Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)

1910-12-11 / 7. szám

6 TÉLI ESTÉK MI ÚJSÁG? BSJ 2Z3 !33 Jézuska-várás. A kis Jézuskát várják mostanában már minden keresztény házban. Minden családban. Hiába való az uj kori pogányságnak erőfeszí­tése, hogy a karácsonyi szent ünnepkör varázsát elfojtsa, hogy a Jézuska várás boldog érzését csa­ládokból, szülőknek és gyermekeknek szivéből kí­méletlen kezekkel gyökerestől kitépje. Hiába való az életnek szomorú valósága ... A Jézuska várás marad a maga erős gyökerei­vel. boldogságos hitével, gyöngéd érzelmeivel a gyermekek életének joga, aranyos korszaka, kitöröl­hetetlen hagyománya. Az élet szépséges hajnala, ott fog ez a hajnal csillag virrasztani, az élet alkonyán is, mint biztató csudás esthajnal csillag a rövid ha­táru emberi élet egén. *. * * A gyermekek maguk teremtik ezt a csudás, ezt a túl világi fénnyel átszűrt világot maguknak. Mintha csak ezzel születnének. Mintha csak onnan, az angyalok seregéből szakadtak volna le a földre. De a földre is magukkal hozták a szálakat, melyek őket az angyalokkal összekapcsolják, össze fűzik. Angyalkákkal népesítik be mostan már a gyer­mekek az ő képzeletük, érzelmük világát. Már a város, a község határán repdesnek. Legalább is útban vannak. Hogy aztán jelentéseket vigyenek a magas menyországba a földre készülő kis jézuská­nak. A ki úgy szereti a jó gyermekeket. És ha a gyermeki pajkosságra, csintalanságot mozgékonyságot semmi, de semmi sem tudja ellen­súlyozni; lecsendesiteni: a kis Jézuska várásának gondolata megcsendesiti a nyugtalan gyermeket. Böske gondolatait egy pontra irányítja... a kis Jézuska eljövetelének időpontjára. Oh, be szép, be magasztos is ez a szent vára­kozás. Az emberi kor egyedüli tiszta, gyönyörű kor­szaka ... Amelynek egén játszadozó, aranyos bá­rányfelhők úsznak. Hamar felszáradó könnyek hul­lanak boldogító harmatkép. * * * Miért is nyúlnak kíméletlen kezek az életnek ehhez a legtisztább kristályához? Azt mondjátok, hogy hazug világ ez? A gyer­mekek hitének, boldogságos hiszékenységének világa? Oh ne mondjátok ezt! Az ember egykori boldogságának visszaragyo- gása ez. A küzdelmes, verejtékes, csalódásokkalteljes élet utján bekövetkező örök, szebb világnak mosoly­gása ez. Isten ezt a boldogságos, ezt a nektek naiv vi­lágot az ember életének hajnalára és alkonyára telte. Boldog emberi élet. melynek hajnalát a tiszta, salak nélkül való vagy attól megtisztult alkonyával gyermeki gondolatok, érzelmek derengésével és gyöngédségével kötötte össze. Boldog emberi kor, mely az élet nehéz küz­delmei, verejtékes, tövises utain még mindég gyer­mekké tud lenni gyermekeivel,.. A letaposott élet utjain is virágok fakadnak az ilyen kor számára. ■»: Mester. — Országgyűlés. A törvényhozás házában még mindég, legalább e sorok Írásáig az imdemnitási vita folyik. (A múlt évi költségvetés szerinti kormányzásra való felhatalmazás.) A Justh-párt ugylátszik tovább folytatja a vitát, hogy az indemnitás megszavazását feltartóztassa. A politikai helyzetéről azonban úgy beszélnek, hogy az indem- nitási és a bankjavaslat letárgvalása az uj év előtt bizto­sítva van. így is lesz. — A Népszövetség Székesfehérvárott. A kalh. Népszövetség székesfővárosi közgyűlése hatalmas mé­retekben folyt le. A gyűlésre a fővárosból is sokan érkeztek, valamint a vidék is tekintélyes számban képviselve volt. A közgyűlésen óriási közönség jelent meg. A megnyitó beszé­det Rakovszky István elnök mondotta. Beszédet tartottak Prohászka püspök, Kis Kálmán munkavezető, Csöngedy Gyula dunadozi esperes és többen. A népszövetség erejét mutatják a következő számok: Tagjainak száma: 240 