Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-01-04 / 10. szám
4 TELI ESTÉK Érdekes rovat. — Az európai népek átlagos életkora. Egy francia újság kimutatása szerint valamennyi európai népek átlagos élettartalma 39 év. A közlemény megszokott francia felületességgel Ausztriát és Magyarországot ismét egy kalap alá foglalja. A kimutatás szerint Svédországban a lakosok átlagos életkora 50 év és 2 hónap, Norvégiában 49 év és 6 hő, Dániában 48 év és 2 hónap, Írországban 48 év 1 hónap, Anglia- és Skótországban 45 év és 5 hónap, Belgiumban 44 év 11 hónap, Svájcban 44 év 11 hónap, Hollandiában 44 év és 0 hónap, Oroszországban 43 év és 7 hónap, Franciaországban 43 év és 6 hónap, Németországban 39 év és 4 hónap, Olaszországban 39 év és 2 hónap, Portugáliában 36 év és 0 hónap, Romániában 35 év és 11 hónap, Görögországban 35 év és 4 hónap, Ausztriában és Magyarországban 34 év és 2 hónap, Bulgáriában 33 év és 7 hónap, Törökországban 33 év és 4 hónap, Spanyolországban 32 év és 4 hónap. A Bulgáriára és Törökországra vonatkozó adatokban természetesen nincsenek benne a lefolyt háborúk öldöklő emberpusztitásai. A legnagyobb élettarlalmu Svédország és a legkisebb Spanyolország között az átlagos különbség 17 év és 10 hó. Mind a mellett jellemző, hogy 60—100 évesek mindkét országban egyenlő arányszámban vannak. Ebből az következik, hogy az életkor nagy különbsége a fiatalabb nemzedék nagyobb számban való elhalálozása által áll elő. Jelentős szerepe van itt a gyermekek aránytalan nagy halálozásának. Spanyolországban a gyermekhalandóság igen nagy. A gyermek, illetőleg a csecsemőhalandóság szoros összefüggésben van az anyatejjel való táplálással. Svédországban a csecsemők 89 százalékát anyatejjel vagy dajka által táplálják; az üveggel való táplálás nagyon ritka. Angliában 77 százalék, Hollandiában 65 százalék, Franciaországban 61.5 százalék, Németországban 58.5 százalék, Olaszországban 57 százalék és Spanyolországban 52 százalék a természetes táplálkozásban részesülő gyermekek arányszáma. Ez a skála teljesen vág az átlagos életkor adataival. * # # — Európa államai nagyság szerint. Négyzetkilométerekben: Oroszország 5,300.000, Svéd-Norvégország 775.000, Ausztria-Magyarország 675.000, Németország 540.000, Franciaország 535.000, Angol-Irország 315.000, Spanyolország 300 000, Olaszország 280.000, Törökország (volt) 170.000, Románia 130.000, Bulgária és Kelet-Rumélia 97.000, Portugália 90.000, Görögország 65.000, Szerbia 50.000, Svájcz 41.000, Dánia 38.000, Hollandia 33.000, Belgium 29.000, Montenegró 9000, Luxemburg 2600, Andóra 450, Lichtenstein 159, San-Marino 59, Monaco 22. Mit jelent ez ? Bi a kfs, ha^, ha nrs (Megfejtése a 11. számban lesz.) A 9—10. sz. összetett lapunk karácsonyi részében közölt talány helyes megfejtése: Szent béke a földön mindeneknek! Az újévi részben közölt talány helyes megfejtése: Béke, áldás, szerencse mindnyájunknak az uj évben! Az újévi talányba sajtóhiba csúszott be, amennyiben a »mindnyájunknak« szó fekete betűből szedett két betűje megfordítva van kinyomtatva, amely tévedésre, úgy hisszük olvasóink maguktól reájöttek, észrevették. Gazdák világfa. Mennyi volt az 1913-iki termés? A földmive-lésügyi minisztérium a napokban adta ki a fontosabb termények 1913. évi végleges termés- eredményeit. A magy. kir. központi statisztikai hivatal összeállilása szerint termett az 1913. évben: terület termés átlagos összesen métermázsa búza — — 5,414.795 7.61 41,190.583 rozs — — 1,876.573 7.07 13,273.594 árpa — — 2,030.532 8.56 17,380.254 zab — — 2,027.868 7.14 14,487 030 tengeri — 4,310.198 10.73 46,248.072 burgonya — 1,064.223 45.81 48,752.550 cukorrépa 308.399 154.86 47,758,377 dohány — 78.573 8.45 664,197 Az eredmény rosszabb, mint a tavalyi. Sertések összeszoktatása. Csak a sertés tartó gazda tudja, mennyi bajt és bosszúságot okoz az úgynevezett »szedett« sertések összeszoktatása. Az egymástól idegenkedő állatok támadják, marják egymást s az ilyen viaskodások többnyire — a gazda kárára — egyik-másik állat eldöglésével végződik. Próbálkoznak mindenfélével, bekenni a sertéseket pálinkával, petróleummal stb., de ezek a legtöbb esetben nem segítenek. Most egy német gazda ajánlja ezt: »Amikor fiatalabb sertést vásárol az ember egy már meglevő öregekhez, gyakran a legnagyobb vesződséggel sem tudja őket összeszoktatni. A legutóbbi eseteknél már nem tudva magamon máskép segíteni, az öregebb sertést hátsó lábánál megkötöztem, de nem egészen rövidre, hogy kedve legyen enni. És ime, ez mintegy varázs ütésre segített ! Tizenkét óra múlva felszabadítottam a megkötözött sertést és a fiatalabb azután bántatlanul élvezhette jogait. Két évi tapasztalat után állíthatom, hogy ennél egyszerűbb, de hatásosabb módszert nem ismertek.« így beszél a német gazda. Meg kell próbálni. * * * Vemhes tehenek táplálása. A vemhes tehenek az első félidőben alig kívánnak jobb tartást és ápolást, mint a meddők, de már a félidőn túl jobb táplálást kívánnak; nevezetesen ekkor legfeljebb a magyar tehén éri be szalmával, kóróval és kevés szénával, ellenben a jobb tejelő teheneknek szénát, azonkívül néhány kilogramm abrakot is adunk kell, mert holmi gyenge, erőtlen takarmányból a vemhes tehén nem tud eleget enni, tápanyag hiányban lesoványodik és a borja is satnya lesz. Ne adjunk a vemhes teheneknek semmiféle penészes, dohos rothadt vagy vagy fagyott takarmányt, hagy tulhideg vizet, sem valami felfúvódást okozó táplálékot, melyek elvetélést okozhatnak. Oltalmazzuk őket az eleséstől, rúgástól döféstől, kergetés- től s amennyire lehet, mindenféle megbetegedéstől, melyek mind okozói lehetnek az elvetésnek Készítsünk neki tiszta szalmából jó fekvőhelyet, de a hely esése hátrafelé csak kevés legyen, mert különben könnyen hüvely csuszamlás és méhelőesés származhatik. Amilyen helytelen a gyenge táplálás,
