Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-11-09 / 2. szám
4 TELI ESTÉK Gazdák világa. Beszédes példák. i — Ne csak sóhajtozzunk, gondolkozzunk, tegyünk. — Ebben a nehéz időben ezer szárnyú és ezer szinü ami sóhajunk, ami panaszunk. A mem hidunk« megélni féle panasznak, sóhajnak is száz rétje, száz lebernyege van, Ezek egyike, hogy — sokan vagyunk. Egymástól nem tudunk megélni. És aztán itt... pont, pont következik. Pedig tovább is mehetnénk. A gondolkodó embernek éppen abba van az okossága, hogy tovább lát az orránál. Azt is mondhatnák, arra is gondolhatnának, hogy — Ha sokan vagyunk, ha többen vagyunk, mint voltak apáink idejében hát termeljünk többet. Lehetséges-e? Bizony hogy lehetséges. nem egy-két mázsa áru közvetítéséből kell élnie, igy a nagy termelő megnyerésére jó árut ad, helyesebben mondva a maga részéről mázsánkint kis haszonnal is megelégszik, mert hiszen jövedelme a nagy forgalom következtében úgyis tetemes. Nem olyan tréfa az, de régi kereskedelmi jelszó, hogy nagy forgalomnál kicsi haszon sokkal több, mint pangó üzlet mellett az uzsoraár. De szervezett és egymással a termelőnek javára való kereskedelmi versengés csak o-lt keletkezik ahol tömeges árucikk kerül piacra. Azért kell arra törekednünk, hogy amit földünk, időjárásunk, éghajlatunk legjobban javasol: azt nagyban termeljük. A Bács vármegyei Jánoshalmán most egy társaság ötvenholdas tormatelepet rendezett be. Biztosra vesszük, hogy ha ez a vállalkozás sikerül, a 50 holdból néhány év alatt 500 lesz és már a nagyban termelt tormára letelepszenek a tormakereske- reskedők, mint ahogy most a hires jankováci jeges- almavásárkor Bécsből több kereskedő jön le Jánoshalmára üzletet kötni. A tömeges termelésnak még egy kedvező köTiszaujlaki árvizkép. Beszédes példák vannak hazánkban is arról, hogy valamely növény, gyümölcs tömegesebb termelése micsoda jólétet hoz. Nagykőrösön ebben a napokban egy-két vasúti kocsi salátát adnak fel naponta külső országokba. Újvidéken a zöldpaszulyt termesztik nagyban, úgy hogy naponta szintén vonatok viszik szanaszét a világba. Iiisszeben a cseresznye hazája. Nagymaros csemegeszőlőé. Az ember azt hinné, hogy ha egy-egy községben, városban valamiből sokat termelnek, akkor az árakat rontják; pedig egészen ellenkezőleg van. Mert teszem, salátát kicsiben termelni nem nagyon érdemes és ha egy ember termelné akkor az értékesítéssel nyügkődik. A piacolás mellettt a biztos vevő hiányában a termelésre nincs elég ideje. Más a helyzet ahol valami élelmicikket külső országba való kivitelre tömeges cikket termelnek. így szervezett és egymásra licitáló kereskedelem szervezkedik. A termelőnek biztos kész és olyan vevője van, aki az üzlet kereskedelmi részét teljesen maga bonyolítja le, a termelő csak termeljen. A kereskedő pedig annak örül, ha minél több áru van. Termelő kereskedői haszna a tömeges áruiban van. A kereskedőnek riilménye van. Az, hogy állandóan egy növény fejlődését vigyázva, a vele való bajoskodásban termelésbeli ügyességet nyerünk. Uj, egyszerű fogásokra jutunk. Az ember álmélkodva nézi, hogy például a kecskeméti ember a barackszedés, válogatás, pakkolás munkája között mennyi ügyességre tett szert. A tömeges termelést Amerikától tanultuk. Ott a kétezer holdas almatelepek nem ritkák. Nálunk is, ha nem is ily óriási, amerikai arányban, de ez a fejlődés. Milyen szép hivatást teljesítenek azok, akik felismerve községüknek valamely növény, gyümölcs termelésére alkalmas voltát, odahatnak, hogy azt minél tökéletesebben és minél többen termeljék. Mert sohasem kellene elfelejtenünk azt, hogy nem tudunk annyit termelni, hogy vevőink, jó vevőink ne legyenek. Csak az, amit termelünk, jó legyen és hírre kapjon, De erről a hírről gondoskodik a — kereskedő. * * * Bolgár kertészet. Hogy a zöldségtermesztés milyen jövedelmező foglalkozás, mutatja az, hogy mintegy 24 millió koronát gyűjtöttek össze a bolgár kertészek, akik itt miuálunk zöldséget termesztettek.
