Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)

1912-11-17 / 3. szám

6 TELI ESTÉK ne legyen hosszabb, mint hét és fél óra. Asszonyok­nak nyolc és fél óra alvásra van szükségük. Heten­ként egyszer, egy teljes napon át, pihenni kell. A túlságosan fütött helyiségeket kerülni kell s jó a mértékletesség az alkohol, a kávé, a tea és a dohány élvezésében. A háború, Törökország vógvonaglása. A mit oly régen vártak, a mire az európai hatalmak oly régen lestek: az európai Törökország végvonaglása bekövetkezett. Hadseregének elfáradt- sága, züllöttsége, vezetőjének kapkodása, a rothadt belviszonyok: a halálhörgést hozták el számára. A balkáni népek összeszövetkezése s főleg a bulgárok elszántsága, a török tehetetlenségnek ki­zsákmányolása: Törökországnak nemcsak vereséget, de megalázást és rettenetes kudarcot hozott. Arról van szó, hogy a bolgárok bevonulnak Konstantinnápolyba, a törökök szivébe szúrják hó­ditó fegyverüket. És bevonulva leütik az ősi tem­plomról (melyen egykor a kereszt ragyogott . . .) a fél holdat. És századok után — igy múlik a világ dicsősége — a felkelő nap újra az ősi templomon ragyogó keresztben fogja megfüröszteni sugarait. így lesz-e, nem lehetetlen, de már hire jön, hogy ettől a megaláztatástól az orosz, sőt a hatal­mak is megakarják menteni a törököt. Aki pedig első rémületeiben fegyverszünetért, meg békeköz- vetitésért könyörgött; most azonban újra végkime­rülésig akar harcolni. És kihirdette, hogy itt a : Szent háború. A mi pedig azt jelenti, hogy ha prokmálja, ki­hirdeti a muzulmán, a török a szent háborút, akkor nem csak a Törökországban lakó, de az egész vilá­gon tartózkodó muzulmán nép, nem csak a török szorosan, de minden igaz hive Mohamednek fegyvert kell hogy ragadjon és hite szerint, élni vagy meghalni — Alahhára, Mohamed kívánsága szerint. A szent háború kihirdetése mindig rettenetes muzul­mán hullámokat vert, a történelem iszonyú háborúk kavarodását köti össze vele. A török mindig e jel­szóval tartotta fenn uralmát. A fanatizmussal. Azzal a hittel, hogy aki a háborúban elesik — az égbe Jut és nagy jutalomra számíthat. Mi lesz most a szent háború kihirdetésével: ki tudná azt meg­mondani. Van-e még a szent háború jelszavának ereje, halma. Hogy már olyan nincs, mellyel a török eddigi kudarcait kiköszörülje: az valószínű. Mámorban a diadalmas balkáni szövetkezet. Kis népek, hős népek, ha erejükön, a maguk hitén felül is győzelmeskednek és diadalokat arat­nak : mámorba esnek. Nagy birodalmakról, álom­szerű jövőkről ábrándoznak. Sőt diadal dühbe esnek. így van ez most is a balkáni kis államokkal. A bulgároknak most már egy biztató szi­várvány látszik Konstantinnápolyra borultán, mely nekik azt Ígéri, mely őket arra a diadalittasságra csábítja, hogy Konstantinnápolyba bevonuljanak és ott diktáljanak nem csak a töröknek, de az európai szövetségeseknek is. Kelet császárságáról álmodozik a bolgárok királya ! Szerbia a legnyugtalanabb. Több kikötőt akar szerezni és megtartani az Adria partján. Persze ezt könnyű kicirkalmazni, de nehezebb bekebelezni. Ez a törekvés sérti nemcsak Ausztria-Magyarország érdekeit, de Olaszországét is. Ez ellen tiltakozni fognak tehát a hármas-szövetséghez