Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)

1913-01-19 / 12. szám

6 TELI ESTÉK Mi újság1? Egy kiállítás gyönyörködtette a szatmáriakat a múlt hét utolsó három napjain. Az Oltáregyesület kiállítása, amely­nek jelentőségéről, szépséges céljairól, eszményi és mégis praktikus voltáról már a miuapában meg­emlékeztünk. A kiállítások rendszerint igen sokba kerülnek. És nagy zajjal, dobbal-sippal, egyéni versengéssel — végén pedig deficittel járnak. A kiállítók nagyot csalód­nak. Sokszor megrongálva csomagolhatják össze ki­állított tárgyaikat. És viszik haza elégedetlenül. És azzal a gondolattal, hogy bizony-bizony — vakparádé volt ez az egész. Milyen más kiállítás volt ez ! Csendes, úgyszólván nesztelen munkáknak vi­rága, gyümölcse. Nemes verseny kiséri ezt a mun­kálkodást is, de a verzenyzők névtelenek maradtak. Hiszen itt a nevek igy szólanak: Istenháza. Szegény templomok. Oltárok. Gazdag változatban ömlenek elénk a kiállítás tárgyai: egyházi ruhák, templomi kegyeleles tárgyak, oltárdiszek, patyolat fehérnemüek. Csipke bokrok, gipür munkák, Ízléses, fejlett kivitelű más kézimun­kák meglepő változatokban. De itt nem tukmálja reánk senki a kiállított tárgyakat. Csak egyet kér, csak egyért eseng: értsék meg a hívek, értsék meg az emberek az ő igaz, nemes és magas céljukat. Itt minden kiállító, minden munkás-kéz egy­forma érmet kap: A jó Isten áldását, a tiszta, bol­dog öntudatot. A leggazdagabb szegénynek, az Isten szemének meglátását. Itt nincs deficit. Itt nincsenek számítók. Itt bő­séges nyereségről van szó, mely nyereség öt vár­megye szegényebb templomainak hitéletébe, a világ legideálisabb kollektiv életébe folyik be. A forrás, melyből az áldások bősége csörgedez: a közös lelkesedés, munka — a női önfeláldozás. És ez a forrás eljut oda is, abba a templomba is, a melynek senkije sincs. Csak a jó Isten, a legszegé­nyebb gazdag, ki a mezei liliomokat is táplálja és igy gondoskodik a maga házáról, a maga oltárairól is. A kiállítást különben maga a szatmári püspök nyitotta meg, kegyeletes hívőknek és érdeklődőknek jelenlétében. Három napon át sokan látogatták meg a meglepő ügyességgel és Ízlésesen elrendezett tár­gyakat. Most aztán ezeket a tárgyakat rendeltetési helyére küldi az Oltárgyesület. • — Politikai hirek. A képviselőház január 20-ikán tartja első ülését a karácsonyi szünet után. Ekkor első sorban a bizottságot fogja megválasz­tani, a mely a választójogi törvényjavaslatot van hivatva tárgyalni. Aztán a házszabály módosítására kerül a sor. A parlamenti őrség szervezése folya­matban van. Az egész országban szenvedélyesen folyik a választójogi küzdelem. Több képviselő kilép a munkapártból. Nagygyűlések rendezése kezdődik a vidéken. Legszomorubb jelenség, hogy a szociálisták gazdasági háborúra az az országos sztrájkra készül­nek. Mi nem vitatkozhatunk azon, hogy van-e értelme, jogosultsága és kilátása egy ilyen veszedelmes olaj alkalmazásának a tűzre. Csak éppen a tényt konsta­táljuk, jelezzük, hogy ma, mikor a gazdasági bajok estistül szakadtak reá az országra: óriási felelősséget vesz vállaira, a ki ennek az olajnak elöntését kezé­ben tartja. Vigyázzon maga a sztrájk is, nehogy leg­többet önmagának ártson. — Szatmárban éhség fenyeget. Szatmár- vármegye törvényhatósága a napokban Csaba Ador­ján főispán elnöklésével közgyűlést tartott. A gazda­sági főfelügyelő szerint a vármegye gazdasági viszo­nyai siralmasak. A földek hatvan százaléka nincs be­vetve. A hegyi falvak lakosságát ínség fenyegeti. Negy­venkét községben lesz szükséges tavaszi ingyenes vetőmag kiosztására. Ezzel a jelentéssel szemben a mi értesülésünk és közvetlen tapasztalásunk az, hogy ige­nis súlyos, sőt igen