Téli Esték, 1911 (13. évfolyam, 12-18. szám)

1911-01-22 / 13. szám

TÉLI ESTÉK t Hl mi ÜJSAO? ■ ■ Hátralékos előfizetőinket kérjük, hogy sürgősen küldjék be utófizetésüket. Az 1911. évre szóló előfizetési dijakat is ke­gyeskedjenek rendezni. A cimszallagokat rendeznünk kell. — Az utolsó mise. Temesváron a Salvator- reud kápolnájában megható eset történt. Az egyik szerze­tes, Bognár Kálmán mise közben megtántorodott, halálsá­padt lett s az oltár lépcsőjére rogyott. A kápolnában, mely szinültig megtelt ájtatos hívőkkel, nagy izgalmat keltett a szokatlan eset. Pater Koloman-t elvitték a kápolnából cel­lájába, ahol délután öt órakor meghalt. Szivszélhüdés ölte meg. — A Sajó szabályozása. A Sajó hajózhatóvá tételére vouatkozó előmunkálatokat befejezték. Az egész építkezés költségeit 12 millióra számítják és 1923-ig akar­ják bejezni. A munkálatokat meg is kezdik. — Virágzás Barcson. Az uj esztendő hama­rosan meghozta a maga csodáját. Barcson történt, hogy Szűcs András gazdának a Botka-utcában levő udvarán az almafa gyümölcsöt is termett, most januárban. Azonban a gyümölcs igen kicsi és az almák alig nagyobbak a cse- resznyeszcmnél. De azért mégis almák, a mik most termet­tek a jóformán csak kalendáriumból ismert havas-jeges januárban. — Magyar kivándorlók szomorú sorsa. A múlt esztendőben Golorádóban Primero városában bánya­szerencsétlenség történt, melynek mintegy száz emberélet esett áldozatul, köztük két horvát és öt magyar. Az osztrák­magyar monarchia denveri konzula haladéktalanul utasítást adott Goricár atkonzulnak, hogy a szerencsétlenség szín­helyére siessen. Az alkonzul jelentései a Primeróban talált állapotoknak valósággal kétségbeejtő képét mutatták. A ki­küldött személyesen szemlélte meg a társaság tárnáit, a melyeket elképzelhetetlenül elhanyagolt állapotban talált. A bányatársaság Colorado államban olyan hatalmas és be­folyásos, hogy az elpusztult magyarok hátramaradottjainak anyagi igényeit békés utón érvényesíteni már eleve kilá­tástalannak mutatkozott. Külképviseletünk erélyes fellépé­sének azonban volt kellő hatása, amennyiben a bányatár­saság az egyezkedés terére lépett és 35.695 dollárt, tehát körülbelül 176.000 koronát fizetett ki az elpusztult magyarok és osztrákok hátramaradottjainak. Szomorú vigasztalás. — Elvérzett asszony. Gyulaj tolnamegyei községben egy asszonyt a lábikráján megharapott egy kutya s a szerencsétlen asszony orvosi segély hijján elvér­zett. Gyulaj körorvosi székhely, de már évek óta nem kap orvost, mert állítólag rosszul díjazzák. — Vilmos császár a' léghajózásról. Vilmos császár nem tart sokat a léghajózásról és a repülésről. A császár a minap igy nyilatkozott a kormányozható léghajó­ról és a repülőgépről: — Meg vagyok róla győződve, hogy a franciákat nem­sokára keserű csalódás fogja érni a léghajózással. A mi engem illet, tisztában vagyok ennek a járműnek mibenlé­tével és haderőm számára csak azért szereztem be nehányat, mert meg akartam nyugtatni a közvéleményt. — Megfagyott léghajósok. Stettinből írják: Hosszas keresés után megtalálták a Hildebrand nevű lég­hajót a Göhren-tavon. Pomerániának egyik ember nem­lakta ős rengetegében. A léggömb, amelylyel két berlini léghajós szállott föl december 29-én, eltűnt és azóta nem érkezett róla semmi hir. A léghajó a szelek játékszere lett és a vihar két holtra vált utasával ez elhagyott vidékre sodorta, majd a Göhren-tóba zuhant és mig a gömb a jég­gel borított vizen maradt, a gondola a viz alá került. A léghajót egészen ellepte a hó és a partról valami különös formájú jégtőmbnek látszott. A gondola körülbelül másfél méternyire sülyedt a viz színe alá. A vizen keresztül homályosan ki lehetett venni a két áldozatot. Az egyik a kötelek közé beszorulva félig álló helyzetben maradt, a má­sik oldalt feküdt, a gondolából télig kihajolva. — Leégett község. Lelóc község, mint Nagy­tapolcsányból irák, csaknem teljesen leégett. A kár százezer korona. Nyitramegyében