Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)

1910-02-27 / 18. szám

TELI ESTEK.

3

talma a legnagyobb. De nevezetes harmadszor azért is, mert semmiféle más növényi magban elő nem fordul. Megkaphatjuk a síkért a lisztből úgy, ha a lisztet vízzel keverjük, amint azt most bemutatom. A keményítő a vízben ülepszi/c le, a sikér pedig nyúlós, sárgás anyagként marad hátra.

Kérdés mármost mire való a buzaszemnek a sikér és honnan kapja a síkért? A sikér épugy mint a keményítő a csirának csírázásakor építőanyagul, táplálékul szolgál. Készen sehonnan sem kapja, hanem az eleven, növekedő buzaszem maga készíti, minden valószínűség szerint éjjel azon táplálékból melyet a földből kap. Vagyis az édes anyaföld mindennapi kenyerünk bölcsőjének egy másik deszkaszálja.

Amidőn még felemlítem, hogy a hamu és a zsir szintén a földből vett táplálékból készül, előadásom végére értem, vagyis megösmertettem Önökkel a kenyér bölcsőjét, illetve azokat a deszkaszálakat melvekhől a bölcső elkészült. Az egyik deszkaszál kétségkívül az anyaföld, mert ez szolgáltatja a sikér, hamu és a zsir készítéséhez szükséges táplálékot és vizet, a többi deszkaszál pedig a levegőnek töménytelen szénsavforrása t. i. maga a föld méhe, az erjedés, a rothadás, az égés és a lélegzés. Mert e források szénsavából készül a buzaszemnek és igy a lisztnek is legfőbb alkatrésze a keményítő. Más szóval a föld nyújtotta táplálékból, vízből és a levegő szénsavából készülnek a buzaszem összes alkatrészei tudniillik:

66°/o keményítő,

15°/0 fehérje,

2% hamu,

T8°/0 zsir,

vagyis készülnek azon alkatrészek, melyek megőrölve együttesen lisztnek neveztetnek.

A kenyér történelmének azonban még folytatása is van. Csakúgy megemlítem, hogy a földkerekségén nem élnek az emberek mindenütt kenyérrel. A forró vidéken mindenféle lisztes gumókat, gyökereket, gyümölcsöket használnak kenyér helyett. Északon az árpa vagy zabliszthez fenyőfa kérget kevernek, sőt hegyi lisztet is, ami nem egyéb mint finom növényi eredetű kovapor. Érdekes azt is tudni, hogy a legősibb időkben a gabona szemeket nem őrölték meg, hanem egészben megrágták, csak a későbbi időkben törték vagy őrölték meg. Az ókori őrlés azonban durva szemű lisztet adott. Minden kívánalomnak megfelelő lisztünk csak azóta van, mióta gőzmalom^őrli búzánkat. Első gőzmalmunk 1836-ban, tehát 74 évvel ezelőtt épült Sopronban. Ma a világ legelső gőzmalmai a magyar gőzmalmok, hiszen ők őrlik a világ legelső búzáját. Szebbnél-szebb fejezet- jei vannak még a kenyér történelmének, de ha meggondoljuk, hogy milyen körülményes utakon képződik a buzaszemben a liszt s ha hozzá vesszük, hogy az ember kénytelen még nagy fáradtsággal szántani, vetni, aratni s ezenfelül még mindenféle elemi csapások ellen védekezni, hogy mindennapi kenyeréhez jusson, csak akkor, midőn mind ezen viszonyokat figyelembe vesszük, fogjuk igazán megérteni mindennapi fohászunk mélységes jelentőségét, hogy :

Add meg Uram a mindennapi kenyerünket!

(Vége.)

■ ■ VASÁRNAP. S9

Bü B B8

Életképek.

Együtt játszották el gyermekéveiket a szülőföldön. Együtt jártak iskolába. Egyszerre léptek az élet útjára. Az önálló kenyérkereső pályára.

Bandi és Danyi.

Két különböző természet. Két ellentétes gondolkodás. Bandi heves, élénk, pénzszerető, élvezni tudó. Danyi csöndesebb, takarékos és inkább gondolataiba elmélyedő.

— Isten veled pajtás — búcsúztak el egymástól az élet utján. Aztán széjjelváltak. Ki erre, ki arra, a nagyvilágba.

Evek múltak, inig újra összetalálkoztak.

Megható találkozás volt ez. Mint testvérek ölelték egymást keblükre. Aztán megnyílt a szivük, a lelkűk, akár a jó testvéreknek.

— Hát bizony telik az idő — szólott Bandi. — Talán már feleség után kellene nézni.

— Bizony én is arra gondoltam.

— Én már széjjel is néztem a nagy világban.

— Magam is úgy volnék — mondotta Danyi csendes megadással.

— Hát aztán gazdag a leány ?

— Gazdagság? Az nálam mellékes. A fő, hogy szeressem — szeressen.

— Hahahaha! — kacagott fel Bandi nagy harsonával. — Hát te még mindig a régi Danyi vagy ? Szerelem! Barátom abból ma nem élünk meg. . Az ma már csak a költeményekbe való.

— Oh nem, nem! Az még ma is a családba való. Azon nyugszik a családi élet. Ha az hiányzik — hiányzik a boldogság, megelégedés is.

— Hahahaha! — Kacagott most már még harsányabb hangon Bandi. — Ha pénzed van, mindened van. Boldogságod, megelégedésed. Még egészséged is.

— Nekem nem kell az ilyen boldogság. Nekem ne vesse szememre az asszony, hogy ő hozta a házhoz éléskamaráját Ha egyszer őt feleségül veszem, el is tartom, boldogítom. Szegények leszünk talán. Küzdeni is fogunk. De tudom, hogy én tartom, én vagyok a kenyérkereső. Ő pedig becsülje meg, ossza be, amit kerestem. A férfi sora a küzdelem, a kenyérharc. Az asszonyé a megtakarítás. A bátorítás, a vigasztalás, a ház rendben tartása.

— No barátom, igy soha se leszesz boldog a mai világban. Bolond gondolkozásod van. Én bizony tizezeres jányt viszek a tűzhelyhez. Legyen mivel élni, gazdálkodni. Az asszony, kinek csak csókja, szerelme van, bizony merő nyomorúság a mai világban.

— Majd meglássuk — szólott Danyi nagy nyugalommal és jelentős mosolylyal.

Aztán elváltak. Újra szétmentek a nagy világba. Ki erre, ki arra. Hosszú évek múltak, mig

újra találkoztak.

J * * *

De találkoztak! Akkor már mindketten nős, sőt családos emberek voltak.

Ott ültek egy vendéglőben a fehér asztal mel