Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-11-02 / 1. szám
XVII. évfolyam. 1-ső szám. A KERESZTÉNY CSALÁDOK LAPJA Felelős szerkesztő és kiadótalajdonos BODIÁRJÍÁSPÁB. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Arany Jáno»-n. 17. az. Megjelenik november, december, január és február hó — minden vasárnapján. Előfizetési ára: 4 hónapra . . . . 2 K — fillér A Hét. Régi gyógyszer Az a katholikus rae,y Budapesten november hó ..., 8—11-én fog lefolyni, nemcsak a &y&y > magyar kath. Egyház ünnepe, hanem a magyar társadalom, a nagy nemzeti szociális élet tevékenysége is lesz. Tévednek azok, akik e nagygyűlést pusztán vallási, hitéleti felbuzdulásnak tekintik. A kath. mozgalomnak tengelye a gyakorlati hitélet. Az a hitélet, mely átfogja és vezeti, segíti e nehéz időben a magyar nép millióit kultúrával, egyesülésekkel és segíti a szociális élet minden fordulataiban és küzdelmeiben. A kath. nagygyűlések eddig is bebizonyították, hogy társadalmi erőt képviselnek. Most még csattanósabbau meg fogja mutatni. * Mire van szűk- Ami vezérgondolata, lelke legyen a ségemost Magyar- közfelfogásnak. Nem politikai har- ° , , ,, cokrra. Sem személyes súrlódásokra. Orsz gna . Sem jlatajmi tultengésekre. Hanem arra a társadalmi biztos érzésre, hogy valamint nem kívánhat mindent a kormányzattól, de éreznie kell a népnek, a társadalom egészének és meg kell mutatni az állam vezetőségének, hogy a népek nincsenek magukra hagyatva éppen akkor, mikor legjobban rászorulnak a kölcsönös támogatásra. ' ' * A sajtótörvény sokféle képen magyarázzák. Csürik> megjavításáról csavarják, megértik, félreértik. Egy- , f, . , , . ben azonban az egész ország megszóló javaslatot egyezik> hogy a sajt6) a iclketien újságok garázdálkodásának végre is útját kell állani. Ennek pedig maga a sajtó örülhet legjobban. Hiszen az igazi sajtó- szabadságnak egy biztos megölője van: a sajtószahadoS- ság, betyárság, a sajtó-brávóság. Mi a legtartósabb a világon ? Kérdezték egy aggastyántól, aki nagyon sokat tapasztalt életében. — Mi? — mondotta. Hát a hit és hűség fiam. Ezek a legtartósabbak, mert ezt a kettőt legkevésbbé használják el. a kemény, nehéz időkbe jutott társadalom megdöbbenésének, vigasztalásának, reménykedésének számára: a takarékosság. A vig farsangot rendszerint hosszú bojt szokja követni. A pénz-bőség, a bódult költekezések, pénzforrások, könnyű vagyonszerzések idejét fölváltja a vigyorgó szükség. A források elapadása. Mikor nem éppen az fáj, hogy nincs. Jobban éget, süt az érzés, hogy — volt. Ilyenkor fölröppennek a krákogó varjak, a jelszavak. Hogy hát: — Takarékosság! Régi gyógyszer, amelyről Bismarck azt mondotta, hogy a német józanságának, vagyoni erejének, egész haladásának ős forrása. Amely forrás még a mámoros nagy időkben is csörgedezett. És csörgedezik. Ezt a gyógyszert, ha nem is a maga hitében, és erejében ismerték valamikor a magyar tűzhelyek is. Apáink, a kik egyszerűbben, nyugodlabban, lázmentesebben tudtak élni, vagyont szerezni és különösen megtartani. (Nagyobb tudomány ez utóbbi.) Ez a gyógyszer ma sem ártana. Ma is megtenné a maga hatását. Ha komolyan ven- nők. Ha az élet, szociális helyzetek nem kereszteződnének úgy. Hiszen az egyik oldalon való takarékosság, a másik oldalon pangást, (passivitást) megállást jelent. A takarékosságot azért nem szabad lekicsinyelni. Ne is tekintsük amolyan kényszerből született jelszónak. Kérészbolyoknak, melyek bizonyos időkben és körülmények közt Szatmár, 1913 november 2. Megtalálták az eltűnt pátriárkát a rohanásában lecsendesedett Ache patakban. A szerencsétlen és bonyodalmas ügyben mégis megnyugtató fordulat, hogy némi világosság derül a boldogtalan ember eltűnésére. Lám, lám a magaslatokon sem fekszenek, nyugszanak a lelkek rózsás ágyakon. Sót éppen ott terem a sok szurótövis. Egy másik rovatunkban bővebben Írunk erről.
