. Sőt minden jel arra vall, hogy ő volt az, aki elsőnek foglalkozott ilyesmivel. A nürnbergi városház elsárgult egykorú írásai fölemlítik, hogy Jörgl Heus, aki sok tanítványt tartott, remek lakatosmunkái révén messze földön is hires emberré lett. Nevét megörökítették idegen országokban is, odakerült tanítványai, akik több város templomának tornyát szerelték fel toronyórával. Ennél a nürnbergi Jörgl Heus lakatosmesternél tanulta ki mesterségét egy felsőmagyarországi fiú, Hans Drasch is. Hans felszabadulása után visszatérve hazájába, itthon több város és várkastély részére készített toronyórákat. Hogy hol telepedett le és hol tartotta műhelyét ez a Hans nevű hires lakatos, azt nem jegyezte fel a krónika. Ellenben az egyik egykorú krónika említést tesz róla mint kiváló gépészről, akit több királyi város meghívott avégből, hogy toronyórákat készítsen részükre. A többi közt ilyent készített a pozsonyi kapitány kastélytornyában is. Ez a mű arról nevezetes, hogy minden reggel 6 órakor az óra lapján kinyílt egy kis ajtó s azon kilépett egy katonafigura, amely aztán trombitált. Hasonlóképp délben is ilyen katona trombitálta el a déli jelzést. Este 8 órakor pedig »Üdvözlégy Máriádra egy kalapácsos ember jött elő, s az előtte álló harangra kalapáccsal vert rá. Ez volt az akkori harangozás. Mert akkor még nem voltak a maiakhoz hasonló nyelves harangok, hanem kalapáccsal ütve csalták ki belőle a hangot. A nap többi órájában kakas ugrott elő az óra ajtajából. A kakas kukorékolással jelezte az idő állását, annyiszor kukorékolván, ahány volt éppen az óra. Pozsony városa is ezzel a mesterrel készíttetett a városháza tornyába óraszerkezetet. E szerkezet azonban már sokkal egyszerűbb kivitelben készült. Óránkint egy-egy hajdualak lépett elő s trombitaszóval tudatta az óra és az idő állását. Hans mester ezeken kívül még több felvidéki várkastélyt szerelt fel a pozsonyihoz hasonló toronyórával. Majd a lengyel urak meghívására elment Lengyelországba s onnét Brandenburgba, ahol évekig dolgozott. Közelebbi adatokat erről a hires magyar emberről alig jegyeztek fel, eddigelé legalább ilyenek nem kerültek elő. Úgy látszik azonban, hogy Kassán született, mert 1586-ban Kassára jött vissza s ekkor itt nyitotta meg műhelyét, ahova több tanítványt is fogadott maga mellé az abból a korból való céhbeli okmányok tanúsága szerint. Sajnos, a ki'ónikák nagyon szűkszavúak, s többet nem beszélnek erről a kitűnő magyar emberről, — a toronyóra első hazai mesteréről. Bíró uram szentenciái. — Tötszik nekem az a nép, amékröl azt firkantják, ilyen-amolyan fődosztó, meg czuczilista, meg hazátlan bi- tangoló, meg a fészkes filemile. Osztég, mikor a’ igazi hazátlanok, meg a nagybirtoksá- gokra ácsingózók hozzájuk lapulnak, hogy hát most bőgi betyár ... itt a vár ... akkoron szépen, csendesen megokosit- ják a világot arru’ hogy hát ők bizony böcsületes, békössé- gös — keresztény embörök. Még Csabán is. — Tötszik nékem la’ az ujságlapok — nagy száma — igy, emigyen szent karácsony tájékán. Hogy furujáznak, hogy komédiáznak, hogy hát valahogy magukhoz furulyázzák az embörök, az olvasók — befizetését az ujságlapra. Fuj rulyáznak, mint hajdanáriumba’ a pásztorok ... és tökéletlenkednek ... bujtatják, üldözik a való igazat. Mint a mikép hajdanáriumba’ — Heródes. Az igazság meglut... de elvégre is igazság marad. Az világ végéig. Űk meg, mint tiszavirág, a viz felül — estendére már nincsenek. Tanácsadó. — Baromfitenyésztők tanfolyama. A gödöllői m. kir. baromfitenyésztő munkásnőket képző iskolában állandó baromfitenyésztési tanfolyamot tartanak. Az oktatás gyakorlati és elméleti, a növendékek az iskola telepén előforduló és a baromfitenyésztéssel kapcsolatos mindenféle teendőt, valamint kerti munkát végezni kötelesek. A felvétel iránt a kérvényeket az iskola vezetőségéhez. (Gödöllő) címezve, bármikor be lehet nyújtani. Az iskolánál ez- időszerint 14 hely van rendszeresítve, havi és személyenkénti 50 korona fizetéssel, melyből a növendékek teljes ellátására 35 koronát fordítanak 15 koronát pedig a növendékeknek fizetnek ki. — Negyven koronán aluli perben a feleb- bezési ítélet bélyegmentes. A m. kir. pénzügyminiszter 1913. évi 46.023. körrendeleté szerint a községi bíróság előtt Ítélettel elintézett, de onnan a kir. járásbíróság elé vitt és ott folytatólag tárgyalt peres ügyekben a kir. járásbíróságok által hozott ítéletek bélyegmentesek. — A baromfi hússal nem szabad házalni. Egy felmerült esettel kapcsolatban a földmivelés- ügyi miniszter értesítette a törvényhatóságok utján a husvizsgálókat, hogy a levágott baromfihúsra is vonatkozik a törvény, mely a vágóhussal való házalást megtiltja, igy azzal nem szabad házalni. — Borpróba. Igen egyszerű módon győződhetünk meg róla, hogy a bor festett-e, vagy természetes szinti? Apró kis szivacsot mártunk a borba és egy csészébe tesszük, melynek alján kevés viz van. A festett bor pillanat alatt megfesti a vizet, s a természetes bornál eltart negyedóráig is, mig a viz színes lesz.