tartozó hatalmas­ságok egyértelemben. És már figyelmeztették a szerb kormányt, hogy nem engedik ám, melyszerint a szerb fák az égig nőjenek. Szerbia azonban úgy látszik, hogy ezeknek a fáknak növésében nagyon bízik. És bízva merészebb és merészebb lesz. Itt van a gyújtó anyag, a mozgató erő és annak lehe­tősége, hogy nekünk is meggyül a bajunk a szer- bekkel, hogy többet most ne mondjunk. Mert ennek a bajnak aztán hátulütője is van. A baj csüstül szokott jönni. Románia magatartása is nagyon érdekel ben­nünket. E szomszéd ország barátságánál fogva híven kitart a hármas szövetség mellett. De persze védi és fentartja a maga érdekeit is. Nem lesz szent háború! . Úgy látszik a török megbánta, hogy kiszalajsz- totta a szájából a szent háború kihirdetését. Az új­ságaik hirdetik, hogy ezt nem úgy értették ők, mint a világ magyarázza. Csak a csapatokat akarják segí­teni a vallásos felfogás érzéseivel. Tehát a szent háború csak a harcolókra vonatkozik. A világ rosz- szul mérlegeli és Ítéli meg a török erejét. Lesz még győzelem, fordulat és meglepetés! így beszél most a török. Fejlemények. Nagy felhőjáráskor az idő is változni szokott. Nagy felhőjárások vannak a politikai látóhatáron is. Fejlemények jelentkeznek tehát. Szerbia el van bizakodva. Félvállról beszél. Ebből azt következtetik, hogy medve van a háta mögött. Már mint az orosz. Igaz-e? Úgy van-e? Ennek kiderítésén fáradozik Éurópa diplomáciája (politikai emberei). A közeli időben ennek el kell dőlni. Igaz. hogy a politikának beláthatlan ugrásai vannak. De józan ésszel alig hihető, hogy Európá­nak érdeke legyen vértengerré változtatni ezt a földet csak azért, hogy Szerbiát kikötőhöz és föld­höz juttathassa. Azért a legkomolyabb politikusok sem hiszik, hogy a balkán-térkép alakulása vértenger nélkül is meg ne történhetnék. Abból, hogy ő felsége elnöksége alatt sűrű tanácskozások folynak, hogy Ferenc Ferdinánd is Budapestre érkezett és Berlinben volt a német császárnál, hogy a külügy, hadügyminiszterek, hogy a bolgárok küldötte itt időzik: csak azt lehet követ­keztetni, hogy nagyfontosságu események vannak melyeket szerencsésen igyekeznek megoldani. Legilletékesebb helyről azonban megnyugtató- lag hatott a hir. hogy »meglehetős bizonyosra veszik, melyszerint a mi fegyveres fellépésünkre nem lesz szükség és hogy a nagy, európai háború nem fog bekövetkezni«. Hogy készülünk, hogy a puskaport szárazon tartjuk : ki csudálkozik azon ? Krónikás A kollektiv, közös élet, közös vagyon igy fest a gyakorlatban : Jó ideig fejtegette egy párttitkár a kubikos munkásnak a kollektiv, közös elveket s a végén kikérdezte, mit jegyzett meg magának. — Hát most mondja meg elvtárs, ha egy egész mé­nese volna, ide adná-e felét nekünk.» — Od’ adnám biz én — volt a megnyugtató felelet. — Hátha ezer hold jó búzatermő földje lenne ideadná-e nekünk a felét ? — Vakuljak meg, ha oda nem adnám — mondotta a kubikos. — No, elvtárs és ha két hízója röfögne a disznóólban, nekünk adná-e az egyiket ? — Nem ettem bolondgombát! — pattant föl, az elvtárs. — Ezt raá nem tenném 1 — Nem 1 És miért nem *? — kérdi hüledezve a mester. — Azért mert két hizóm, az csakugyan van !

Next

/
Thumbnails
Contents