Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)

1913-01-05 / 10. szám

6 TELI ESTÉK Közegészség’. Cserepes ajkak. Szeles időben gyakorta ki- cserepesedik az ember ajka. Az asszony nép szé- gyenli és igen tudakozódik patikaszer után. Egyik másik férjem-uram haragszik is a hiú fehér népre, pedig a cserepes ajk néha fájdalmas is és akárki mit mond, nem valami kellemes látványt nyújt s olykor még fájdalmat is okoz. Tanácsos tehát sza­badulni tőle. A cserepes ajk tulszáraz és a száraz­ságnak az oka az, hogy az ajknak kevés a zsíranyaga, ezt a zsíranyagot pótolni kell Vegyünk egy deka fehér viaszkot, tizenöt deka mandulaolajat, melyhez egy deka marha velőt melegítünk és ezt egy porcellánté- gelyben keverjük el. Ha ehhez melegített kakaóva- vajat és hat gram lenolajat keverünk megvan a jó orvosság és nem is kerül sokba, mert pár fillérért be lehet szerezni a gyógyszertárban. A fejfájás oka. Alig van ember kinek még nem fájt volna a feje. E fájdalomnak oka igen sok féle lehet, s ezek között legtöbbször szerepel a szem. Gyengeszemü, rövidlátó emberek gyakran szenved­nek főfájásban, ideges, szúró, tompa, szakgató heves, izzó fejfájások ellen még eddig legjobb szernek bi- 'zonyult a pápaszem. A ki nem rövidlátó annak is célszerűbb állott vízzel mosni szemét ha fej­fájásról panaszkodik. Igen gyakran rossz fog is okoz fájdalmakat, melyek csak a fog eltávolítása után szűnnek meg. A háború. Lész-e hát béke? A karácsonyi szent ünnepeknek azzal a meg- könyebbült lélekkel, azzal a bizalommal mentünk eléje, hogy hála Istennek — a fekete fellegek elvo­nultak a politikai láthatárról. Menydörgés nem rázza a földet és villámlások nem villognak a jövőért aggódók szemeiben. Szinte vártuk otthonunkba fiainkat, katonáin­kat, kiket a veszedelem gyorsan elszólitott — a minden virradóra kiüthető háborúba. A Londonban tanácskozó békekövetek törekvé­seiről is a legjobb hírek érkeztek. — Biztos a béke! — sóhajtva üdvözölték egy­mást az emberek. És ime alig múlik el az ünnep, alig ringatott meg minket a béke csöndes hangulata: már megest a háború sirályainak messziről hallható hangjai szállnak felénk. * Újra baj támadt Drinápoly miatt. Legalább, mikor e sorokat Írjuk . . . ezen hír­rel fejezik ki a helyzetet. A török — hiába figyelmeztették őt a nagy­hatalmak az engedékenységre — ragaszkodik Driná- polyhoz. És olyan területeket kínál a bolgároknak kár­pótlásul, melyek már most sem az övé. A béke és háború sorsa tehát úgy látszik most Drinápoly körül fordul meg. Ha erre nézve a török és bolgár meg tud egyezni valamely formában: akkor a béke biztos. És ha nem egyezhetnek meg ? Hát ugyan hihető-e, hogy a beteg, az erőtlen török kész volna Drinápolyért újra a háború esélyé­nek kitenni, kockáztatni Konstantinnápolyt is esetleg? így gondolkozik, ezt kérdezi Berchtold gróf is, aki egy újságírónak azt mondotta, hogy minden alap meg van arra, melyszerint a béke létrejöjjön. Egy ideig tehát még bizonyos huza-vonák lesz­nek. Ezek közt a szerb még mindig ágaskodik, még mindig bele-bele mámorosodik abba a helyzetébe, hogy ő képes még mindig európai háborút csinálni. Az ám, de az orosz már kitette magát Bolgár­országért, hogy nyomást gyakoroljon Törökországra. Panaszkodik is a török ezért. És gyanúsítja az oroszt, hogy segíti a bulgárokat. Hát a szerb fenyegetőd- zés, az olaszokkal való újabb merészségei már nem hathatnak többé döntő erővel. Az egész Európa meg van győződve, a keserves idők is segítettek az ebben való meggyőződésében, hogy ma minden állam, a nagy hatalmakat sem véve ki, minden nemzet első és életfeltétele, hogy béke legyen már valahára. Mi újság1? Hágóin királyok napja. Gáspár, Menyhért, Boldizsár királyok megértvén a csillag jelentését — annak fényét követték, hogy a megszületett legfőbb királynak, a Megváltónak szü­letési helyét felkeressék és neki hódoljanak és imád­ják. És vittek az újszülöttnek ajándékokat is, mert abban az időben szokásos volt. Vittek aranyat, mellyel a született Megváltóban az igazi királyt tisztelték. Tömjént, mert hitet akartak tenni arról, hogy hisz­nek az ő istenségében. És mirhái, mely olajba ke­verve enyhítő gyógyszert jelent, mellyel a Megváltó meggyógyítja az emberiség fájdalmát, betegségét. Ez ünnep tehát kiegészítője a karácsonynak és annak emlé­kezete, hogy a három királyok személyével az Ur mint­egy a pogányoknak is kijelentette, hogy immár a megváltás a pogányok számára is következik. A megszületett Krisztus minden embernek, népnek Megváltója leszen. A kath. Egyház szép szokása sze­rint a házakat, a családi tűzhelyeket is felkeresi az egyház szolgája, hogy azokat megáldja. * — A király egészségi állapotáról elterjedt hírekkel szemben a király körében megfordult előkelő sze­mélyek örömmel biztosítják a királyért aggódó hű alattvalók millióit, hogy az agg uralkodó teljes egészségben változat­lanul nagy lelkiismeretességgel végzi óriási munkáját. — Az uj hercegprímás, dr. Csernoch János százezer koronát adományozott egy építendő templomra s azzal a szándékkal adományozta, hogy Zichy Nándor gróf­nak, a nagy kath. hitvallónak kegyeletes emlékezete meg- örökitessék. — Görgei Artur nagybeteg. Állapotát az orvosok válságosnak mondják. A nagy kort ért történeti alak felé irányul az ország figyelme. — A képviselőház 1913. január 20-ig érdem­leges ülést nem tart. — Uj választójog. Lukács László miniszter- elnök az elmúlt év utolsó napján terjesztette a képviselőház elé az uj választójogról szóló javaslatot. E javaslatot még január folyamán fogja tárgyalni a képviselőház.

Next

/
Thumbnails
Contents