Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-01-26 / 13. szám
6 TELI ESTÉK lélek. Az anyagatlan álag. A mi más, mint a test. Szellem. Ami bár nem érzékelhető, de jelenségeiben még hatalmasabban nyilatkozik, mint a test. És hirdeti, hogy a testtel kölcsönhatásban, közös munkában van. És hogy a lelket nem a hullában, hanem az élő emberi testben kell meglátnunk. Nemcsak akkor, mikor a test működik, mozog, de akkor is, mikor alszik, nyugszik és látszólag tehetetlen. Ez a londoni tanár is (Willem Brown a neve és a londoni egyetemen működik) azt hirdeti, hogy az álmok tárgya (amit álmodunk, az álomképek) a rég elmúlt eseményekre, cselekvényekre való visszaemlékezésből ered. És leggyakrabban a korai gyermekévek éleményei váltakoznak azokban a víziókban, látmáuyokban, amelyek az alvó ember agyában földerengenek. Hát hiszen ezt mi eddig is tudtuk. Jó, hogy azt mondja tudós uram, hogy leggyakrabban ezek a cselekvények ismétlődnek. Mert bizony ismétlődnek ám a mi álmunkban az az napi, sőt estéli dolgok, események . . . sőt az estéli vacsoránk emlékei is. Ha libapecsenyét eszünk, a mi az álmoskönyv szerint jó, hát sokszor álmunkban libagágogást hallunk. Bornyu pecsenye után bornyu bőgést. A leány álmában, reggeli álmában visszaverődik, talán sokszor még boldogabban az éjszakai bálnak muzsikája és — boldogsága. Vagy boldogtalansága. De hát mond a tudós tanár még mást is. Ezt is olvasni fogjuk. M—r. — A papság szövetkezeti tevékenysége. A pápa — mint ismeretes — még 1910 őszén elrendelte, hogy a papság minden pénzintézeti szerepléstől vonuljon vissza. A Szövetkezetek Szövetsége kérelmére a hazafias és szociális érzelmeiről ismert magyar püspöki kar közbenjárt a Szentszéknél, hogy a rendeletet az altruista szövetkezetekre ne terjessze ki. A püspöki kar megkeresése sikerrel járt s bár a római határozat a rendelet kihirdetését csak elhalasztotta két évre, a magyar püspöki kar illetékes fölhatalmazás utján úgy magyarázta a rendeletet, hogy az már csak indító okainál fogva sem vonat- kozhatik az altruista szövetkezetekre. Eszerint a rendeletnek Magyarországon 1913 április 1-én kellett volna érvénybe lépni. A magyar püspöki kar — amelyre a rendelet végrehajtását bízták — már hónapokkal ezelőtt azt a kérelmet intézte a szentszékhez, hogy a speciális magyar viszonyokra való tekintettel a rendelet életbeléptetését három évre halasszák el. Mint most értesülünk, a püspöki kar kérelmének helyt adtak Rómában, úgy hogy a pápai rendelet csak 1916 április 1-én fog életbe lépni a pénzintézeteket illetőleg. A világ kenyérfogyasztása. A statisztika alapján egy francia folyóirat érdekes cikket közölt arról a szerepről amelyet a kenyér játszik a különböző nemzetek táplálkozásában s végeredményként kimutatja, hogy a dánok a legnagyobb kenyérevők, mert ott az évi fogyasztásból kétszáznyolcvanhét kilogramm esik egy emberre. A második helyen a belgák állnak, akiknél egy emberre kétszázhetvennégy kilogram esik évenként. Utánuk a a franciák következnek kélszázharmincnégy kilóval, a svájciak kétszáztizenkét kilóval, a németek kétszázkilenc, a spanyolok százkilencvenöt, az oroszok százbetvenhárom és az olaszok százhuszonöt kilóval. A legkevesebb kenyeret a portugálok fogyasztják, mert ott csak százkét kilogrammot eszik egy ember évenként. Mi újság1? Béke lesz. Talán éppen ezekben a percekben, mikor sorainkat írjuk... vannak a döntő pillanatok. Most dönt a török — a maga léte vagy nem létén. A háború vagy béke sorsán. Lapunk zárta után az utolsó bir: Béke lesz. Most már Konstantinápolyban nyíltan beszélik, hogy a török elhatározásra jutott... Drinápolyról fentartás nélkül lemond. És jól értesült helyről megerősítik a hirt: Hogy a török a békekötés és nem a háború folytatása mellett van. A szultán is békét akar. A balkáni táborokban a katonaság kimerült. Haza, foglalkozása, otthona után vágyódik. Béke lesz. * — A kökényesdi (Ugocsa) gazdakör igen sikerült estélyt rendezett az elmúlt vasárnap. Az estélyen nemcsak a község értelmisége, de a vidéki papság is szép számmal volt képviselve. Az estélyen lapunk szerkesztője, Bodnár Gáspár szabad előadásban fejtegette azon igaz és élő forrásokat, mikből a nép erkölcsi és anyagi jóléte táplálkozik. A község jegyzője pedig a mezei munkások segítő és nyugdíj intézményét ismertette. — Iskola és korcsma. Amíg Magyarországon (az 1908. évi adatok szerint) összesen csak 16.5Í7 elemi iskola volt: addig 66200 korcsma volt nyitva. Az italmérési adó jövedelme szinte megközelíti az egyenes adók bevételét. Magyarországon tehát csak minden ezernyolcszáz lélekre jut egy iskola, de minden kétszázötvenhét lélekre esik egy korcsma! — A földművelésügyi miniszter — meggyógyult. Serényi minisztert, mint jelentettük, megoperálták. A miniszter most már teljesen felgyógyult és megjelent minisztériumában, hol reá igen nagyjelentőségű munka várakozik. A felgyógyult minisztert az ország minden részéből melegen üdvözlik. — A hercegprímás a kisgazdákért. Szekszárdról Írják : Csernoch János hercegprímás nagy örömben részesitette a faddi szegény kisgazdákat, akiknek a kalocsai érseki uradalom földjéből 200 holdat jutányos áron bérbeadott. — Francia elnökválasztás. Nagy izgalmak után és éles politikai versengések közepette megtörtént végre a francia köztársaság elnökválasztása. A versaillesi nemzetgyűlés 423 szavazattal Raymond Poincarét emelte az államfői székbe. Ez az eredmény az egész világon meg- j nyugvást és őszinte megelégedést kelt ma, mert Poincaré személyében Franciaország vezető hatalma olyan férfiú kezébe került, aki éppen most tett meggyőző bizonyságot nemcsak a saját egyéni kiválóságairól, hanem arról is, hogy Európa békéjének őszinte és rendíthetetlen hive. — B.z iszákoaság ellen. Eperjesről Írják: Tahy József sárosmegyei alispán újabb körrendeletét bocsátott ki az iszákosság korlátozása tárgyában. Eperjes, Bártfa és Kisszeben városok tanácsaihoz, 7 járás főszolga- biráiboz és a községi elöljáróságokhoz, melyben felhívja őket. hogy a legalkalmasabb módon, különösen az orvosok utján hassanak oda, hogy a szülésznők a legszigorúbban el- tiltassanak attól, hogy gyermekágyas asszonyoknak pálinkát adjanak : másrészt a községek értelmiségével és értelmesebb gazdáival beszéljék meg a legalkalmasabb módokat, hogy a
