Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-01-19 / 12. szám
TÉLI ESTÉK 7 felháborodást keltett a francia nemzetben és különösen politikai világában, hogy a hadügyminiszter belebukott. Le kellett a szoc. hadügyminiszternek mondania. Ez a lemondás más, zavaros következményeket is von maga után, főleg az elnökválasztást illetőleg. — Magyar kivándorlók veszedelemben. Az Uranium gőzös, a mely kilencszáz, többnyire magyar kivándorlót szállított, a kanadai partokon megfeneklett. Szerencsére, a hajó összes utasait megmentették. Ismeretek-tára. A fagyás és az olvadás. II. Ha a viz nem édes, hanem sós, mint a tengeré, úgy ennek a víznek nem elég a rendes fagyási pont hidege a befagyáshoz, hanem legalább két és fél fok kell hozzá. De a tengerek közül is csak azok fagynak be, amelyek közel feküsznek az örökös jég valamelyik birodalmához, az északi vagy déli sarkhoz. Ilyen befagyó tenger az Északi- meg a Déli- Jegestenger, amelyekben két méternél is magasabb jeget találunk, sőt némely pontjukon a jég sohasem olvad el egészen. Ha csak vékonyan és csak részben fagy be az egyik vagy másik tenger, akkor a gyakori szél feltöri a jeget és a jégtáblákat a part felé hajtja. De a vastagra befagyott tenger jege sem marad meg állandóan, mert egyrészt a meleg áramlása alulról is megolvasztja, másrészt a part felől kiálló erősebb jégnyulványok összetörik, behasitják a tenger jégtakaróját. A jégtáblák ilyenkor összecsúsznak és igy néha száz méteres jéghegyek is keletkeznek az egymásra toluló jégtáblák százaiból. Ezek a jéghegyek nyáron leválnak a szilárd jéglerületről és a tenger- áramlások sodrával dél felé úsznak. Az amerikai gőzösök gyakran találkoznak 80 méter magas, tábla-alakú jéghegyekkel, melyeket messzire kikeli kerülniük,mert az összeütközés megsemmisítené a hajót mindenestől. Érdekes, hogy a jéghegyeknek kilátszó része a jég egész tömegének csak a kilencedrésze, tehát a jéghegy nagyobb fele a viz alatt van. Sokan azt hiszik, hogy a jeget a viz olvasztja fel. Ez tévedés, mert csak a melegség tud olvasztani. A folyó, tó, vagy tenger vize mind felülről fagy be és dacára annak, hogy a megfagyott viz jéggéfagyott állapotában nagyobb helyet foglal el, maga a jég könnyebb a víznél. Ez magyarázza meg azt is, hogy néha a tenger vizéből 100 méternyire kiemelkedő jéghegyek a viz színén úsznak. A jég tehát a viz színén marad és mint vastag kéreg védi az alatta levő vizet a hidegtől. Ha a jég a fenékre sülyedne, az egész tó vagy folyó befagyhatna és akkor a vizi állatok mind elpusztulnának. Amint azonban melegebb lesz az időjárás, el- dődik az olvadás, amelynek gyorsasága attól függ, hogy milyen nagy a meleg és milyen vastag a jég. A hó gyorsabban, a jég lassabban olvad föl. De az olvadás sohasem alulról történik, hanem felülről, bár úgy látjuk, — például a hónál, — hogy olvadáskor alatta mutatkozik a viz. Ez onnan van, hogy a viz — ha a hóból, vagy akár a jégből kiolvadt — nem tud a hó vagy a jég fölött maradni, mert a viz nehezebb mint a hó meg a jég és igy a viz feneket keresve, természetesen lehuzódik, leülepedik oda, ahol meg tud állapodni. »V. K.« Olvassuk el! Néhányan akadtak, a kik a karácsonyi számmal megjelent 9-ik számot kérik. Pedig mi már jó előre és többször figyelmeztettük olvasóinkat, hogy a 8-ik és 9-ik számot egyszerre, egy füzetben küldjük. Sokan vannak még most is, a kik ingyen lapot olvasnak. Azok t. i. a kik annak idején megrendelték a mi újságunkat, de a fizetésre nem gondolnak. Egész éven átal nem gondolnak. Kérjük tehát a hátralékosokat, hogy postafordultával küldjék be utófizetésüket. Szerk.-kiadó. Mit kell tenni. A kis Toto kérdezi atyjától: — Mit kell tenni papa, hogy az embert kitüntessék ? — Lépéseket, fiam, lépéseket... A kandallónál. A két Pétör. — EREDETI REGÉNY. — Irta : Bodnár Gáspár. XII. (11) Tiszaligetről pedig a levél idejében elment a tengeren túlra. Már mint Amerikába... Rét gazdának. A Julis asszonynak levele. Sose’ férkőzött ugyanis ennek a tisztalelkü asz- szonynak leikébe parányi gondolat, érzés vagy akarás, a mit az ura előtt titkolnia kellett volna. Az az asszony, a kinek sose’ volt más szerelme, mint a melyre »holtomiglant«-t... esküdött: az az asszony szív mindég nyitott könyv maradt... Abba bátran bele nézhetett nem csak a jó Isten, de az ember is. Abban hűségnél, érinthetlen tisztaságnál egyebet nem találhatott. És ezt az igazságot Rét gazda tudta, érezte legjobban. Senki jobban mint ő. Hát hogy-hogyan takarhatott volna el valamit az ura előtt most ez az asszony, mikor a férje-ura távol volt. Mikor éppen olyan nagy próbára tették hűségét. Mikor nincs perc, hogy az ő szerencsétlen, de még mindig jó, hűséges urának elméjében szivében ne lüktetne. Megirt ő bizony férje urának mindent ... Igazán akkurátusán. Apróra. Semmit el nem takarva. Semmit nem nagyítva. Érkezett is válasz. Nem is egyszer. Többször is. A legutolsó levél például igy szólott: — Szomorú Virágom, édes Juliskám, mindent helyesen és jól cselekedtél. Az Isten akarta igy. Hogy Pétör helyett Pétör legyen. Két Pétör. Csak vigyázzatok arra a kis árvára, a ki mostan már hát a miénk. A másik Pétör. Kevés időm van már itt. ügy hiszem, szerzek annyit, hogy ne csak üres kézzel haza mehessek, hanem hogy a régen óhajtott szomszéd Dűlő-földet is megvehessük. így hát vágyam szerint, ezt is elérem. Egyebet most nem irt. Még egyébről említést sem tett. Pedig elárulhatom, tisztára megmondhatom, egész bizonnyal állíthatom, hogy Írhatott volna ám másról. Más egyéb dologról is.
