Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-11-09 / 2. szám
2 TÉLI ESTÉK son korcsmát. Rendben van — egész életére. Egy-két év alatt — földesurrá, bőrziánerré, parcellázó úrrá lehet. Van e még a magyarnak szégyenpirja? És vannak-e bűnbánó könnyei. S van-e még ereje, bátorsága, hogy legalább megálljon azon a lejtőn, a hova már eljutott. Mester. Megmagyarázta. Vendég (a korcsmároshoz): Mondja csak kedves korcsmáros ur, mi a különbség ön előtt a sör és a bor között ? Korcsmáros: Az, hogy a sört szódával, a bort pedig vízzel vegyítem. Az egyházak és felelősség. — Az elúszott 150.000 korona. — Egyik kath. püspökünket nem régen nagy támadásban részesítette a más vagyonáról rendelkező utcai újság. Mert felelőségének érzetében és súlyának tudatában olyan féle rendeletet adott ki, hogy némely bankoktól a pénzt a központi alapítványi pénztárba szállítsák. Milyen hűhó keletkezett ebből a rendeletből akkor tájt. Pedig bizony, bizony ennek a felelősségnek élénk tudta és súlyának érzete elkél bizony olykor De főleg most. íme most ugyancsak csattanós a felelet. Arról írnak, hogy a magyarországi unitáriusok egyházát igen súlyos veszteség érte — éppen a dögrováson levő bankok révén. Elúszott 150 ezer koronája. Kisült, hogy a Kolozsvári Általános Bank felszámolásánál nagy vesztességet szenvedett az unitárius egyház is. Elvesztette a mintegy 150 ezer korona betétjét. Az egyház most a felszámolt intézet igazgatósági tagjai ellen hűtlen kezelés és csalás miatt bűnvádi feljelentést adott be és bűnügyi zárlat elrendelését is kérik nevezett igazgatóságnak vagyonára. Hát ’iszen, baleset mindnyájunkkal történhetik, de hogy vannak tőkék, alapítványok, amelyek őrizete nagy felelőséggel jár . . . bizonyos. És igy nincs senkinek oka a támadásra, ha az egyház képviselői ezt az ellenőrzést kivételes intézkedésekkel is tel- jesilik.____________________________________ Király Mátyás és Mátyás király. Egy budai varga mester Mátyás királyt akarta meglátogatni mindenáron. Szive, lelke odavágyódott a budai királyi palotába. Egyszer aztán az a gondolata támadt, hogy hát legjobb lesz Mátyás napján üdvözölni az ő atyafiát, minthogy őt is Király Mátyásnak hívják. Elindula tehát a nehéz utón; az ám, hanem mikor éppen a királyi vár kapuján be kellene mennie, az őrök visszatartják és kérdezik: — Mit akar a királynál? — Sz. Mátyás napján csak lehet üdvözölni az atyámfiát. Engem is Király Mátyásnak hívnak la. Az őrök mosolyogtak s közülök az egyik igy válaszolt: — Király Mátyás és Mátyás király közt éppen oly nagy a különbség, mint a varga és király között. Tanácsadó. — Jó tudni 1 — A cselédbér visszatartása. Felmerült eset alkalmából a földmivelésügyi miniszter elvi jelentőségű határozatban kimondotta, hogy azon körülmény folytán, hogy a gazda a cselédnek szolgálatból való eltávozása alkalmával a bér kifizetését megtagadta, nem állapítható meg, hogy a visszatartás a jelzett alkalommal veszi kezdetét, hanem a visszatartás csakis az 1907. évi XLV, törvénycikk 47. §-ában a panasztételre nézve előirt nyolcadik naptól számítható. A gondozási költségek megtérítése. Ha az illetőségi község a közsegélyben részesült egyénnek a tartózkodási községtől való átvételét elmulaszja, a további gondozási költségeket a tartózkodási község- megtériteni tartozik. Az illetőségi községek erre való hivatkozással gyakran csak az illetőség megállapítása után fölmerült gondozási költségek megtérítését vállalják el, az illetőség megállapítása előtt fölmerült ilyen költségek kifizetését azonban megtagadják. A belügyminiszter most kiadott körrendetete szerint ez az eljárás fennálló jogszabályokba ütközik. A közsegélyre szorultakról az illetőségi község köteles gondoskodni s igy az illetőségi községet terheli mind az a költség, amelyek a közsegélyre szorultak után felmerültek s a tartózkodási község által előlegeztek. Ismeretek-tára. Milyen mély a tenger? A kivándorlások korában nem érdektelen kérdés. Mert bizony benne vagyunk a magyarnak ez újabb betegségében. De nagyon 1 Ha a magyar embernek nem úgy megy a sora, mint ahogy magának gömbölyűre kigondolja, kapja magát, nyakába keríti gúnyáját, pénzzé teszi kevés szetye-motyóját s megy »túl a nagy vizen« Amerikába. Nem egy; nem is egyesek, — de egész községek. Azt hiszik^ hogy már nem leli honát a hazában. Neki vág, mintha csak a szomszédba menne. Pedig nem macskaugrás ide Amerika. S hozzá »a nagy viz«r melyről még a költő is úgy elmélkedik, hogy: »Ádám volt az első ember, veszedelmes viz a tenger«. Bizony veszedelmes, megbízhatatlan és felette kapzsi. Egy egész orosz ármádia, egy Titanic vagy Volturno meg se’ kottyan benne. Ugyan mi is volna egyik is »a tenger mélységes hullámaihoz képest«?! Hogyan? hát csak nem feneketlen talán? Az épen nem, de a vizszintől jó messze van a feneke. Már meg is mérték. És pedig nem csak egyszer. A »Téli Esték« olvasói már előző években olvashattak arról e lap hasábjain. Azóta a mérő eszközök tökétetesitése által újabb adatok állanak rendelkezésünkre a tengerek mélységeiről. Tapogassunk meg tehát néhányat azon mélységek közül, amelyeket a legtökéletesebb és legmegbízhatóbb műszerekkel megállapítottak. * Legmélyebb tenger a Nagy- vagy Csendes- Óceán. Északnyugati részében több millió négyzete kilóméternyi fenékterületen az átlagos mélység felüld
