Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-02-09 / 15. szám
6 TELI ESTÉK. Mi újság1? A királyról. Már rég óta nem volt oly kielégítő a mi ősz királyunknak egészségi állapota, mint a legutóbbi hónapokban. Szokott életmódjához hűséges. Jó étvágya van. Pompásan alszik, naponta sétál még rossz időben is. Egyik nap például, mikor esős és szeles volt az időjárás ötnegyed órát sétált a schönbrunni kertben. így lehet csak azt a nagy fárasztó munkát végezni, ami az uralkodó vállaira napról-napra nehezedik. Nyílt titok, valóság, hogy a mi ősz királyunk minden lehetőt elkövetett és különösebben elkövet a háború megakadályozására. A király békét akar népének, országának és az ő szivének. Tudja már az egész világ, hogy most is, mikor már újra bömbölnek az ágyuk a Balkánon, levelet, a maga kezével Írott levelet küldött barátjának, az orosz cárnak. És pedig a béke érdekében. Európában a legnagyobb feltűnést kelti ez a levél. Mert váratlanul jött. És mindenütt nagy örömöt keltett. Mert mindenki tudja, hogy az európai béke hajszálon csügg. A királynak a béke érdekében Írott levele is ezt bizonyítja. Szükség van reá. A világ közvéleménye a legnagyobb tisztelettel íródul e levél tartalma, szándéka és eredménye felé. Mert tudja most már, hogy Európa legtekintélyesebb és legöregebb ősz királya veszi kezébe a béke, tehát a népek nyugalmának, a nemzetek munkájának, békéjének ügyét. E levélre szükség van. A cárról ugyanis mindenki tudja, hogy a béke embere. Vagy legalább körülményeinél, családja helyzeténél fogva (hiszen a cárevics megint beteg) nem szívesen hajlik a háború felé. De van egy háborúért rajongó párt. Udvari befolyás. Ősz királyunk levele bizonyára megfogja erősíteni a béke gondolatában és megnyugvásában a talán ingadozó cárt is. És igy, ha az uj háborúskodás megmarad a katlanban, az örökösen füstölgő és égő Balkán határai közt. és az európai béke biztosítva lesz: abban a mi ősz királyunknak nagy-nagy része van. Áldja meg a jó Isten érte! ‘ M—r. * — Az idei husvét. A husvét rendszerint április havára esik, ezért hívják áprilist általában »husvét hónapjáénak. Az idén azonban március 23-án lesz husvét napja. Ennél korábbi husvét csak 1761-ben és 1818-ban volt, amikor március 22-én ünnepelték az Urfeltámadást. Ugyanez az eset a huszadik században nem tér vissza. Március 23-iki husvétot is csak kilencven év múlva, 2003-ban fognak ünnepelni azok, akik — megérik. — A képviaelőház. Február húszadika tájára hívják össze a Házat, s azután körülbelül egy hónapig, vagy tovább is rendes ülésezések lesznek. Előbb a tanítók fizetésére vonatkozó törvényjavaslat, azután a tárgyalásra kész más két-három törvényjavaslat kerül sorra, azután következik a választójog. — Erő a szövetkezetekben. A mezőtárkányi hitelszövetkezet ebben a kuruc hitel gyenge világban is megmutatja, mi erő rejlik a szövetkezetekben. Olcsóbban folyósít tagjainak kölcsönt, mint maga az Osztrák-magyar bank. A földeáki takarék és hitelszövetkezet a nagy pénzdrágaságban is változatlanul 5 8—6'5 százalék kamatot szed adósaitól. Itt nincs szükség semmi más szóra. Itt a tettek beszélnek. — Műkedvelő előadás Cigándon. A cigándi ifj. egyesület műkedvelő előadást rendezett nagy sikerrel. Már évek óta tart ezen egyesület ilyen előadásokat, mert önműveléséhez csak is igy tud anyagi segédeszközöket szerezni. »A hajléktalan« és »A két süket« c. egyfelvonásos darabokat adták elő az idén. Dicséretre méltó ezen ifjaknak igyekezete, kik sem időt, sem fáradtságot nem sajnálnak, csak hogy tanulhassanak és községüknek