Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-02-02 / 14. szám
TÉLI ESTÉK 5 gatja. Ha ugyanis egy elhanyagolt legelőt a gazdák rendbe kívánnak hozni, de nem tudják annak a módját, forduljanak tanácsért a magyar királyi gazdasági felügyelőhöz. Az a helyszínén útmutatással szolgál s megmondja, hogy mit csináljanak s megmondja, hogy van-e állami segítségre szükség ? És ahol erre a segítségre a községnek körülményei szerint méltányosan számítani lehet, ott a felügyelő ebben is a falu lakóinak kezére jár. A közlegelőkről elsősorban le kell tisztítani minden oda nem való bokrot, gazt s más egyebet. Ez a legelső teendő. És hogy a legelő tiszta legyen, azt könnyen lehet közmunkával végezni s ha már a legelő nagyon elbokrosodott és elgazosodott volna, akkor be lehet osztani a tisztítás munkáját több évre. Ha a legelőn a nem oda való giz-gaz nagyon elszaporodott, úgy hogy tisztítás után a legelő felszíne nagyon megrongálódnék, akkor fűmagot kell a legelőre vetni, hogy az gyorsan kikeljen. Az első évi fűvetésen nem szabad az első évben legeltetni, mert a fiatal palántát a marha kitapossa, a kivágott bokrok helyeit pedig még ugyanazon évben még egyszer be kell járni s ha újból hajtanának, a gyenge hajtásokat a talaj megsértése nélkül kell kitisztítani. * Újfajta burgonya. A burgonyatermelést s ennek kapcsán a közélelmezést is fenyegető burgonyabetegségek mellett a gazdaközönség bizonyára örömmel vesz arról tudomást, hogy több évi kísérletezés és nemesítés után sikerül külföldről származó vadburgonyából rügyoltással egy olyan burgonyafajtát kitenyészteni, amely bőtermőségével, de főleg a különféle betegségekkel szemben való ellenállóságával, minden eddig ismert burgonyafajtát felülmúl. Az uj burgonya a nagybani termelés során is bőtermőnek s ellenállónak bizonyult, termése kétszeresen is felülmúlta az összes vetett fajták termését, a betegség pedig benne még a fertőzött vidékeken sem tett semmi kárt. Háziasszony. Marhakolbász. Jófajta marhahúsból veszünk félkilót és ugyanannyi szalonnát. A húst megdaráljuk, tejjel elkeverjük, kis citromhéjjal, sóval és borssal megfűszerezzük A szalonnát igen apró kockára vágva hozzáadjuk, tiszta belekbe töltjük és 4—5 napig füstre akasztjuk. A romló hordóskáposzta megjavítása. Ha a hordóskáposzta nincs kellőleg lenyomva, összesajtolva vagy megsózva, igen könnyen megromlik, amit abból vehetünk észre, hogy a lévén felül penészes hártya képződik. Mindenekelőtt a penészt eltávolítjuk és a lé közé félliter jó pálinkát kell töltenünk, valahányszor a káposztából főznivalót kiveszünk. Ezt legfeljebb négyszer-ötször kell ismételnünk és a káposzta ismét ehető lesz. Burgonya rétes tejjel. Egy negyedkiló lisztből egy tojással és 3 kanál tejjel, kis sóval tésztát gyűrűnk addig, mig hólyagot vet, aztán cipót alakítva belőle, ráborítunk egy kondért és pihenni hagyjuk. Ezalatt 25 deka főtt és hámozott burgonyát szitán áttörünk és elkeverjük 1/i liter savanyu tejföllel és egy egész tojással. Félórával a tálalás előtt kinyújtjuk a tésztát késfokhegynyire abroszon, meglocsoljuk olvasztott vajjal, rákenjük a tölteléket, az abrosznál fogva összesodorjuk a rétest Mély serpenyőben tejet vajjal felforalunk, a rétest belerakjuk és addig főzzük, mig a tej egézsen befőtt. Vaníliás cukorral meg hintve, feldarabolva tálaljuk. Jogos félelem. — Erdöszéli helyiségben éjszaka berontottak a farkasok egy földesur udvarára s ott egy szamarat levágtak. Min- gyárt másnap folyamodott fegyverengedélyért a megkárosult fél; igy indokolván kivánatát: — Tegnap már megettek az udvaromon egy szamarat a farkasok, könnyen rám kerülhet a sor. A háború. Újabb háború fenyeget. — Béke lesz! Irtuk a múlt héten. És hangoztatta az egész ország. Sőt Európa. Hiszen mindenki egész biztonságban várta a béke galambját, olajággal szájában. Olyan nagyon és biztosan vártuk. De miként a hirtelen fordult szél uj vihart hoz, vagy zivatarba tör ki: úgy történt most a csendesedő, a békét váró Európában. Konstantinápolyban, a török fővárosban forradalom keletkezett. Államcsint vittek keresztül. Az úgynevezett ifjú törökök kényszeritették a szultánt, hogy uj kormányt, uj szándékot fogadjon el. A hadügyminisztert lelőtték. És most a szultánnak azt kell elfogadni, a mit az ifjú törökök — diktálnak. Ez az uj kormány pedig azt mondja: Drinápolyt nem adjuk. Vagy a miénk lesz, vagy elpusztulunk. A békét mi is akarjuk, Törökország. De Drinápoly nélkül — folytatjuk a háborút. * Nagy, mérhetlen meglepetés ez az egész Európára. Hiszen itt uj veszedelem, uj háború előtt állhatunk. Halomra dőlhet a béke minden muukája, ha csak egy nagyhatalom is kizökken a semleges magatartásból. És ha újra kitör a szövetségesek közt a háború, hát Oroszország például már pedzi, hogy neki akkor nehéz lesz . . . csaknem bele kell kóstolnia. Pedig a szövetségesek készülnek a háborúra. A török németpénzt kap egy vállalat kapcsán. így háborúra is marad neki a hozzájutott milliókból. A bolgárok folytatni akarják a háborút. Romániában is fészkelődnek. Ott elérkezettnek látják az időt, hogy végezzenek a bolgárokkal, kiktől gyors választ kér. * Hát uramfia! mi ez, ha nem újabb és még sö- tétebb bonyolódás, kavarodás. A miből ki tudja, mi származhatik megest. Mert ha mérlegre vetjük az eshetőségeket, bizony be kell ismerni, hogy a serpenyő a háború felé hajlik. A törökök különben még most sem feleltek .a hatalmasságok jegyzékére. A hét végére várják ezt a feleletet. Addig azonban még az ágyuk is döröghetnek. Krónikás.
