Téli Esték, 1911 (13. évfolyam, 12-18. szám)
1911-01-22 / 13. szám
TÉLI ESTÉK 5 Hl HÁZIASSZONY. Hl A zsír olvasztásáról és eltartásáról. Ha zamatos, szép szinü és sokáig eltartható zsírt akarunk, a sertés zsírosát kétfelé kell osztani, mert kifogástalan zsir csak a szalonnából és a hájból van; a többi kövérségből kiolvasztott zsir hosszabb ideig való eltartásra nem alkalmatos, hamar megavasodik. A legalávalóbb zsírt adja a belekről leszedett kövér, azt egészen külön szükséges kiolvasztani. A szalonna és a háj vagdalásakor arra is ügyeljünk, hogy bőr vagy husdarabok ne vegyüljenek abba, mert akkor a zsir már hibás lesz. A zsírt olvasszuk ki vasedényben; azt mondják, hogy a rézüstben kiolvasztott zsir megavasodik. Csendes tüzelés és folytonos keverés mellett, amint a tepertő pirosodni kezd, kiszedjük, zsírjából kinyomkodjuk és a zsírt kitöltjük, de nem azonnal abba az edénybe, amelyben állni fog, hanem csak azután, mikor már leülepedett, megtisztult. Ha a kásásra fagyott zsírt a szabad levegőn lapáttal jól megverjük, hófehér szinü lesz. Hogy a gondosan kiolvasztott zsir sokáig jó minőségben megmaradjon, szükséges, hogy alkalmas edénybe és helyre tegyük el. Igen sok zsírra faedényeket, hordókat használnak, kisebb mennyiségre cserép- vagy bádogedényeket és ezek jobban is őrzik meg a zsir tartósságát, mint a faedények. A zsírral telt edényeket olyan szorosan le kell födni, hogy a zsírhoz a levegő ne férhessen. Azért házi szükségletre több kisebb edénybe tegyük. A korom lerakodása ellen. Melyik háziasz- szony nem tapasztalta, hogy mily kellemetlenséget okoz az, ha télen a kályha felmondja a szolgálatot, a fa benne égni nem akar, mert nincs léghuzama. A léghuzam eldugulásának rendes oka az, hogy a kályhában sok korom rakódott le. De kevesen tudják, hogy e bajon a kéményseprő, vagy kályhás beavatkozása nélkül is könnyen segíthetünk. Nem kell egyebet tenni, mint egy marék friss burgonyahéjat dobni a kályhában levő parázsra és utána a kályha, ajtaját gyorsan be kell tenni. Az elégő burgonyahéjakból fejlődő gőz feloldja a kormot, mely a csövekben lerakodott és a kéményen át kiviszi a szabadba. E szernek ismételt alkalmazása mellett a kályhákat ritkában kell tisztítani. A világ legnagyobb bankja. Egy angol pénzügyi folyóirat rendkívül érdekes számokat közöl az Angol Bank“-ról. A banknak 1000 alkalmazottja van, pincéiben 500 millió K értékű arany és ezüstrudak feküsznek. A bank naponta legalább 50.000 bankjegyet nyomat. A legmagasabb bangkjegy, melyet eddig kiállított, 20 millió koronáról szólott. A legnagyobb összeg, amit eddig kifizetett, 1898-ból való és 11.008,857 font, 26 shillin, 9 pencere rúg (240 millió korona körül). Ez volt az a hadi sarc amit Kina fizetett Japánnak. Az aranyszámláló gépek naponta 1 millió koronát mérnek le. Hogy lehet acélt felolvasztani a kézben ? Apróra tört ként teszünk egyik kezünkbe, a másikkal meg izzó acélt forgatunk a kénben s az acél el fog minden baj nélkül olvadni. MŰ TANÁCSADÓ. BB KB BH Szigorítják a kivándorlási szabályokat. A belügyminiszter az északamerikai Egyesület-Államokban való bevándorlás korlátozása tárgyában valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez körrendeletét intézett, a melyben közli, hogy az Egyesült-Államok ellis-izlandi belépő állomásának főnöke a bevándorlás korlátozása tekintetében újabb szigorított intézkedéseket hajt végre s ez intézkedések következtében tavaly több ezer kivándorlót akadályoztak meg a partraszállásban és utasitottak vissza hazájukba. Jó lesz ezt megszívlelni! Az ebtartási rendelet szigorítása. A földmivelésügyi miniszter az ebtartási szabályrendeletek szigorítása érdekében körrendelet intézett a törvényhatóságokhoz. E körrendelet indító oka a veszettségi esetek állandó emelkedése és a házi állatokban ebből előálló nagyfokú károsodás. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint az 1889. évben 691 veszettségi eset fordult elő, amely szám 1909-ben 2888-ra emelkedett, tehát megnégyszereződött. A budapesti Pasteur-intézet fennálásának első évében 1890-ben 516 magyarországi beteget vett fel, ez a szám 1899-re emelkedett, mig 1909-ben az 5000-et meghaladta. Az állategészségügyről szóló 1888. évi VII. t.-c. és végrehajtási rendelete a törvény- hatóságok kötelességévé teszi, hogy az ebtartást szabályrendetetben szabályozzák. A törvényhatóságok e kötelességüknek eleget tettek ugyan, de, hogy e szabályrendeletek nem felelnek meg a hozzájuk fűzött várakozásnak, azt a veszettség nagymértékű elterjedése, amely téren Magyarország a statisztikai adatok szerint a legkedvezőtlenebb állapotot tünteti fel, — mutatja legjobban. Oka a betegség elterjedésének főként az, hogy a törvényhatóságok egy része eltért attól a szabályrendelet-mintától, amelyet a miniszter megállapít, másrészt pedig a szigorúbb intézkedések nem részesülnek erélyes végrehajtásban. A felsorolt baj megakadályozta tás céljából tehát a földmivelésügyi miniszter uj szabályrendeletmintát bocsátott a törvényhatóságok rendelkezésére. A tervezet intézkedései első sorban oda irányulnak, hogy az ebek száma csökkenjen. Ezt a célt szolgálja azon rendelkezés, hogy az ebadó kötelezettséget kivétel nélkül minden ebre ki kell terjeszteni, az adó legkisebb összegét legalább 4 koronában kell megállapítani, mig a kedvtelésből tartott ebek tulajdonosaival szemben az adótételt legalább 50 százalékkal magassabban kell megszabni. Ezzel a rendelkezéssel a tervezet azt akarja elérni, hogy oly egvé- nek, akikről kutyájuk kellő gondozása és élelmezése fel nem tételezhető, tehát a veszettség terjesztése szempontjából legaggályosabb, kutyát ne tarthassanak. Ott, ahol a község a közbiztonságról rendőrség utján gondoskodik, még a házőrző ebet is kedvtelésből tartóknak kell minősiteni. A rendelet azon kivül útmutatást tartalmaz az ebadó kezelésére, kimondja, hogy a befolyó összegeket felerészben állategészségügyi és állattenyésztési, felerészben közegészségügyi célokra kell fordítani s hogy a törvényhatóságok szabályrendeleteiket a lehető legrövidebb idő alatt kötelesek módosítani