ezzel is minél jobb hírnevet szerezhessenek. — Az ingyenes jogi tanács. A Kúria ügyvédi tanácsa a közelmúltban egy debreceni ügyvéd fegyelmi dolgával foglalkozott, aki ingyen védelmet ajánlott a jogkereső közönségnek. A kálvinista Rómában lakó ügyvéd a kapura kifüggesztett táblára kiíratta: Vagyontalanoknak hétköznapokon 2— 3 ig, vasárnapokon 2—4 ig ingyen jogi tanács. A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Írásbeli feddésre Ítélte a jószivü ügyvédet s megokolásában kimondotta, hogy bár a legteljesebb mértékben meg van győződve a panaszlott ügyvéd alanyi okainak tisztességes voltáról, eljárása azonban olyan, mely az önreklámozás és kliensédesgetés látszatát keltheti. A Kúria mint az ügyvédi kar legfelsőbb fegyelmi bírósága a vádlottat fölmentette, azzal a megokolással, hogy az ügyvédnek más célja nem volt, mint hogy a vagyontalanoknak bizonyos időben rendelkezésre álljon. Kifogásolni való pedig abban nincs, ha egy ügyvéd ezt a készséget a nemes cél érdekében nem tartja a maga titkának, hanem megfelelő módon tudatja is azokkal, akiket az leginkább érdekel. — Halálos kocsizás. Sátoraljaújhelyből Írják: Pándos János láczfalvai lakos szekérrel akart Homonnára menni. A vasúti átjárónál a közeledő mozdony sípjától lovai megbokrosodtak és a szekeret elragadták. Pándos a lovak közé esett és halálosan megsebesült. — Szivárvány télen. Vajdahuuyadról írják: Rilka szép égi tüneményben volt részünk minap. Délután négy óra tájban erőteljes szivárvány látszott a délkeleti égboltozaton. Érdekességét növelte az, hogy egész délelőtt havazott és csak délután tisztult ki az égbolt és tört elő bágyadt fénysugarával a nap. A ritka égi tánemény közel egy fél órán át tartott. — Románia népessége. Romániának a múlt év végén végrehajtott népszámlálás hozzávetőleges adatai szerint kerek számban hét és fél millió lakosa van. ik háború. A csuda tehát nem következett be. Az elbizakodott, győztes balkáni nép vezetőinek fejébe nem lehetett világosságot, szivébe megnyugvást, csapongó akaratába határt vinni. Bulgária nem hallgatott a nagy hatalmakra, kiknek oly sokat köszönhet. Még az utolsó percekben sem hallgatott és hallgat. Bulgária a fegyverekre akarja bízni — a döntést. A török védő-bizottság utasítást adott a harctérre, hogy addig egyetlen lövést ne tegyenek, mig a fegyverszünetet felbontó ellenség nem mozdul. Kezdje ő a támadást. Legyen felelős ő a világ közvéleménye előtt a háború következményeiért. A fegyverszünetnek pedig hétfőn este 7 órakor vége szakadt. (Február 3.) A határőrvidékről pedig megérkezett a hir, hogy a bolgár hadsereg este 8 óra 7 perckor megkezdette Drinápoly bombázását. Meddig fognak ezek a bombák hangzani és mikor fognak elhangzani — ki tudja azt mogmondani. És ez mind — a háború és béke sorsa egy jelentéktelen földterületen fordul meg. Ez a terület alig teszi ki Drinápoly ötödrészét. Hiszen a bolgárok már is többet kaptak, nyertek, mint ők maguk vártak — a háború előtt. De hát a győzelem, a siker teljesen elvakitotta őket. Pedig megjárhatják, nagyon megjárhatják a bolgárok. A bolgár parasztok haza vágyódnak. A tavaszi munkálatokon jár az esze. Úgy is agyon vannak gyötörve. A vetés, aratás elmaradásának gondolata csüggeszti most őket. A török pedig utolsó, rettenetes összeszedésre készül. A háborús párt és a védelmet vezető török-bizottság kimondotta: élet vagy halál. Ü a felelős most már a török nép sorsáért. Drinápolynál, Csataldzsánál és Galipoli félszigeten bömbölnek az ágyuk; ember mészárlás van és falvak állanak lángban. Krónikás.
