Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)

1910-02-06 / 15. szám

TÉLI ESTÉK

7

fii ■ MI ÚJSÁG? ■ ■

Paris pusztulása.

A gyönyörű francia fővárost, Párist, úgyszólván a végpusztulás fenyegeti. Mintha csak a vízözön szakadna le, a napok óta tartó esőzés szünetlenül ontja zuhogó cseppjeit és folyókká nő az utcákon az ár. Ellepi a házakat, először csak a pincéket tölti meg, de azután följebb és följebb lopakodik és sok helyen már — különösen a környéken, elérte már a második emeleti magasságot is.

A piszkos, szennyes áradat hömpölygő útjában fölfal mindent, ami útjába akad és csak a vizár eltűnésével lehet majd megállapítani a kárt és az áldozatok számát.

Az alámosott utcák megnyíltak és több helyen elnyelte a föld a járó-kelőket. A lakosság vagyonosabb része elmenekül Párisból, mig a lakosság szegényebb része nagy nyomorban van.

A veszedelem után fenyeget még az igazi rém. Attól tartanak, hogy ki fog ütni a járvány, a mely meg fogja tizedelni Páris lakosságát.

Az összes nagyobb városokban gyűjtést indítottak az árvíz által sújtott párisiak részére. Morgan Piertson párisi dús gazdag polgár százezer frankot ajánlott föl erre a célra. A nagyobb lapoknál már eddig is jelentékeny összegek folytak be.

A pápa 30.000 frankot, az orosz cár és Albert belga király 10—10 ezer frankot küldtek a párisi érseknek az árvízkárosultak javára.

Őfelsége Falliér es elnöknek az árvízkatasztrófa alkalmából részvétét fejezte ki és a károsultak segítségére 25.000 frankot küldött.

Vilmos császár táviratot intézett Falliéres elnökhöz, amelyben az árvízkatasztrófa alkalmából részvétét fejezi ki.

Viktor Emánuel olasz király a párisi árvízkatasztrófa alkalmából részvétiratot intézett Falliéres elnökhöz, egyben pedig a katasztrófa kárvallottjainak segítségére 50.000 lírát küldött a francia külügyminisztériumnak.

A kormány 50.000 frankot adományozott a párisi árvíz sújtottak segítségére.

Január 30-án éjfélkor erősen csökkent a viz az utcákon. A lakosság látszólag megnyugodott. Száz és száz ember a fagyos, derült napot arra használta föl, hogy az árvíz állal ellepett területeket bejárta.

*

— Rudolf trónörökös halálának évfordulója. Hétfőn volt 21 éve, hogy Rudolf trónörökös meghalt. A szomorú évforduló alkalmából O felsége meglátogatta a családi sírboltot és hosszasan imádkozott a szerencsétlen véget ért trónörökös koporsója mellett. [Mint minden évben ez idén is elhalmozták koszorúkkal a koporsót, melyben a király és nemzet reményét tették nyugalomra.

— Még három üstökös. Ezt az esztendőt üstökösévnek lehet nevezni. Most két üstököst kisérnek figyelemmel a csillagászok: a Halley-félét, meg a Johannesburgban fölfedezett 1910 A nevűt. Ezen a kettőn kívül még háromnak az eljöttét lehet biztosan elvárni. Közöttük a Tempel II. nevű az első, a melyet 1873-ban fedeztek föl. Nap körüli útja valamivel több, mint öt és egynegyed év és 1910 februárban esik legközelebb a naphoz. A másodikat Arest fedezte föl 1851-ben. Keringési ideje hetedfél esztendő és az idén szeptemberben kerül legközelebb a naphoz. Végül a harmadik a Tempel I. Ennek a keringési ideje megegyezik az Arest-félével és novemberben jut legközelebb a naphoz. Raillaud a francia tudományos akadémián nemrég tudatta, hogy a Tempel II, üstököst már föl is fedezték messzelátóval. A Halley-üstököst már közel 2000 év óta ismerik a csillagászok. Első megfigyelése Kr. e. 239-ik évben Kbinában történt, mint azt visszafelé következtetni lehet,

mostani eltűnését Cowel és Crommelin ez év őszére előre jelezték számításaik alapján. Legutoljára 1835-ben volt látható. A Halley-üstökös ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé, mégis egyes alkalmakkor — igy 1066 és 1456-ban — nagy feltűnést keltett fényességével és csóvájának nagyságával. Ilyenkor Földünkhöz s kölönösen az északi részhez közel jutott. Fénye és nagysága évszázadokon át szinte változatlan, dacára a természetesen bekövetkező fokozatos anyagvesztességnek.

