Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)

1913-11-02 / 1. szám

6 TÉLI ESTÉK Mi újság1 ? A „Téli Estékjét minden végi előfizetőinknek megküldjük. Nagyon kérjük olvasóinkat, szíveskedjenek az előfizetést rendezni, hogy cimszallagjukat idejében elkészíthessük. Enélkül már a má­sodik számot sem kaphatják. Olyan régi és eleven összeköttetésben vagyunk a mi olva­sóinkkal, hogy bizalommal kérhetjük bará­tainkat, legyenek szívesek a mi újságunkat ismerőseik körében ajánlani. Mutatvány példányokkal szívesen szolgálunk. Szerkesztő. — A király és a csöpp hercegnő. Mikor Ferenc József király megláto­gatta a román trónörököspárt Bécsben, kedves jelenet tör­tént. Az uralkodónak a trón- örököspár bemutatta vala­mennyi gyermekét, utóljára a csöpp kis Ilidát, aki még csak ötéves. Az asztalra állították és a kis hercegnő nagyot bá­mult a király fényes egyen­ruháján. Mikor meghallotta, hogy a tábornok Ferenc József császár, azt kérdezte Ilida hercegnő az ősz királytól : — Hát Vilmos császár nem jön? Ferenc József király nagyot nevetett és homlokon csókolta a kis hercegnőt. — Budapest jubileuma. Jubileumi ünnepre készül az ország szék és fővárosa. Negyven éve lesz no­vember 17-én, hogy Budával, Ó-budával egyesült Pest. És Budapest elnevezéssel az ország fővárossává lett. — Az aradi kultúrpalota. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében vasárnap avatták fel az aradi kultúrpalotát nagy ünnepségek közben. Az ünnepi beszédet maga Jankovich miniszter mondotta, legnagyobb hatást azonban Papp János gör. kel. román püs­pök beszéde keltette, mert ezt a beszédet a románok bé­kés közledése jelének tartották. Este a színházban díszelő­adás volt. — Hát a politika? Az ellenzék »összehívta a Képviselő«-házat — 70-nél több aláírással De mert a Ház nov. 30-án úgy is össze volt hiva — a benyújtott kérvény tárgytalan a házszabályok szerint. A delegáció november bó 18-án ül össze. A királyi tróubeszéd nov. 19-én fog az ünnepélyes megnyitás megtörténi. — Megrágalmazott főpapok. Ma úgy élünk itt Magyarországon, hogy egy reggelre a legtisztább kezű ember is arra ébred fel, hogy egy-egy pesti utcai—lap — a szenzáció kedvéért és talán másért is világgá kiáltja : — Panamista vagy ! így nem kímélik a főpapokat sem. Legközelebb a her­cegprímást és más püspököket akarták ugratni. De most emberükre találtak. A főpapok a rágalmazási pert tüstént megindították, a legteljesebb bizonyítást kérik — és ami természetes, a legteljesebb büntetést is a rágalmazók, részére. A hős utcai újság máris — szopja-szopja visszafelé. — Bogdanovics holttestét megtalálták. Országszerte megdöbbentést okozott a múlt hó elsó napjai­ban Bogdanovics Lucián karlócai patriarcha titokzatos el­tűnése. Eleinte senki sem akarta elhinni, hogy a daliás fia­tal egyházfejedelem elpusztult, a kutatások azonban hama­rosan beigazolták a komor sejtést. Bogdanovics a Gastein közelében rohanó megáradt Acheban lelte halálát. Az oszt­rák hatóságok s a patriarcha családja a legmesszebbmenő kutatást végezték, de az egyházfejedelem holtestét nem si­került megtalálni A vad hegyi patak ismerői hiábavalónak mondlák már az első kutatásokat is s ajánlatukra félbesza­kították a keresést, amig a patak visszatér medrébe. A hetek óta várt apadás végre most bekövetkezett s vasárnap az első kísérletnél sikerült az eltűnt egyházfő