Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-02-16 / 16. szám
4 TÉLI ESTÉK Háziasszony. A fagyott tojás használhatóvá tehető, ha sóval kevert vízbe tesszük, melyben rövid idő alatt kienged és ismét visszanyeri frisességét. Magnak való libák és kacsák. Január és február hónapokban még javában benne vagyunk a süllliba- és sültkacsa-évadban, no meg a télben. Azért a legtöbb gazda ebben a két hónapban egész baromfiállományát együtt tartja és együtt eteti, vagy legfeljebb a kacsát-libát választja el a csirkefélétől és a pulykától. Ez pedig nem helyénvaló dolog, mert éppen úgy, mint ahogyan a magnak való tyúkfélét már novemberben, úgy a magnak való kacsa- és libafélét már januárban legfeljebb február elején ki kell válogatnunk és nemcsak külön etetnünk, némi erőtakarmánnyal, hogy mire a tojóidőszak bekövetkezik, addigra már teljesen karban és erőben legyenek, annélkül, hogy meg lennének hizva. Magnak való állatokul mindenesetre legalább is kétéves vagy hároméves, de se fiatalabb, se öregebb példányokat ne válogassuk, legfeljebb akkor, ha jó tojóvagy kotlóképességüket már ismerjük. Kacsánál különben a kotlásra sohase számítsunk, hanem költes- sük ki tojásait tyúkkal vagy pulykával. Tanácsadó. A régi tizkoronások végső beváltási ideje. A régi tizkoronás bankjegyek beváltásának végső határideje febr. 28-ika. A közös bank ugyanis közhírré teszi, hogy az 1905. febr. 15-iki hirdetményével bevont, 1900 márc. 31-iki keltezésű 10 koronás bankjegyeket, melyeket a főintézetek és fiókok ez idő szerint még beváltanak, 1913. február 28-ika után nem fogják többé sem beváltani, sem elfogadni és e napon a banknak az a kötelezettsége, hogy az előbb említett bankjegyeket értéknek tekintse, megszűnik. Tavaszi búza járóbuza. A múlt évi kedvezőtlen időjárású ősszel sok gazda nem tudta a vetést elvégezni. Éhez a bajhoz nagy mértékű vetőmaghiány járul, különösen az Ínséges, árvíz pusztította vidéken. A földmivelésügyi miniszter tavaszi vetőmagbuzáról, úgyszintén járó búzáról gondoskodott s a szétosztásával a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét (Budapest, Alkotmány-utca 31.) bízta meg. A híradás kövtkeztében a vetőmag beszerzésére utalt gazdák serényen igyekeznek az államkedvezményes vetőmagot beszerezni s éppen az érdekelt gazdák jóvoltára adjuk ki azt a figyelmeztetést, hogy a vetőmagkiosztás csupán az engedélyezett mennyiségig tart, ha a készlet elfogy, a későn jövők nem kapnak majd vetőmagot. Azért ajánlatos mielőbb a rendelést teljesíteni Egy métermázsa búzavetőmag ára a kivánt állomásra való szállítással 28 korona. Egy gazda legfeljebb száz métermázsa vetőmagot kaphat, még ha mind a két fajtából rendelne is. A megrendelést a készlet erejéig a jelentkezés sorrendjében eszközük. Ezért kell mielőbb jelentkezni. Azok sokkal okosabbak... Egy előkelő hölgy dicsekedett, hogy ő istentagadó. Mikor végre a társaság a hölgy idétlen kifakadásain meg- ütődött, hetykén igy szólt: — Nem hittem volna, hogy ilyen művelt háznál csak magam legyek, ki Istenben nem hisz. — Téved asszonyom — felelt erre a háziasszony — téved, ha azt gondolja, hogy maga va"n. Lovaim, kutyám, macskáim szintén kegyeddel tartanak, de azok sokkal okosabbak, hogysem ilyesmivel dicsekedjenek. Olvasókör. A pillangóhegy. Irta: JAKLOVICS GYÖRGY. I. Vigasztalódásodra szives olvasóm előrebocsátom, hogy nem természetrajzi értekezést akar jelenteni ez a hangzatos cim. Nem is valami újabb világcsodát, mire szintén gondolhatnál, hacsak az ó- és újvilág hét csodáját ujjadon elszámlálni nem tudnád. Még legközelebb járnál a dolog nyitja felé, ha valami földrajzi elnevezést szíveskednél gyanítani a cim alatt. Bár a szemedből látom, hogy annak megismerésére egy csepp kedvet sem érzesz. Ne aggódj, mert földrajzi értekezéssel sem akarlak fárasztani. Hát mi? riadsz fel tán te is Báréival sötéten. Ha sem természetrajz, sem földrajz, sem pillangó, sem hegy?! Még egyszer ünnepélyesen mondom, hogy nem értekezni akarok. De ennek fejében engedd meg, hogy annyi földrajzot mégis csempészek a dologba, mint amennyi őszinteség van a politikában. És mert az én mondókám a Pillangóhegy körül forog, hát csak meg kell mondanom, hogy hol van. Itt van a szomszédban, Beregvármegyében. Pontos földrajzi fekvését nem igen tudom; de gondolom van olyan közel Grinicshez, mint Makóhoz Jeruzsálem. Ha gyalogszerrel akarnád megközelíteni, bár a »Pokoli Szomjúsághoz« címzett vendéglőt útba kapnád, mégis csak tarisznyát kellene raknod. Jobb lesz tehát, ha vonatra ülsz velem. A királyháza-bátyui vonalon Tisza-Ujlak elhagyása ulán csakhamar Bereg-Benében vagyunk. Nem is kell kiszállnod, mert a vonatról is láthatod, hogy a menetiránytól jobbra szelíd lejtésű, lankás hegysorozat húzódik, melynek oldalain gondosan művelt szőlőkben terem a jóhirü »bor de Bene«. Nos, hát e hegysorozatban van a kérdéses Pillangóhegy is. Dehát miért Pillangóhegy ? kérded, ha nagyon benne vagy az oknyomozásban. Ugyanazért, amiért a Szatmárhegy és más országos hegy egyik-másik része Csillaghegy, Nyulhegy, Tükörhegy és én nem tudom még milyen hegy. Bölcsebben teszed, ha azt kérdezed, hogy hát miről nevezetes az a Pillangóhegy?! Arról, hogy ezen a hegyen volt a néhai tiszaujlaki plébánosnak, a népköltőnek Beregi Sándornak, valódi nevén Búza Sándornak a szőlője is. Öróla és kedvenc szőlőjéről, a Pillangóhegyről akarok egyet-mást a feledés üszkéből kiveregetni annak az áldott visszaemlékezésnek a révén, mely mint rosta a fájdalmat, az élet konkolyát kirostálva, csak a derűset, az eltartásra méltó szemet tartja vissza, hogy a lelki sovány esztendőkben éhen ne haljon az ember. A Pillangóhegy az volt az én áldott emlékű plébánosomnak, ami az orosz cároknak Livádia vagy Cárszkoje-Szelo, vagy a francia királyoknak Versaille, vagy Nagy Frigyesnek Sansconci, vagy a mi királyunknak Schönbrunn vagy Gödöllő, vagy gondolj még nagyobbat. Üdülő helye, büszkesége és minden boldogsága volt. Állott pedig 10—12 sor szőlőből és egy kiselejtezett slipperekből alkalmatosán összerótt filegóriából. Nehogy tréfának véld a dolgot ismétlem