— Négyes lakodalom. Szuchy Lörincet, aki Maászt községben tekintélyes, jónevü gazda, az a ritka családi öröm érte, hogy egy napon tarthatta négy gyermekének lakodalmát, amennyiben Ferenc és .Károly nevű fiai, Margit és Anna nevű leányai ugyanegy napon léptek oltárhoz szivek választottjaival. A négyes menyegzőn nemcsak a község népe, de a közeli falvakból érkezett nagy vendégsereg üdvözölte a boldog apát.

— Háromlábú és kétfejű gyermek. Esztergomból Írják : Nagysáp községben egy cigányasszony szörnyszülöttet szült, melynek három lába és két feje volt. Az újszülött csak néhány óráig élt.

— Emberhalál a velencei tóban. Székesfehérvárról Írják: A befagyott velencei tavon nádvágással foglalatoskodó munkások alatt a jég beszakadt és négy ember a viz álá merült. Kettőt sikerült társaiknak kimenteni. Tóth Bálint és Kis István pákozdi lakosok azonban a vizbefultak.

— Földrengés a Dunántúl. A Dunántúl több helyén szombaton éjjel földrengést éreztek, amely nagyon megrémítette a lakosságot. A földrengést a budapesti egyetem műszerei is jelezték. Az első rengés 12 óra 59 perckor kezdődött s vége 1 óra 9 perckor volt, a második 1 óra 13 perctől 1 óra 23 percig tartott. Az inga legnagyobb kilengése az első rengésnél 13 és fél mm., a másodiknál 7 és fél mm. volt. Mindkét lökés elég erős volt arra, hogy jelentékeny kárt okozzon. — Pécsről jelentik, hogy éjjel egy órakor heves földlökésre riadt föl a lakosság. A földrengés fél percig tartott és moraj kisérte, A földrengésre az ágyak megmozdultak és az órák több helyen megálltak. — Csáktornyáról jelentik : Az éjjel egy órakor tiz másodpercig délnyugatról erős, hullámos .földrengés volt észlelhető öt másodpercig tartó utórengéssel. A lakosság ijjedten riadt föl álmából a földrengésre és csak nehezen nyugodott meg. — Letenyéről táviratozzák : Az éjjel 12 óra 15 perckor földrengés volt észlelhető. Tiz perccel később még egy lökést éreztek.

— A hóvihar áldozata. Zomborból Írják : Strasits András 35 éves gazda mámoros fejjel gyalogosan indult hazafelé a tanyára. Útközben erős szél és havazás lepte meg. Strasits úgy akart magán segíteni, hogy egy szalmakazalban meghúzta magát, de reggelre megfagyott.

— Halál a farkas veremben. Kassáról Írják : Felső- gagy lakóit a közeli erdőkből a szigorú tél miatt a farkasok állandó rettegésben tartják. Néhány falubeli embernek erre az az ötlete támadt, hogy a falu fölött lévő bozótos lankáson farkasvermeket ássanak. A farkasvermek be is váltak, mert alig egy hét leforgása alatt mintegy húsz farkast ütöttek benük agyon. Csütörtökön hajnalban a falu népe ismét kivonult botokkal, husángokkal, kövekkel és puskákkal felfegyverkezve, egy legény azonban szerencsétlenségére hátramaradt a csoportból és néhány pillanat múlva rémes kiáltást hallottak az előlhaladó emberek. A hátramaradt legény az egyik farkasverembe bukott, és mielőtt társai segítségére siethettek volna, a veremben megfogott farkas szétmarcangolta.

— Magyarok katasztrófája Amerikában. A kolo- radói Primeróból Írják, hogy a Colorodo Faul And Iron- társaság bányájában borzalmas szerencsétlenség történt tegnap, a melynek egész sereg magyarországi munkás lett áldozata. Robbanás következtében száznegyvenkilenc munkás rekedt a bányában s félő, hogy valamennyien életüket vesztették. Mint Newyorkból jelentik ma reggelig tizenöt bányász holttestét hozták napvilágra. Egy későbbi priemerói távirat szerint délelőtt hetvenkilenc holttestre akadtak egy szellőztető aknában. A szerencsétlen munkások bizonyosan a menekülés útját keresték arra felé A munkások nagy része magyar és tót.