Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-11-16 / 3. szám
TÉLI ESTÉK 3 Ismeretek-tára. Helyiségneveink eredete. Őseink kereszténysége ugyancsak megnyilvánult a helységek elnevezésében. így szentek után nem kevesebb, mint 468 helyet neveztek el. Legtöbb Szent György van, összesen 47, Szent-Márton 43, Szent-Miklós 42, Szent János 36, Szent-Mihály 34, Szent-Péter 28, Szent-László 20. Mária és Boldog- asszony 18, Szent András 17, Háromkirály 17 (ezenkívül néhány Szentkirály is), Erzsébet 13, Pál 21, István 11. Jakab 9; Mindszent van 26. Végül van két Szentháromság is. Püspök után 16, apát után 52, papok után általában 18, barátok után 14, rendek után 27, szent kereszt után 49, egyház után 60, kápolna után 21 helyet neveztek el. De hogy az ördög se haragudjon meg, az is kapott 8 helyet. Nemzetek után van 100 német, 76 magyar, 74 tót, 44 orosz, 26 oláh, 23 rác, 13 olasz, 6 cigány és 6 zsidó helynév. Fák után is sok helyet neveztek el. Legtöbbet a nyírfa után : ilyen van vagy 100. De alma és körte után elnevezett hely is van elég. igen sok az olyan helység, mely »fa« végzetü. Ilyen van vagy 170. Valószínű, hogy ezek jórészénél a »fa« végzet csak a »falva« szónak rövidítése. Szőlő után harminc hely van elnevezve. Vám után Vámos van 19. A hét napjai után is sok helyet neveztek el, valószínűleg megakarván egyúttal örökíteni a helység alapításának napját. Van helynév szerda után 13, csütörtök után öt, péntek után öt s szombat után 13. Feltűnő, hogy hétfő után csak egy van, kedd után kettő, vasárnap után meg egy sincs. Csakhogy bizonyára a »vásár« kezdetű vagy végzetü helyek közt vannak a vasárnap után elnevezett községek. Ilyen pedig van 12. Farkas után húsz helység van elnevezve. Idegen tartományok után kapta nevét az abauj- megyei Moldva, a torontálmegyei Macedonia s a szerémségi India. Prága kettő is van: Nógrádban és Zalában. Hamburg Gömörmegyében. Horvát István állítása szerint a következő helynevek keresztnévből származnak: Bihar, Moson, Hont, Veszprém és Tihany. Igen büszke neve van egy vasmegyei községnek : Tizenháromváros. Bizonyára nagyobb volt hát valaha, mint most. Görög nevek: Ócsa, Madocsa, Kalocsa, Beócsa, mind a Duna baloldalán. Beszélik, hogy az ócsai sekrestyében 1793-ban még látszott egy Apollót ábrázoló falfestmény, ami szintén a hely görög eredetét bizonyítja. Népek az asszonyokról. A francia igy vélekedik az asszonyokról: Ahol kutya van, ott bolha is van; ahol kenyér, ott egér és ahol asszony van, ott az ördög. — Az asszony meg a bolond sohasem bocsát meg. — Az asszony akkor nevet, ha tud, és akkor sir, amikor akar. — Amire az ördög nem képes, megteszi az asszony. — Aki feleségét üti, úgy tesz, mintha egy zsák lisztet verne; a jó kimegy, a rossz meg bennmarad. Az angol : Aki szerelemből nősül, annak szépek az éjszakái, de gonoszak a napjai. A spanyol azt mondja: Az asszony és öszvér jobban engedelmeskedik, ha hizelgünk neki, mintha kényszeríteni akarnánk. — A férfi a fúvó, az asszony a tűz; jön az ördög és beléfujtat. — Az asszony könnyei értékesek, de nem kerülnek sokba. — A róka sokat tud, a szerelmes asszony még többet. Az arab azt mondja : Kérj tanácsot a feleségedtől s tégy úgy, ahogyan takarsz. Az indlánus : A kacér asszony olyan, mint az árnyék. Ha követed, elfut, ha menekülsz, követni fog. Tudni akarod az arany finomságát ? Dörzsöld a próbakőhöz. Ha az ökör erejét akarod tudni, terheld meg. Ha a férfi természetét, hallgasd meg. És az asszony gondolatait is tudni akarod ? Arra nincs mód. A kínai: Az asszony kincse a nyelve s azt nem is hagyja berozsdásodni. Az asszony esze higany, a szive viasz. A perzsa : Ha háborúba készülsz, mondj egy imádságot, ha tengerre, mondj kettőt, ha megházasodol, mondj hármat. A család barátja. Fogházigazgató: Nini, hiszen a maga apja is be volt itt zárva. Fogoly: Igen is kérem alássan. Tisztel- teti szépen az igazgató urat. Izraelita-gavallér. Dalfi a cigányhoz: Húzzál nekem ed cifra nóta! Cigány : Milyet ? Dalfi: Ed olcsót. Közegészség. A gyermek fogai. — A felnőttek is olvassák el. — Csudálatosak az ember szervei. Minden egyes szerv külön-külön is. És együttesen is. Csak akkor vesszük ezt észre, ha egyenként és jól megvizsgáljuk: mi fninden rendeltetése, célszerűsége és szépségei vannak az ember szerveinek. Azoknak az erőknek, művészeknek, munkásoknak, amelyek az ember élettevékenységét viszik, dolgozzák és fentartják. Csudálatos szervek a gyermek fogai. Amint a fognak talajából — fog Ínyek közül kiszökik. Ki vágja magát. Kihasad. Bizony fájdalmak, lázak és szenvedések közt. A gyermek, amint megérkezik a fogzás ideje, nyugtalan. Kis kezeivel folyton-folyvást a fog inból kitörekvő foga felé kap. Fel-felsir, könnyei ömlenek. Láza van. Sokszor, legtöbbször hasmenése. Ilyenkor a gyermek még több gondozást kíván. Figyelmet, gyöngédséget. Az anya is érzi azt. Virraszt. Éjszakákat töltenek a családtagok is álmatlanul. Több családban, ajánlatok során használják az úgynevezett édes gyökeret. A gyermek kezébe adják, hogy ezzel a gyökérrel dörzsöljék fájó inyjukat. Nem ajánlatos. Nem tanácsos. A gyermek igen könnyén megsértheti a fog húst. A sok kézben való fogdosás tisztátalanná teheti a gyökeret. Megfertőz- tethetjük vele a gyermek foghusát. Ez a mi fő: a túlságos dörzsöléssel gyuladást kaphat könnyen a gyermek fogtalaja. Kis fogának gyökere. Legcélszerűbb, ha az anya, megmosott, tiszta ujjaival gyöngéden simogatja a kis fogak talaját és igy enyhíti gyermeke fájdalmát. Ha észreveszi a mama, hogy hasmenés igen nagy mérvű és véres az ürülék, menten orvoshoz folyamodjék. * A gyermek fogainak gondozására a legkorábban ügyeljünk. Minden a kezdettől függ. Ha a gyermeket mindjárt, fogainak megérkezése után úgy kezeljük, hogy szájacskáját minden reggel, sőt napközben is, étkezés után kiöblittetjük: akkor a gyermeknek a száj és fogak gondozása második életszükségletévé válik. Akár az arcnak mosdása, akár a kezek meg- mosása. Hiszen a száj, a fogak éppen úgy megkíván-
