Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-01-30 / 14. szám
6 . TÉLI ESTÉK IS1EEETEK-TARA. Az alvás. Az alvás szervezetünknek éppen olyan szükséges, mint a táplálkozás. Ha az alvástól megfosztanának bennünket, négy-öt nap alatt elpusztulnánk. Még alvás közben is emésztjük testünk erejét, s ha lehetséges volna ezt az erőfogyasztást valamiképpen elhárítani, akkor az életünk legalább is húsz évvel meghosszabbodnék. Az alvás mennyisége az agyvelő munkája sze- j rint irányodik Az olyan ember, aki szellemével dolgozik, sokkal többet kíván aludni, mint az, aki fizikai munkát végez. Pl. fát vág. Az ember alvási szükséglete sokkal nagyobb, mint az állaté, ennek az álma éberebb is. Példa rá a kutya, a mely a legkisebb zajra neszei. Alvás közben a két nagy agykéreg, a mely középpontja minden gondolatnak, megszünteti működését; mig ezek dolgoznak, addig nincs alvás. Czepa természettudós egy folyóiratban érdekes fejtegetést irt az alvásról és az álomról. Azt mondja, hogy a mély alvás nem terjed ki az egész alvás idejére. Körülbelül egy óra múlva éri el az alvó az álom mélységének maximumát, ezután mind éberebb lesz, s ez a fokozat megmarad a' fölébredésig. Minél mélyebben alszik valaki, annál nehezebb fölkelteni. Van, aki csak külső inger hatása alatt tud elaludni. Sokan utazáskor nem lelik álmukat az ide- den ágyban, s a szokatlan környezetben. Tehát, hogy rendesen és nyugodtan alhassunk, bizonyos föltételek szükségesek. Először is az érzéki benyomásoknak meg kell szünniök. Azért alszunk éjjel jobban, mivel a nagy csöndben és sötétségben az elme kevésbbé izgatott. Az éjjeli alvás sokkal egészségesebb, mint a nappali, s az erőnket, ha megvonjuk magunktól, az éjjeli álmot rövidítjük meg vele. Alá nehezen tud elaludni, alvás előtt ne foglalkozzék semmiféle szellemi munkával. Az alvás második föltétele : az agynak vértelensége. Ha a fej forró, nem jön álom az ember szemére. Ebből az okból tanácsos, hogy az olyanok, akik álmatlanságban szenvednek, ne aludjanak sok párnán, dunna alatt E helyett lószőrván- kosra hajtsák a fejüket s testüket könnyű takaróval födjék be. Az agyban levő vérbőség okozza, hogy a kik sok szeszes italt vettek magukba, nem tudnak aludni, mivel az alkohol izgatja az idegeket. Az alvás szükséglete nemcsak a szellemi és testi munka szerint irányodik, hanem a kor szerint is. Az öreg ember és a gyermek, a munkás és a tudós nagyon is eltérő időt tölt alvással. Mig alszunk, az agyvelő működése nem szünetel egészen, hanem kellemes vagy kellemetlen képeket alkot. Ezeket a képeket nevezzük álomnak. Minden ember álmodik alvás közben, csak nem mindig emlékezik rá. Azok az álmok, a melyek az úgynevezett mély, álomtalan alvásnál formálódnak, bizonyos törvényt követnek, amelyet még nem ismerünk. Ha az álom megszűnnék, csakhamar szellemi zavarok mutatkoznának az emberen, mivel az agyvelőben a földolgozott gondolatok tömege fölhalmozódnék. Minden ember maga magán is tapasztalhatta, hogy az álmákat a külső benyomások befolyásolják, az álomnak azonban rendesen saját okozatai vannak. Egy külföldi orvos újabb vizsgálatok és megfigyelések alapján háromféle álomvilágot különböztet meg: érzékit, a mely egyszersmind értelmes, érzékit, de idegenszerüt és végül értelmetlent. Szerinte az álomból az ember jövőjét is meglehet jósolni. Egyáltalán nagyon sok ember hisz az álmok titkos megnyilatkozásában. A hangya esze. A hangya szorgalmasságát már az elemi iskolában megtanulja az ember, de hogy ez a kis bogár nemcsak szorgalmas, hanem értelmes, állatka is, bizonyítja egy csehországi gazda megfigyelése, a melynek az eredményét a Rovartani Lapokban olvassuk. A gazda kertjében az egyik neraesfajtáju szilvafára nagyon rájártak a hangyák. Ezt megakadályozandó, a gyümölcsöt féltő gazda a fát hernyóenyves gyűrűvel látta el. A hatás meglepő volt A gyűrű eleinte nagy izgalomba hozta úgy a föntlevó hangyákat, mint az alulról fölkapaszkodókat s a gyűrű szélén végigfutva, óvatosan vizsgálták tapogatóikkal, de fáradozásaik sikertelen voltát átlátva, csakhamar viszatértek s a lesietőlc az utánuk vonulókat is magukkal vitték. Lent nagy haditanácsot tartottak, melynek eredménye már abg egy óra múlva láthatóvá lett. Közvetlenül a fa mellett ugyanis homokkal behintett ut vezetett el: innen hoztak az állatok segítséget. Ott ugyanis minden munkás hangya egy- egy homokszemet kapót föl sigy megrakva seregestül másztak föl a fára és egyik homokszemet a másik után lerakták az enyves gyűrű bizonyos részére, mely 8 centiméter széles volt. Három óra lefolyása után a hangyák kitartását siker koronázta : elkészült az enyven vezető mintegy 8 mm. széles, rendesen kövezett ut. Ezt azonnal át is adták a közlekedésnek, mely ezentúl zavartalanul folyt, mert a gazda nem akarta jutaJmazatlanul hagyni az állatkák meglepő okosságát és kitartását és többé nem zavarta őket. Érdekes apróságok. A legrégibb magyar város Ó-Buda, mely még a régi Aquincumnak a maradványain épült újjá és amely annak idején Attila székhelye is volt. Igen régi városok azonkívül Győr és Székesfehérvár is. Anglia külkereskedelmének egy heted része Suez csatornán át bonyolittatik le. Németországban üvegből készítenek fürdő kádakat. Egy időben egy angol börtönőr őrizetére bíztak egy fogolyt azzal az utasítással, hogy a fogolynak húst és italt ne adjon, szobáját ne fütse. Egy idő múlva a börtönór jelentkezett a bírónál és utasítást kért mit tevő legyen, mert a fogoly vizet kért. Némi gondolkozás után a biró megengedte a viz kiszolgáltatását azzal indokolván ezt, hogy a viz — nem ital. * A furfangos vendég. Egy falusi vendégség alkalmával, valaki a pecsenye földarabolására ajánlkozva, kérdi a gazdát : — Hol kezdjem meg ? — Ahol tetszik! — szól udvariasan a gazda. — Akkor, édes fiam, — mondja a vendég a mellette ülő fiának, — vidd haza ezt a ludat, majd otthon kezdjük meg ?
