Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-01-12 / 11. szám
6 TELI ESTÉK Mi újság*? Nóta a Petrik lányról. Gazdag Petrik Panna-Iányán mennyasszongi fátyol, A biróék udvarában lakodalmas sátor. — Víg nótázás, kurjantgatás kihallik a révig, — Gazdag Petrik Panna-lánya A menyasszony táncot járja A sátoron végig.... Cigány mellett a sarokban barna legény vigad, Olyan széles, nagy a kedve, — mégse huzat vígat! Szilaj táncot jár kezében poharának gyöngye, — Körülállják, mosolyognak, De a halvány menyasszonynak Kicsordul a könnye. .. Balta Miklós. (Bállá Miklós lapunknak munkatársa volt; élete legszebb idejében, 37 éves korában halt meg. E szép költemény hagyatékából való.) * — Nem lesz kemény a tél. Az időjósok nem igen képesek hónapokkal előre meg mondani, hogy milyen idő lesz, de legkevésbé tudják a téli időjárást poutosan, megbízhatóan meghatározni. Heilman berlini meteorológus a nyári időszak jelenségeiből következtet a télre és több évi megfigyelés után megállapította, hogy száz esetben a mérsékelten meleg nyár után hetvennégy esetben meleg december és hatvanöt esetben meleg január és február következett. Heilman megfigyelései alapján tehát reményünk lehetne, hogy a tél nem lesz szigorú. Ámde Heilman megfigyelései nem megbizhatóak. — 1977-ben elfogy a szén. A természet tudósokat rég izgatja a kérdés, hogy házánknak vasérc-és kőszén telepei mikorra merülnek ki végképpen. Most a kőszénre nézve Papp Károly dr. a földtani társulat tudós titkára közöl érdekes számítást e tekintetben. Szerinte a magyar korona országai területén mindössze 358 millió tonna szén van bányaüzem számára föltárva és a még meglevő szénmennyiség 1.359 millió tonnára becsülhető. Ha a kőszéntermelés évi szaporodását félmillió tonnára taksáljuk, úgy 1977-ben már teljesen elfogy hazánk kőszene. A nagy kőszénfogyasztást azonban remélhetőleg lényegesen csökkenteni fogja az erdélyi földgáznak előbb-utóbb bekövetkezendő nagymérvű ipari értékesítése, úgy, hogy még a kiszámított 65 esztendőn túl is marad majd szén a magyar föld gyomrában. — Téli csapatgyakorlatok. Ezentúl a téli hónapokban is nagy csapatgyakorlatok lesznek, még pedig helyőrségenként és szabad katonai táborokban. A harcászati gyakorlatokat télen is harcszerü felszereléssel fogják végrehajtani. A végből a hadvezetőség gondoskodott megfelelő meleg ruházatról a legénység számára, hogy ezek a téli gyakorlatok ne ártsanak a legénység egészségének. — A tudós juhászbojtár. Dezső Lajos föld- birtokos vönöcki birtokán szolgál egy Nyári Antal nevű juhászbojtár, a kit az egész környéken ismernek arról, hogy mindig könyv vau a hóna alatt, a mikor juhai után ballag. A tudomány kedvelő bojtár a nyáron azzal lepte meg gazdáját, hogy szeretne vizsgálatot tenni abból amit a birkák őrizése mellett tanult. Júniusban le is tette kitűnő erdmény- nyel a vizsgálatot az elemi iskola negyedik osztályáról, minap pedig a veszprémi polgári iskolában levizsgázott az első osztály anyagából, oly sikerrel, hogy minden tárgyból kitűnőt kapott. Nyári husvétkor a második, júniusban pedig a harmadik osztályból fog vizsgázni és erősen fogadkozik hogy a negyedik osztálynál sem fog megállni, hanem még tovább tanul. A nagyratörő juhászbojtár huszonnyolc esztendős. — A rejtélyes repülőgép. Aradmegyében Fakert és Ujpanád községek fölött minap este nagy repülőgép szállt el ezer méternyi magasságban, mely hatalmas reflektorokkal világította meg a községeket. — Végzetes vadászat. Lőcséről jrják: Kisebb vadásztársaság indult el Szepesváraljáról a hidegpataki erdőbe. Zelenyi József felsőszalóki fiatal tanító észrevétlenül elmaradt a társaságtól. Amikor hosszas elmaradása után keresésére indultak, vértől patakzó fejjel találták meg egy tuskó mellett eszméletlen állapotban, a földön fekve. A szerencsétlen fiatalember valószínűleg megbotlott, esés közben a fegyver elsült és halálosan megsebesítette. Kórházba szállítás közben az utón meghalt. — Világitó fa. Egy kis francia falunak lakosai különös természeti tüneménynek tanúi napok óta. Egy régi kastélykertben egy odvas fa éjjelenkint világítani kezdett. Különösen sötét, nedves éjszakákon igen erős volt a fénye. Az együgyű emberek a világitó fát természetesen mindenféle természetfölötti dologgal hozták összeköttetésbe, a csősz pedig azt a meglepő kijelentést tette, hogy hasonló jelenségeket látott több más fán is. Törvény a házastársak békéjéről. Kanzasz amerikai állam több érdekes törvényt hozott legutóbb, de legérdekesebb közöttük az, a mely a házaséletet szabályozza. Azt a felet, a ki elviselhetetlené teszi a házas életet, becsukják és kenyéren meg vizen élhet bűne miatt. A férjekre határozottan ráparancsol a törvény, hogy üzleti gondjaikat, kellemetlenségeiket otthonukba ne vigyék be és feleségüket ne kínozzák vele. A kanzaszi asszonyokra tehát ideális idők következnek, de a kanzaszi lányokra is. Egy másik törvény fogságra Ítéli ugyanis az ifjút, ha nem teljesiti azokat a reményeket a miket egy leányban a viselkedésével fölkeltett. A leány reményeit akkor ismeri el jogosnak a törvény, ha a fiatalember tizennégy napon át kisérte, szórakoztatta. Ha valakit egy családhoz-meghivnak és az illető oda ötször ellátogat, fogházbüntetés terhe alatt köteles megkérni a lány kezét, a kit neki szántak. Ám lecsukják azt a nőt is, a ki kikosaraza azt a kérőt, a kiben reményt keltett. Jk kandallónál. A két Pétör. — EREDETI REGÉNY. — Irta : Bodnár Gáspár. X—XI. (10) Attól a perctől fogva, hogy a kis Pétört, az egyetlent abban a kékre föstölt kis koporsóban el- hantolták: Julis asszony leikébe valami izzó vágyakozás költözködött. A gyermek után való sóvárgás volt ez. Ha szóval nem is mondotta, de ott motoszkált naponkint bus fejében a gondolat. Olt égett szivében a vágy. Mindennapi dolgai közt. Szemeinek tekintetei mindig az arra való esedezésre fordulnak, imádsá- gos ajka is minduntalan azt súgta : vajha a jó Isten küldene nekik egy másik kis Pétört. Mikor aztán a férje ura tengeren túlra vándorolt: ezt a vágyakozást némán temette be a leikébe. A szive csendességébe. Az ajkának némaságába. ... És most mégis annak kell történni, hogy a kiürült fészekben... gyermek sir. Újra le kellett hozni a bölcsőt a padlásról. Kedves kis angyalka, fehér, tejarcu, nefelejts- kék-szemü fiúcska vidámitja fel a szomorú tűzhelyeket. Mintha tavasz költözött volna bele. Mintha apró fecske-csicsergése hallatszanék. Mintha rügyfakadás lenne a letarolt kertben. Elvira megszülte gyermekét. S alig tért vissza