Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-11-09 / 2. szám
TÉLI ESTÉK 5 Hogy a gazdálkodásnak ezt a jövedelmes ágát megtanulhassa, nem kell bolgár kertészhez beállani. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium az általa berendezett zöldségtelepeken a jelentkező magyar munkásokat a zöldségtermesztés minden ágában kitanitja, sőt azokat, akik megtanulták és valamely vidéken bandákba szervezkedve meg akarnak telepedni, még segélyzi is. Ilyen bolgár rendszerű zöldségtermesztő telepek vannak — Budapest melleit Nagytétényben, ahol most 130 magyar olyan kitünően kertészkedik, hogy elbújhatnak mellettük a bolgárok, továbbá Gödöllőu, Besztercebányán, Miskolczon, Révfülöpön, Tatabányán, Felsőgallán. Ezekben az állami kertészetekbe felfogadnak olyan munkásokat, a kik egy-két év leforgása alatt kívánják megtanulni a zöldségtermesztés különböző módjait. Azok a munkások. akik a zöldségtermesztésben kiképzést nyertek és csoportokba összeállva közös termesztésre hajlandók, azok az egyes városok mentén való letelepedésben és külön zöldségtelepek beállításában támogatásban is részesülhetnek. A kiképzés folyama alatt az állandó munkások a telepen minden napszámos munkát végezni kötelesek és pedig a kertészeti üzemnek megfelelően a munkaidő korlátozása nélkül. A munkaidő napkeltétől naplementéig tart. Gyermek ész. Atya: Fiaim! Ezen a földön a legszebb erény az engedelmesség. Lássátok, én apátok vagyok és mégis engedelmeskedem. Jani ka (közbe vág): Igen a mamának I Háziasszony. Mire jó a birsalma? Novemberben dolgozzák fel a birsalmát, amikor már elég soká állt a kamarában és jól megérett, ez a különben fanyar és nyers állapotában megemész- hetetlen gyümölcs sokféleképpen elkészíthető. — Néhány kitűnő dolognak a leírását az alábbiakban adjuk; Birsalmaiz. A sárgára érett gyümölcsöt tisztán megtöröljük az úgynevezett pelyhétől, a virágját kivágjuk, de nem hámozzuk meg és a birsalma nagysága szerint, hat-nyolc cikket vágunk belőle; a magházat kivágjuk és a magját összegyűjtjük. A cikkelyeket lehetőleg cserépedényben tűzre tesszük úgy, hogy a viz mind elfödje s oly puhára főzzük, hogy szitán át lehessen törni. A levét félre teszük, abból jó kocsonyát lehet készíteni. Az áttört birsalmát most elvegyitjük cukorral. Egy kilogramm gyümölcsre hétszázötven gramm cukrot vesszünk. A cukrot vízbe mártjuk, az áttört birsalmával együtt lábosba tesszük és szüntelen kavarás közben felfőzzük. Birsalmasajt. Ha birsalmasajtot akarunk készíteni, akkor az előbb leirt izt főzzük, amig meg- keményszik és az edényről kezd leválni. Többnyire szép sötétvörös szint kap és ez az igazi birsalmasajt, nem pedig az, amelynél mindenféle mesterkedéssel megadjuk a világossárga szint. Ha a sajt megfőtt, vizbe mártott porcelánlapra ujjnyi vastagságra szétkenjük és néhány napig a meleg tűzhely körében tartjuk, hogy jól megszáradjon és megkeményedjék. Azután már tetszés szerinti alakokat vághatunk belőle, ami pompás disze a téli gyümölcsös kosárnak. — Ha formába akarjuk tölteni, akkor kissé lágyabbra hagyjuk és azon forrón öntjük a formába. — Még izesebbé tehetjük a birsalmasajtot, ha apróra vágott vagy reszelt citromhéjat keverünk a még meleg sajtba. Birsalmakocsonya. A birsalma levéből, melyben a birsalmát Íznek vagy sajtnak megfőzzük, kitűnő kocsonyát készíthetünk. Veszünk hozzá ugyanannyi fehér bort, amennyi a lé, valamint egy citromnak a levét. Egy liter folyadékra nem egészen egy kilogramm cukrot veszünk. Mindezt együtt lábasban addig főzzük, amig szép piros nem lesz a színe. A birsalma magját tülzacskóban vele főzzük. A Balkán tűzfészke. — Ravasz a görög. — Mondván, mondogattam, hogy — ravasz a görög. Nem nyugszik. Fészkelődik, hogy mert egy kis zavarosban való halászatot rendezhetett. Ki is hálózta, hajózta, kaparta a magáét. Ésmeges’ kapar, nyugtalankodik. Monarkiánk és Talián- ország meges’ intik a ravasz görögöt az albániai tűzfészek mián. Mert a görög mindig spekulál és nehezíti a nemzetközi határmegállapitó bizottság munkáját. (Az a bizottság is tökéletlen. Mint minden bizottság. Ha a jó Isten a világ rendezését rájuk bízta volna, ma is tartana a bábeli zavar.) Mindig ürügyet keres és mesterségesen szövi a zavaros hálókat. Azon közben a franciákra kacsingat, akik szintén tökéletlenkednek. Uj határozatot akarnának. Monarkiánk és Taliánország azonközben tesz róla, hogy Albánia a Balkáné legyen és teljesítse függetlenül azt a hivatást, ami rá vár. A romokon. A romokon állunk, írja egy nagy újság. A gazdasági élet romjain. És aztán következik a szokásos jajgatás és jövendölés. Csak egyetlen egyről hallgat ez a nagy újság is. Wekerle Sándor, ez a nagy koponya, a nyugodt okosságnak és diplomatikai képességnek típusa, példányképe is nyilatkozott nem rég. Azt mondja, hogy az egész világon azt a nagy hasznos és megkönnyebbülést hozza a gazdasági válság, hogy minden beteg vállalatot el fog pusztítani. És nem fogja megfertőzni az egészségesek levegőjét és vérét Mert a gazdasági életben is minden összetartozik. A nagy koponyáju Wekerle nyilatkozatából is hiányzik egy .. . egy valami, ami pedig igazán hozzátartozik. Sőt alapja. Amely alap nélkül ilyen katasztrófák következnek, mint a mosonyi. Hallgat róla . . Wekerle is. Hogy t. i. gazdasági élet, fejlődés, nyugodt és megbízható nem volt és sohasem lesz erkölcsi alap nélkül. Jelenti pedig ez az erkölcsi alap azt, hogy azok a sark elvek, melyek már a tiz parancsolatban le vannak téve; azok az igazságok, erkölcsi életelvek, melyek a kereszténységben vannak kikristályosodva a