rettenetesen összezú­zott holttestét megtalálni. Bogdanovics földi maradványait Karlócára szállították s ott helyezik méltó gyászpompával végső pihenőre. Aztán temetik. — A megtért. Sátoraljaújhelyről Írják: Mint­egy tiz év előtt ismeretlen tettes egy téli estén rálőtt Dam- janovics Ágoston bodrogszerdahelyi görög-katholikus lel­készre. A lelkész meggyógyult, de a tettest nem sikerült fel­kutatni. Most tiz év után Damjanovics levelet kapott Ame­rikából s a levélíró töredelmesen bevallja, hogy tiz év előtt ő volt a merénylő. Most súlyos betegen fekszik, bevallja bűnét s bocsánatát kéri. Damjanovics lelkész nyomban le­velet irt merénylőjének és teljes bocsánatát küldötte neki. — A Volturno magyar áldozatai. A rotter­dami »Mieuwn Rotterdamsshe Courant« cimü lap közlése szerint a Uranium-társaság Volturnó hajójának katasztró­fája alkalmával a következő magyar állampolgárok vesztet­ték életüket: Burgnon Verona 3 éves, Moldován Vaszil 44 éves, Bell Lukács 20 éves, Korusecz Iván 36 éves, Tiszler Josip 32 éves, Gyurkin Jefta 33 éves. Stewczicz Mara 31 éves, Stewczicz Róza 11 éves, Stewczicz Tomó 4 éves, Stewczicz Molea 3 éves, Stewczicz Mariska 8 hónapos, Predvagovicz Vászó 21 éves, Gyúró Stokicz 35 éves, Dane Zinaicz 25 éves, Pokar Pavacz 36 éves, Légrádi János 23 éves, Paujuk Martin 31 éves, Czunderkil Antal 18 éves, Konlincz Szávó 23 éves, Zdjelan Mojnyu 34 éves, Dragovics Petar 30 éves, Lovricz Dragicz 26 éves, Lovricz Milicza 27 éves, Radusinovicz Pe­tar 19 éves, Palczicz Tomo 18 éves, Pasavecz Martin 26 éves, Miljenovicz Macz 18 éves, Bunicz Iván 23 éves, Pet- rovicz Iván 25 éves, Rubinicz Milán 18 éves, Arkonicz Ádárn 28 éves, Kufner Anjo 13 é vés magyar állampolgárok. Nincs ugyan közölve, hogy az illetők mely községekből vándorol­tak ki, de a nevek mutatják, hogy nagy többségük horvát- szlavonországi illetőségű volt. — A kolera. A belügyminisztérium közlése sze­rint a temesmegyei Varázsligeten 4, a baranyamegyei Mo­hácson 2, a bácsbodrogmegyei Mozsoron, a krassószörény- megyei Illyéden és Nagylaposnokon, valamint az ungme- gyei Alsóhunkócon 1 — 1 kolerás megbetegedés fordult elő. — Birkózás a farkassal. Toldi Miklós me­séjére emlékeztető borzalmas farkaskalandon esett át Mé­száros Lajos Szarvason. A nádasban foglalatoskodott, amikor hirtelen egy farkas támadta meg. Mészáros nem vitt fegy­vert és igy kénytelen volt puszta kézzel bírókra kelni az ordassal. Hosszas viaskodás után sikerült a fenevadat meg­fojtania, de közben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett, úgy, hogy kórházba kellett szállítani. Halottaink emlékére. Minden város, minden falu mellett-körül van qgy hely. A nyugalomnak, a szo­morúságnak, a reménynek, az emlékezetnek szentelt helye. Temetőnek nevezzük ezt a helyet. Sokszor meglátogatjuk. Még többször elfeledjük, el­kerüljük talán. Hanem mostan ezen az egy napon, a halottak- napján még a feledés is fel­éled. Még az élet zajába me­rült szivek is— a temetők felé dobbannak. Távolról-közelről sietnek a hantokhoz. A melyek hívnak, szólítanak. És a hivő és a hitében megrendült lélek is szárnyakat kap. Az ajak imádságra, a szív kegyeletre, megemlékezésekre nyil- lik. E napon van a hitnek legtöbb hívője. Oh, a Síroknál nincs kételkedés. A hantok hitet, imádságot is követelnek, nemcsak virágot és múló megemlékezést.

Next

/
Thumbnails
Contents