Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-02-27 / 18. szám
4 TÉLI ESTEK lett. Sokáig szótlanok voltak. Egyik sem mert belenyúlni másiknak a szivébe. Csak gyermekkori emlékükön merengtek ... — Tudod, mikor a tanító ur lehuzatott a madár fészekért. — Tudom, emlékszem. És ez a szó fészek, elég volt arra, hogy elérkezzék az idő más, frissebb emlékek felújításához. — Igen, Danyikám, hát van-e már családi fészked ? — De van ám! — Gazdag leányt vettél el ? — Dehogy vettem, dehogy vettem, őrizkedtem én attól, akár az adósságtól. — Hát? — Szegény leány az én feleségem. Egyszerű^ mint a természet virága, de szép is, mint a május. Nem hozott ő hozzám a kis kelengyén kívül semmit. Csak egészséges szép lelkét. Tiszta szűz szerelmét, gazdasszonyi, háziasszonyi erényeit. A többi mind az én gondom. — Hát megtudtok élni? — Meg ám. De még hogy. Jobban, mint mikor magam voltam. Pedig most már hárman vagyunk. — Az anyád? — Bár ő is velünk élne. Áldott jó teremtés volt. De elköltözött e földről. Meghalt. — Hát gyermeked van ? — De még milyen fiam! Már most is óriás. Olyan, hogy csodájára járnak. Danyi elmondotta nagyjából a maga élete sorát. Szavait siri, mély csend követte. Szinte mindketten megdöbbentek a hallgatáson. Végre is meg- kellett törni ezt a rettenetes, kínos csendet. Danyi törte meg. — Remélem, neked is van fészked ? — Van — válaszolt Bandi megdöbbentő közönnyel. — Boldog fészked ? — Igen, tövissel kirakott fészek. — Hát iszen azt hittem arannyal ezüsttel van kirakva. — Lehet ott akár gyémánttal is. — Gazdag lányt vettél ? — De még milyet. — Családod van már? — De még milyen! — Hányán vagytok ? — Hárman. — Fiú, vagy leány ? — Vén asszony, vasorru bába, kegyetlen tirá- nus... Sárkány. — No no! — Az anyósom, hogy a sárkány vigye el. 1— Hát mi bajod van vele? — Még kérdezed? Iszen ő az ur a háznál. Azt kiabálja napról-napra, hogy koldus maradok, ha az ő lányát el nem veszem. — Hát hadd kiabálja! — Ha az úgy volna! De nincsen otthonom. Egy perc nyugalmam sincs. A világ azt mondja, gazdagok vagyunk. És nyomorult vagyok. Szegény gazdag. Nyomorult gazdag. Danyi megilletődve nézett barátja szemeibe és látta, hogy azokban a szemekben könnyek csillognak. A férfi, a csalódott férfi szemében könnyek • Mily megrázó jelenet volt ez. Azt leírni nem lehet. — Oh Danyi — szólott a szenvedő férfi — most jutnak eszembe mindazok a szavak, miket a múlt találkozásnál mondottál. Akkor könnyelműen, kinevettelek. Most engem nevet a világ. Mert eladtam függetlenségemet, pénzzé tettem boldogságomat és nyugalmamat. Fészkem üres, tövissel van kirakva meleg pehely helyett. De már minden késő... Minden. — Jobbra fordul még a te sorsod. — Jobbra! De csak ugv, ha egyszer még szegényekké leszünk és újra feltámadunk. ... A két jóbarát megcsókolta egymás és elbúcsúztak ... * # * Ilyen az élet! így fordul az ember sorsa! Legtöbbször mindenki saját boldogságának kovácsa. Bodnár Gáspár. A tél és a következő nyár időjárása Mig az elmúlt év nyara aránylag hűvös és barátságtalan volt, addig idei telünk nagy hőtöbbletet mutat föl. December és január hónapok átlagos hőmérséklete a hosszú évek megfelelő hőmérsékátlagánál 2 fokkal magasabb volt. E szerint a hideg évszak helyrebillentette a meleg évszak által megzavart egyensúlyt, ami azt gyanítja, hogy az időjárás az egyes évszakok hőmérsékletei között bizonyos kiegyenlítésre törekszik. A megfigyelések azonban épen az ellenkezőt bizonyítják. Tapasztalat szerint enyhe télre rendesen igen meleg nyár következik és megfordítva, miért is az idei nyárban is nagy hőségekre lehetünk elkészülve; figyelembe kell azonban vennünk, hogy a statisztikai adatokkal támogatott tapasztalat törvényét egyéb faktorok ellensúlyozhatják. Az utolsó években, igy különösen 1909-ben a nyár eleje feltűnően hűvös volt. ami a május és junius hónapokban uralkodó északsarki légáramlatoknak tulajdonítható. Mivel úgy látszik, hogy ezeknek a fokozott mértékben fellépő sarki áramlatoknak a korszaka még fennáll, valószínű, hogy az 1910 iki nyárelő is igen hűvös lesz. A tavasz hőmérsékletére nézve nehéz valami bizonyosat mondani, azonban a statisztikai adatok szerint enyhe télre többnyire hűvös tavasz szokott következni. Nem szabad elfelejtenünk, ezek a következtetések csak statisztikai adatokon alapulnak, melyek nem elegendők arra, hogy az időjárás titkairól a fátyolt teljesen fellebbentsék. A valószínűségi számítás szerint az ilyen alapon való időjóslás mégis elég gyakran be szokott válni. Jogos kívánság. Falusi atyafi: (már harmadszor kopogtat a fiskális irószobájának ajtaján) végre »szabad« nélkül belép. Fiskális: Ugyan hagyjon békén, azt se’ tudom hol a fejem! Atyafi: Hát csak keresse elő fiskális uram. Nagy szükségem van rá most. Osztég meg is akarom ám fizetni.