megindult az akció a nagy nyo­morba jutott lakosság íölsegitésére. — Száznégyéves ember halála. Nemes- Apáti községben a minap hunyt el Kálmán Fábián birtokos száznégyéves korában. Még a junius hó elseji választáson leszavazott Batthyány Pál gróf orsz. képviselőre. Érdekes története volt a választásnak, mikor az aggastyán bérko­csin ment a választás színhelyére. Mellette ült hetvenötéves fia, ki az öreget segítette a felszállásnál, férfikorban levő unokája pedig a bakon a fehér zászlót tartotta. Dédunokája pedig mint szabadságolt tüzérkatona volt jelen. — Újabb földrengés a magyarok őshazá­jában. Középázsiábau, Wjerni mellett újabb föld­rengések voltak, amelyek rettenetes pusztításokat vittek végbe. Sok helység teljesen elpusztult. A hóval fedett hegyek egyszerre megkopaszodtak, mivel a rázkódtatások követ­keztében a hó eltűnt. A földrengésnek több száz emberélet is áldozatául esett. A vidék petróleum- és szénbányái ki- gyuladtak. Sok ház rombadölt, aminek kövekkeztében több száz család hajléktalanná lett és élelmiszer nélkül maradt A hajléktalanok — 20 fok hidegben a szabadban kénytele­nek tanyázni. A gyermekek között a nagy nélkülözések következtében a halandóság óriási arányokat ölt. Tucat­számra pusztulnak el, különösen a csecsemők. Minden fel­nőtt egyén napi 20 kopek (körülbelül 60 fillér) segélyt kap a kormánytól. A drágaság rendkívül nagy. A talaj minde­nütt, ahol a földrengés érte, néhány lábnyira sülyedt. De jó most, ugye atyámfiai, hogy őseink elkölköltöz- tek onnan szép magyar hazánkba 1 — Magyar tengerész kalandja Pólában. Székesfej érvárról Írják : Iíostyák Lászlónak, a székesfejér- vári állami föreálliskola pedelusának László nevű fia egy év óta szolgál Pólában a haditengerészetnél. Kostyák a minap Pólától mintegy órányira fekvő igen veszélyes őrsé­gen teljesített éjjeli szolgálatot. Ezen az őrhelyen már több Ízben fordultak elő támadások, miért is az őrtálló katoná­nak nagy éberségre van szüksége. Kostyák László éjfél táj­ban három gyanús alakot vett észre, amint ezek a sziklák között föl-föl bukkanva, közeledtek feléje. Az őrszem, ami­kor az alakok közelebb jutottak, a szigorú katonai szabály szerint halt !-ot kiáltott, amit azonban ezek figyelembe sem véve, most már futva igyekeztek az őrt megközelíteni. Kostyák célzott és lőtt. A lövés után, melynek dördülését többszörösen adták vissza az erődök, az egyik támadó ösz- szeroskadt, a másik kettő pedig egy ugrással ott termett a katona mellett. Mindez oly gyorsan történt, hogy az őrnek lövésre már nem volt ideje, hanem a veszély pillanatában szorunyát használva, keresztül szúrta a támadó marcona alakok egyikét, mire a harmadik futva elmenekült s csak­hamar eltűnt a sziklák között. A lövés zajára az őrségről sietve érkeztek oda Kostyák baj társai, akik a vérükben fekvő két embert bevitték az őrszobába, ahol ápolás alá vették őket, de csak az egyiket tudták megmenteni, a má­sik, a kit a golyó talált, csakhamar kiszenvedett. A megin­dított vizsgálat kiderítette, hogy Kostyák jogosan használta fegyverét, megállapították továbbá, hogy a támadásnak mi volt az oka. Előtte való éjjelen ugyanis ugyanazon őrhely közelébe egy szamár tévedt. Az őrtálló katona a sötétben nem tudta hamarjában megállapítani, hogy a közeledő alak emberi lény-e, vagy valami más, rásütötte fegyverét és a szamarat agyon lőtte. A szamár gazdája, egy horvát mun­kás másnap éjjel két társával együtt bosszút akart állni az elpusztított állatért s ezért az éjjeli őrt meg akarták tá­madni, nem is gondolva arra, hogy ezúttal másik őr telje­sített szolgálatot. Kostyák Lászlót bátor magatartásáért megdicsérték. — Háborog az Etna Katániából írják, hogy az Etna kráteréből sürü füsttömegek törnek elő és nagy­mennyiségű izzó kődarab hull alá. A tűzhányó messzire bevilágítja a környéket. Tudvalevőleg ezelőtt két évvel a tűzhányóhegy három várost döntött romba : Katániát, Mesz- szinát és Reggiót.

Next

/
Thumbnails
Contents