nagy próbára, kitartásra, takarékos­ságra váró esztendőnek nézünk eléje. Hogy a földek nagy része vetetten. De hogy általános ínség lenne és hogy teljesen ingyenes vetőmagra olyan nagy terjedelmű területeken lenne szükség, nem gondoljuk. Az igaz­ság az, hogy még tehetősebb gazdák is húzódoznak a kamatmentes kölcsönöktől vagy jutányos, kedvez­ményes vetőmag felhasználásától. Ma mindenki in­gyen akar jutni az élethez. Azért a legszigorúbb módot kell alkalmazni az ingyenes osztogatásoknál. — A király gyengélkedik. A király kissé meghűlt. A szobát kellett pár napig őriznie. A hülés gyenge lefolyású és az agg uralkodó gyorsan túl esik rajta. — Az uj igazságügyi miniszter. Székely Ferenc igazságügyi minisztert saját kérelmére a király elismerése mellett felmentette és utódává Balogh Jenő drt, nagyhírű tudós jogászt nevezte ki. — A földmivelésügyi minisztert megope­rálták. Gróf Serényi Béla vakbélgyuladásban hirte­len megbetegedett. Állapota szerdán olyan komolyra fordult, hogy sürgős operáció vált szükségessé. Dr. Barta sebésztanár hajtotta végre az István-uti szanatóriumban a műtétet, a mely jól sikerült és a beteg már teljesen föl épült. — Csak magyar tisztviselők. Kaposvárról Írják minap délelőt Hohenlohe Keresztély herceg somogyi uradalmának tisztviselői a herceg egyenes utasítására tisz­telegtek Makfalvy Géza főispánnál. E tisztelgésnek oka az volt, hogy nemrégiben olyan hirek jutottak forgalomba, mintha az uradalmi tisztikar nem magyar emberekből állana. Ennek a hírnek megcáfolására bemutatták a tisztikar min­den egyes tagját, akikkel a főispán hosszabb ideig társalgóit. — Mezőgazdasági munkások ünnepe. A Teleky László gróf lukácsfalvi pusztáján a puszta öreg bé­resének Bucsunán Mátyásnak, aki 40 évet töltött az urada­lom szolgálatában, ünnepet rendeztek társai. Az ünnepre sokan utaztak a pukácsfalvi pusztára. A gazdasági egylet földbirtokosokból álló küldöttsége nevében az ünnepi be­szédet Jeszenszky Béla járási főszolgabíró mondotta, — átadva az ünnepelt béresnek a földmivelésügyi miniszter kitüntető oklevelét és 100 korona pénzjutalmát. — Követendő példa. Tüzsér községben Dö­mötör György kisvárdai római katholikus plébános nép- gyülést hivott egybe, melyen a község lakossága egyhan­gúlag a következő határozatokat hozta: 1. A vasárnapi korcsmázást megszüntetik. 2. A községi tilalmi rendszert behozzák. 3. Vasárnapi teljes munkaszünet. 4. A korcsmái hitelt megszüntetik. — Nagy gyermekáldás. Sarród sopronme- gyei faluban egy asszonynak ezelőt két évvel egyszerre há­rom leánya született, most pedig három fia. A jószivü her­ceg Esterházy Miklós most ismét segítségére sietett a csa­ládnak. A szülők pedig a három ujszülötnek a herceg három fiának nevét adták a szent keresztségben. — Egy elmebeteg fiú megölte az édes apját, Schöberl Bobért ismert budapesti gyárost. A fiú, József, már születésétől kezdve bárgyú, beteg teremtés. Otthon dédelgették és engedték, hogy az eszelős gyerek a fegyve­rekkel játszón és célba lövöldözzön. Minden gyönyörűségét ebben a végzetessé vált szenvedélyben találta. Más foglalko­zása nem is volt. Pedig már 28 éves — eszelős gyerekké nyomorodott. Minap este, mikor a család távol volt a fiú és apja közt valami perpatvar keletkezett. Az eszelős fiút az apa lefekvésre intette. De ez makacskodott. Nemcsak ellenszegült, de revolverrel egész cinikusan apjára lőtt. A lövéseket ismételte dulakodás közben — mig végre egy golyó a szerencsétlen apát ledöntötte. Az eszelős fiút té- bolydáka csukták. — A francia hadügyminiszter, a hírhedt és szomorú emlékű Dreyfus-ügy egyik kétes alakját, egy alezredest rehabitált. Az az tisztázta. Ez a cselekedete oly

Next

/
Thumbnails
Contents