ezer 942. A lefolyt évben 1136 nyilvános ülést tartott, 2000-nél több értekezletet. A jogügyi bizottság 18 ezer 600 esetben adott ingyenes jogi tanácsot a uépuek. Jelzálog kölcsönt a szövetség közreműködésével 685,900 koronát kértek. — Uj gazdasági tudósítók. A földmivelés- ügyi miniszter Bárány vármegye siklósi járására Boskovits Sándor korostyánpusztai lakost, Bács-Bodrog vármegye -to pólyái járására Wamoscher Mihály topolyai lakost, Bács- Bodrog vármegye zablyai járására Weisz Frigyes csurogi takost, Magyarkanizsa város területére pedig Szabados Lu­kács magyarkanizsai lakost, Békés vármegye szarvasi járá­sára Keppich Béla szarvasi lakost, Fejér vármegye váli já­rására Schusdek Jakab tárnoki (Berki puszta) lakost, Gömör- Kishont vármegye garamvölgyi járás terütetére Bradojka Károly garamcsécsi lakost, Moson vármegye Nezsideri já­rására Böckh Tivadar mosonujfalusi lakost, Nyitra várme­gyébe Lelkes Zsigmond körjegyző, vittenci lakost a pöstyéni járásra Folda Antal erdőőr, krajnai lakost a miavai járásra, Syllaba Béla körjegyző, krakováni lakost a vágujhelyi já­rásra. Sopron vármegye csornai járására Kovács János csornai és Szalay Dénes jobaházi lakost, a kismartoni já­rásra pedig Rimler Pál kismartoni lakost, Szabolcs várme­gye nyírbátori járására Balogh Ferenc nyírbátori lakost, Szatmár vármegye mátészalkai járására Luby Gyula nyir- parasznyai és Németh Jenő szatmárököritói lakost, Temes vármegye dettai járására Brunner József dettai lakost, Zemplénvármegye mezölaborci járására Makovics József ruboi (u. p. Izbugyaradvány) lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Emlékoszlop leleplezés Ököritón. Az ökörítói szerencsétlenség emlékére állított sir oszlopot va­sárnap délelőtt leplezték le az ököritói sirkertben. Az em­lékmű 12 méter széles, 4 méter magas lángnyelvben vég­ződő oszlopokból áll s Németh Jenőné úrnő kezdeménye­zésére közadakozásból épült. A gyászünnepélyt istenitiszte­let előzte meg, az énekkar gyászéneket adott elő, majd Ko­vács Lajos ököritói ref. lelkész mondott megható gyász­beszédet. Szuhányi Ferenc a csengeri kerület képviselője mondott azután nagyhatású emlékbeszédet. A gyász ünne­pély befejezte után a Német Jenő házánál Csaba Adorján főispán szép beszéd kíséretében adta át Németh Jenőné úrnőnek a koronás arany érdemkeresztet. — A hegyvidéki kirendeltség A jövő év­ben már Huny ad megye mező- és havasi gazdaságát is irányítani fogja, mig e felvidéki népsegitési akció keretébe a jövőben Zólyom megyét vonják bele. Különösen a havasi és hegyvidéki okszerű legelőj a vitásra és kihasználásra hívta fel a minisztérium a kirendelt tisztviselők figyelmét. Ezzel a céllal függ össze az is, hogy Breznóbánya székhely- lyel a legelőrendezési ügyek ellátására vándor tanárt ne­vezett ki, akitől az ország bármely részen lakó gazdakö- zönseg legelőrendezési és javítási ügyekben ingyen szak- véleményt kaphat. — A második Dános. Minap éjszaka borzal­mas gyilkosság történt Csengersima szatmármegyei köz­ségben. Smilovics Márton korcsmájába, a mely a falu végén, az országút mentén van, tizenkét óra után, mikor már mindenki nyugovóra tért, több cigány betört. Kések­kel támadtak az alvó korcsmárosra és fiatal feleségére. Rövid dulakodás után életveszélyes sebeket ütöttek a tes­tükön, azután kifosztották a korcsmát és megszöktek. Az asszony arcán, mellén és egész testén annyira össze­vissza van vagdalva, hogy minden gyógykezelés hiábavaló­nak látszik. A korcsmárost nagynehezen eszméletre térítet­ték, a ki elmondotta a gyilkosság részleteit és úgy emlék­szik, hogy cigányok törtek rájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents