Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-02-27 / 18. szám
6 TÉLI ESTÉK csak hideg vízben kell fölolvasztani, mert ha meleg vizben áztatják, megesik hogy hirtelen elromlik. ♦ Száraz kenyér felhasználása. Egy francia szakács Írja, hogy a párisi pékek igen jó értékesítését eszelték ki a öreg süteménynek. Azt ugyanis, ha jó száraz, megőrlik, vagy összetörik morzsákra, azután kiáztatják tejben, hozzá tojást, mazsolát és cukrot tesznek és turóslepény formájában tepsire huzva, 15—20 percig mérsékelt tűzön újra megsütik, Ez a kétszersült igen kedvelt teakenyér s kávéhoz is nagyon kapós csemege. Hol telelnek a magyar gólyák ? Döntő bizonyítékot szolgáltattak a Magyar Ornitholo- giai Központ idevágó kísérleti erre a régóta vitatott és nagy érdeklődést keltett kérdésre. Az 1909. év nyarán ugyanis a Központ ezerkétszáz gólyafiókát jelölt meg felirásos aluminiumgyürükkel s ezek közül már eddig is négyet találtak meg Délafrikában úgy hogy a múlt évben Natalban elfogott magyar illetőségű gólyával együtt immár öt eset bizonyítja, hogy a nálunk honos fehér gólyák az egyenlítőn átkelve Délafrikában telelnek. Valószínű, hogy a kiimán kivül főként a nagy sáskajárások, tehát a bőséges táplálék is vonzza őket oda. Sáskapusztitásaik annyira közismertek Délafrikában, hogy ott a mi magyar fehér gólyánknak «nagy sáskamadár» a népies neve. Az újabb esetek a következők : Az 1415. számú gyűrűvel Bogyában, Bács-Bodrogmegye délnyugati sarkában megjelölt gólyafiókát november 22-én fogták el Trans- vaalban, Ermelo járásban. Útja 8100 kilométer. Az 1432. számú gyűrűvel ugyancsak Bogyánban megjelölt gólyrafiókát november 28-án Natalban Glencoe mellet fogták el. Útja 8300 kilométeres. A 2054. számú gyűrűvel Rakamazon, Tokaj mellett megjelölt gólyafiókát december 14 én ejtették el Mórija közelében a Basutoföldön. Útja 8750 kilométer. A 2293 számú gyűrűvel Retyen, Háromszékmegye délkeleti sarkában megjelölt gólyafiókát deczember 18-án fogták el Jeneyalban, Oranje köztársaságban. Útja 8500 kilométer. A Magyar Ornithologiai központ egyébként a Délafrikában székelő osztrák-magyar konzulátosok utján felhívta az ott megjelenő lapokat, hogy hívják fel olvasóközönségük figyelmét a megjelölt gólyákra. IS1EEETEK-TARA. ■ ■H Az üstökösök. »Üstökös-járás« idejét éljük. Párosával sétálnak az égen, mint valami kacér vendégek. Vagy talán tekinthetnők őkegyelmüket valami nagy, világitó felkiáltó jeleknek. Régebben bizony kiáltás is hallatszott nyomukban, hogy hát: — Vége a világnak! — Jó fajta bor fog teremni! — Háború lesz! — Kolera lesz! Jó aratás lesz! így jósolgattak az emberek régen-régen. Most már bizony halványodott az üstökösök nyomába keletkezett mende-monda és beszéd ijesztős tartalma. A februári üstököst bizonyosan sokan látták. A márciusit meg várjuk. Hát nem lesz érdektelen egyet-mást elmondani az üstökösökről. * * * Már a régi ó-korból van Írásunk az üstökösökről. Plinius szerint ekkor az üstökösöket furcsafura alakjuk szerint tizenkét osztályba sorozták. Csak nehányat említünk. Volt szakállas üstökös, aztán fáklya alakú, kardos, hordós, hajitó dárdás, szarv-alakú. No meg patkó alakú is. A régi emlékek igen sok üstökösről emlékeznek. Persze a nagyitó-üveg (teleszkóp) felfedezése előtt (1610) csak keveset lehetett látni szabad szemmel. Az elmúlt században — úgy Írják — vagy 300 üstököst fedeztek fel. Van hát elég üstökös. De szabad szemmel csak 13 volt látható. Fel van jegyezve, hogy Kr. e. 43. esztendőben, Kr. születése után pedig 1106, 1402, 1532, 1577, 1744, 1843 és 1882. esztendőkben az üstökösök oly fénnyel tündököltek, hogy még nappal is pompásan lehetett őket látni. Az 1861. esztendőben különösen hatalmas, nagy üstökös ragyogott az égbolton. Erről mondják a tudósok, hogy farkán a föld valószínűleg átment. Ezenkívül legközelebb járt földünkhöz az úgynevezett Lexell-féle üstökös 1770-ben. Két millió angol mérföldnyire közeledett hozzánk. (Egy angol mérföld 1618 méter.) De nem volt valami nagy hatása se a tenger árapályára, sem a hold mozgására. Azt mondják a tudósok: azért, mert valószínűleg tömege rendkívül csekély. De a Jupiterhez oly közel járt, hogy keringési ideje öt és fél évvel megrövidült. 1779-ben aztán egyszerre csak elveszett. Egy tudós azt hiszi, hogy a Jupiter elokkupálta. És most mint ennek a fényes nagy csillagnak nyolcadik holdja végzi pályafutását. Hatalmas üstökös úszott az égen 1577-ben is. Sokan azt hiszik, hogy az eddigiek közt talán leg- ragyogóbb volt. Feje gömbölyű, fényes, sárgafényü; hajlott farka pedig vöröses szinü. * * * A nép azt tartja, hogy az üstökös olyan csillag, amelynek üstöké van. De járnak üstökösök pl., melynek meg van az üstökűk, de fejük nincs. Vagy nem láthatók. Vannak olyan üstökösök, melyeknek farka karcsú, nyulott, kecses. Hosszúsága meghaladja a negyven fokot. Az 1901. évben (a déli féltekén) látott nagy üstökösnek május 6-án öt farka volt. Kettő elég fényes, három homályos. Gele nevű csillagász sok csillagot látott a farkakon keresztül. Ugyt hogy fényük mit sem vesztett. Miből van az üstökös feje? Azt mondja egyik csillagász, hogy a fej nem egyéb, mint meteorok csoportja. És sok gipszszerü anyagot tartalmaz. A nap közeinek villamos hatása pedig fénylővé teszi. Említettük fentebb, hogy a nép az üstökös megjelenése nyomán jó bortermést, meg aratást remél. Mert — azt hiszik, hogy az üstökös meleget ereszt a földre. A tudósok egészen bizonyosra veszik, hogy a föld még a legfényesebb üstököstől sem kap semminemű meleget. 1811-ben például a legfényesebb üstökösön azt tapasztalták, hogy bár sugarait legerősebben koncentrálták (összegyűjtötték) még sem gyakorolt semminemű hatást a legérzékenyebb hőmérőre sem. Tehát az üstökös fénye, hő nélküli fény. Egyszer három üstökös is jelentkezett az ég-
