Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-02-27 / 18. szám
TÉLI ESTÉK 5 dbbí GAZDÁK VILÁGA, wm aa eh BOB Enyhe telek. Azt mondja a magyar közmondás : — Farkas nem eszi meg a telet. Hát bizony attól kell tartanunk, hogy e rendkívüli enyhe télre nagyon hideg tavasz következik- Akkor fog fagyni mikor rügybe szökik a fa és látható már a vetésnek első zsenge hajtása. Öreg emberek mondják, hogy régen nem volt ilyen »tavaszi rét« (Mer hát éppen most jegyezzük ezt meg. Pedig az 1898-iki is olyan gyenge volt, hogy az öreg emberek szintén azt mondták, amit a mostani télre. Szerk.) Enyhe telek voltak Magyarországon! 1865—66. évben. De meg is adta a magyar gazda az árát. Május hóban olyan országos fagy következett, hogy elpusztult minden vetés. A csapás aztán csűstül szokott zuhanni. Beütött, illetve lefolyt az osztrák-porosz háború. Aztán gyütt — a kolera. A kolera bizony talán több áldozatot szedett, akár a háború. Roppant szeszélyes tél volt például az 1812-iki tél. Január hava (kivéve az utolsó két napot, mikor egyszerre kemény hideg következeit) gyenge volt. Áprilisban ellenben oly hideg uralkodott, hogy a hordókban 2 — 3 hüvelvnyi jég képződött. Az 1827. tél enyhesége és vizbőségével tűnt ki. Nagyon enyhe tél volt az 1836. esztendőben. Áprilisban kizsendült már a vetés. Kifeslettek a rózsák. De aztán! Májusban olyan fagy következett hogy elpusztította a gazdák minden reményét. Mindezek tapasztalatok. És a tapasztalatok bizony sokszor ismétlődnek. Ezek a tapasztalatok, mint látjuk azt mutatják, hogy az enyhe telek a tavaszi hónapokban öntik ki mérgüket. Nem éppen bizonyosra, mint ma szokták elég rosszul kifejteni: holtbizonyosra vehető, de bizony félős ám az eset. Adja Isten, hogy kellemesen csalódjunk. Mert a magyar gazdát úgyis sok csapással látogatja a Gondviselés. * Hogy áll a vetés? Minap tette közzé a föld - mivelésügyi minisztérium a gazdasági tudósitók közlései alapján a hivatalos vetésjelentést. A jelentés konstatálta hogy január második felében, valamint február első felében többnyire változó, csapadékos és részben enyhe időjárás uralkodott országszerte. A talaj nedvessége rendkívüli mértékben növekedett, a minek következtében a külső munkálatok megnehezültek, sőt igen sok helyen teljesen meg is szűntek. Néhány nap óta az időjárás szárazabb lett, miáltal a félbenmaradt külső munkálatok csakhamar újból folytathatók lesznek. Helyenként az Alföldön a szárazabb helyeken a tavaszi szántás már meg is kezdődött és itt folynak az előkészületek a zab vetésére. A vetések eddigi telelése a tavasz közeledtére való tekintettel általában megnyugtató Láthatók egyes vidékeken a csikós hátú buzalégy álcáinak nyomai, valamint a hesszeni légy és a frit légy álcái által okozott károsodások, itt-ott rozsdafoltok, helyenként pedig talajvíz okozta kisebb károsodások, mindazonáltal az összes kár országos átlagban mérlegelve a vetések állását, csekély jelentőségű, különösen a vetések mai kielégítő és részben jó fejlődési állapotával szemben fagy sehol sem okozott eddig még kárt. Országos átlagban tehát kielégítők, sőt néhol szinte tulbuják a vetések. Az ősziek biztatók, szépek a búzák és rozsvetések, hasonlóan az őszi árpa és repcevetések, a melyek valamenyije legalább mostanáig kifogástalanul telelt. Az állatok telelését szintén kedvező körülmények mozdították elő, bár az alomszalma hiánya sok helyen gondot okozott és okoz most is. Takarmányfélékben jóformán sehol sincsen hiány. Az aludttej története. Mint közönséges étel, néhány évtizeden át az aludttej nem szerepelt a művelt ember ételei közt, most azonban, hogy az orvosok több jó tulajdonságát fedezik fel, ismét tért hódit. A keleti népek már a legrégibb időkben ismerték az aludttej nagy táperejét. A bibliában meg van említve, hogy a zsidók Ábrahám idejében nagyobbára aludttejjel, főzelékfélével és gyümölcscsel táplálkoztak és húst csak nagy ritkán ettek. Az egyptomiaknak az aludttej szintén kedvelt tápláléka volt és »élet«-nek nevezték. Plinius Írja, hogy a rómaiak a nagy lakomák végén mindig egy csésze aludttejet ittak Azonkívül ismerték már az aludttej gyógyerejét is és az aludttej-kurákra leginkább a kecsketejet használták. A keleti népek, amelyek az aludttejnek a szervezetre gyakorolt kedvező hatásával még nomád- és pásztoréletük korában ismerkedtek meg, állandó letelepedésük után szintén éltek vele és a keleten járt európaiak révén hire Európában is elterjedt és itt is a közkedvelt táplálékok sorába emelkedett. Különösen nagy keletje lett az aludttejnek, amikor I. Ferenc francia király egyszer megbetegedett és egy Konstantinápolyban járt zsidó orvos tanácsára aludttej kúrát használt. Az aludttejhez hasonló jó termék a joghurt, amely különösen Bulgáriában örvend nagy elterjedtségnek. Többnyire megsózva, vagy megcukrozva és eperrel, vagy más puha gyümölcscsel keverve fogyasztják. ej ee eh HÁZIASSZONY, hs um eb BOB Mikor friss a hal? Nagy városokba élve vízben szállítják a halat és éppen a szállítás drágítja az árat. De mégis csakis élő halat kell vásárolni, mert a kimúlt halnál igen nagy a mérgezés veszélye. Ezért csak úszkáló halat kell vásárolni, mert az árusok a haldokló halat az utolsó percig a medencében tartják, hogy még élve túladhassanak rajta. Csak a megölt állatot szabad megenni, amelyik természetes módon döglött meg, az rögtön oszlásnak indul és hullamérget tartalmaz. A rózsaszínű kopoltyú nem mindig a' frisseség jele, mert azt mesterségesen is idézik elő, hanem ha a szem zavaros és a nyomás alatt mélyedés marad a húsban, jele, hogy a hal már nem egészséges. Télen, fagyos időben lehet megfagyott halat venni, mert a fagy konzerválja az anyagot, de
