Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)

1910-01-30 / 14. szám

TÉLI ESTEK 5 szuperfoszfátot szórjanak ki katasztrális holdanként, mert számtalan tapasztalat igazolja, hogy a szuper­foszfát a termést nagyon is hasznothajtóan növeli. Sőt abban az esetben, ha az illető talaj 2—3 év óta nem kapott istállótrágyát, a szuperfoszfát hatását nitrogéntrágyával is jelentékenyen fokozhatjuk, olyan módon, ha ugyancsak vetőszántás előtt 60 kgr. kén­savas ammoniákot is adunk, hogyha nincs a földben mész, azt úgy lehet megtudni, ha sósavval leöntve a mésszegény föld nem pezseg, vetés után 20, ta­vasszal pedig 40 kgr. chilisalétromot szórunk ki. Ez utóbbi eljárás csak az esetben ajánlható, ha a föld sovány, ha ellenben a föld kövér, elegendő a szu­perfoszfát is, amely egymagában is 2—4 mm.-val fogja a termést fokozni. Közmondások. Kardodat ritkán húzd ki. De ha egyszer kihúztad — becsülettel dugd vissza, Ritka könyv van hiba nélkül. A vetés állása. A földmivelésügyi minisz­terhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések szerint a vetés állása január 15.-én a következő: December hónap második és január hónap első felében az időjárás általában szokatlanul enyhe, sőt verőfényes napokon néha tavaszias is volt, gyakori esőzés, köd és elvétve havazás is fordult elő. A le­hullott csekély hó az esős és fagyponton felüli idő­járás következtében csakhamar eltűnt és csak a ma­gasabb hegyi vidéken maradt meg. Az igen buja és erős őszi vetésben, bár csaknem mindenütt hótakaró áll, a helyenkint előfordult kisebb éjjeli fagy kárt nem okozott. Általában az őszi vetés állapotát a je­lentések túlnyomó része kedvezőnek, sőt helyenkint igen kedvezőnek jelzik. Ugy^az őszi rozs, mint az őszi búza és repce, valamint az őszi árpavetés az enyhe időjárás mellett erőteljesen és szépen fejlődik, többnyire üde zöld és tömör pázsitszerü, sőt még a késői vetés is többnyire jól megerősödött és bokro­sodon. Egér és rovarkár miatt ezúttal kevesebb a panasz. A gabonavetéseken elvétve rozsda jelenlétét is észlelték. A mennyire az időjárás lehetővé tette, a nagyon buja őszi vetést, leginkább a rozsot, to­vábbra is legeltették. A külső gazdasági munkálatok csaknem szünetel­tek és trágyahordás, teregetés, földforgatás és fahor­dásra szorítkoznak. Mindezt a munkát azonban na­gyon megnehezíti, sőt csaknem lehetetlenné teszi a sok esőzéstől egészen fölázott utak állapota. Amenjr- nyiben a talaj állapota lehetővé tette, szórványosan még szántással is foglalatoskodtak. Jelentékeny meg­takarítást okozott a helyenkint szűk takarmánykész­letben az a körülmény, hogy az enyhe időjárás kö­vetkeztében a jószág csaknem az egész tél folya­mán legelőkön táplálkozott, sőt a juhok nagyobb­részt még most is legelőn élnek. Takarmány hiánya miatt nem merülnek fel komolyabb panaszok, ellen­ben nagy szükség mutatkozik az alomban és szal­mában, melyet sok felé tőzeggel, lombbal és ho­mokkal pótolnak. Az állatállomány kitelelése sike­resnek Ígérkezik, az egészségi állapot általában ki­elégítő, súlyosabb járvány nem fordult elő. ra m na HÁZIASSZONY, bb n esi mám Szellőzzük az ágynemüeket ! A tisztaságkedvelő, rendes háziasszony gondja sok mindenre kiterjed. De van egy dolog mégis, a mire sokan nem ügyelnek. De ez is csak úgy tör­ténhetik, mert nem okosította 'meg őket róla senki sem. No hát most arról fogok Írni, hogy a gondos háziasszonynak miért kell és hogyan kell nagy gon­dot fordítani — az ágyak szellőztetésére. Megtörténik sok helyen, hogy amint felkelnek, nyomban megvetik az ágyat, a nélkül, hogy azt ki­szellőztetnék. Nem jó van igy! Mert az egészségre igen fontos ám ez a szel­lőztetés. Megmondom mindjárt az okát is. Az emberi testből kigőzölgés folytán tisztátalan- ságok válnak ki. Ezek szemeinkkel nem látható parányokból állanak, melyeket az ágy íbesziv. Így nem csak az ágynemüeket teszi egészségtelenné, hanem a szoba levegőjét is megrontják. Ha mármost, ha sokszor hónapokig nem szel­lőztetjük az ágyat, elképzelhetjük, hogy milyen rosz- szul cselekszünk. Azért ajánlatos, hogy felkeléskor ne vessük meg mindjárt az ágyat, hanem vessük vissza a taka­rót, az ablakot nyissuk ki egy órára. Mert ennél gyorsabban szellőzik az ágynemű és szoba, annál jobban egészségünkre válik ... Ilyen eljárás mellett fogjuk tapasztalni, hogy az ágy üde és szagtalan marad, a mi jó az alvásra is nagy befolyással lesz. Azt talán mondanunk sem kell a jó háziasszony­nak, hogy az ágyneműt száraz és verőfényes napok­ban gyakran vigyük ki a szabadba. * A gyümölcspecsét eltávolítása a ruhából. Ha a pecsét friss, úgy könnyű kivenni, ha a ruha foltos részét aludt tejbe mártjuk, megcsepegtetjük citromlével vagy bedörzsöljük sóval s aztán a be­mártott ruhát kiterítjük a kötélre, hogy a nap jól érje. A körtefolt a legnehezebben megy ki a ruhá­ból, de a kénezéssel ez is eltűnik. A kénezés úgy történik, hogy a ruhát megnedvesitjük s szitára bo­rítjuk, mely alatt kénrudat gyújtunk meg. A kén füstje kiveszi a foltokat. Igaz, hogy utánna sárga folt marad a körtefolt helyén, de ha higitott szal- miák szeszben kimossuk, ez is eltűnik. Szőkék pusztulása. Egy tudós kisütötte, hogy a szőke emberek rövid hat­száz éven belül kihalnak. Hatszáz év és a szóke emberek, az aranyhaju leányok ritkaságszámba mennek. Egyelőre azonban nincs ok a kétségbeesésre. Először is, mert a tudós nem okvetlenül próféta, másodszor, mert a viruló szőke nők talán még sem vetik alá magukat a kegyetlen halálos Ítéletnek, harmadszor, mert hatszáz év után úgysem élünk. Késő ivadékaink pedig, ha a tudósnak csakugyan igaza lenne, bizonyára vigasztalódni fognak. Elvégre a barna lányok nem halnak ki és hatszáz év múlva élni fognak a veres hajkoronáju lányok is. De különben is a szőke haj kiveszhet, hanem a női szépség az örök.

Next

/
Thumbnails
Contents