Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-12-11 / 7. szám
TÉLI ESTÉK. D a a háziasszony, b a Mitől tojnak télen a tyúkok ? Nagyon sok tenyésztő a kukoricát tartja a legjobb téli takarmánynak, azzal a megokolással, hogy ezt az összes gabonanemek közt legjobben szeretik tyúkjaink. Hát az tagadhatatlan, hogy bármely gabona- fajjal keverjük is össze a kukoricát, tyúkjainknak legelső dolguk ezt lehető gyorsan kiválogatni s csak aztán eszik immel-ámmal a zabot, árpát stb. Mint tudjuk, a kukorica nagyon hizlalja baromfiainkat zsírra és húsra, ezért tehát nagyon jól alkalmazhatjuk beteges és sovány állataink kijavítására, mert amely beteges tyuk még a kukorica látására sem lelkesül üres begyével, arra már bátran elmondhatjuk halotti búcsúztatóját. Sokan vannak, kik egyáltalán nem akarják elhinni, hogy a kukorica etetése nem éppen előnyös a tojótyúkoknál, mert mint mondják, »lám én nálam mindig kukoricát esznek, mégis tojnak«. Hát persze, hogy tojnak; de nem annyit, mintha másként takar- mányozunk, hiszen ha már tojótyúk, végre a zsiradék közül is csak ki kell törni a tojásnak. Tojótyúkoknak legjobb télre a nekik szánt szemes eleséget összevegyiteni, megdaráltatni, lehetőleg a zab legtöbb legyen, mert az összes gabonanemek közt ez tartalmazza a legtöbb foszforsavas meszet, melyre télen igen nagy szükségük van tyúkjainknak. A darából naponta többször jó meleg vízzel, konyhai mosogatóié még jobb, annyit keverünk, melyet jóízűen elköltenek mielőtt kihűlne. Ügyelni kell, hogy a keverék raogyorónagyságu daraboknál nagyobb ne legyen, de viszont nagyon apró sem, mert ezzel meg nem szeretnek vesződni, ivóvizük pedig folyton langyos-meleg legyen. Most, még ha a hóboritott legelőt is pótoljuk valamivel, pl. szárított akáclevél, káposzta stb., tyúkjaink eleget fognak tojni. A szemes takarmányhoz szokott baromfiaknak eleinte nem igen tetszik a lágy étel, ezeket fokozatosan kell rászoktatni, mert habár a tyuk a magevőkhöz tartozik is, azért a lágy etetés csak előnyére válik. A lágy eleséget hosszú keskeny vályúba célszerű a tyúkok elé adni, melyben nem taposhatnak, mert ha összetapossák, meg sem eszik. Megjegyzendő, hogy ezen »lágy ételt« nem úgy értjük ám, hogy az talán ragadjon, mint a sár, ellenkezőleg, minél keményebbre legyen gyúrva s úgy szétmorzsolva meghinteni, hogy össze ne álljon, igy sokkal jobban megeszik, mintha a csőrükre tapad. Aki a fentebb előadott módon bánik tyúkjaival, t. i. nem sajnálja fáradságát, hogy naponta többször etet meleg takarmánnyal, a langyos ivóvíz nem hiányzik s arról is gondoskodik, hogy tyúkjai a szigorú havazások idején ne bolyongjanak kint, hanem ha más száraz kifutó nincs, úgy inkább maradjanak bezárva óljukba, akkor nem lesz ok panaszkodni, hogy nem tojnak tyúkjai, mikor legdrágább a tojás. Benzintisztitás este. Igen gyakran hangoztatják, hogy gyertya- vagy lámpavilágitásnál nagyon veszedelmes dolog a benzinnel való babrálás, mert ha az üveg messze is van a lángtól, a felszálló gőz is meggyullad és robbanás történhetik. Egy praktikus ember, ki kénytelen volt egyszer hirtelen keztyüt tisztítani, még pedig este, igen célszerű módot talált arra. A gyertyát betette a kettős, jól elzáró ablak közé és igy nyugodtan végezhette dolgát minden veszély nélkül. Elpuhult fekete szövet ismét szép fekete és kemény lesz egy olcsó szer használatával. Öt fillér áru asztalosenyvet, tiz fillér áru szappangyökeret és öt fillér áru börzsönyfát három liter vízben addig forralunk, mig a folyadék egy liternyire iefőtt. Mikor lehűlt, átszűrjük a folyadékot és régi ruhakefével (mert festékes lesz) megkeféljük a jól kiporolt ruhát és fölaggatva megszáritjuk. Jól ledugaszolt palackban hosszabb ideig tartható a folyadék. B B AMERIKA. B H BEB BB HM Egy amerikai magyar templom égése. Mintegy hat esztendővel ezelőtt a fejérmegyei Iszti- mér községből Grósz Ferenc ottani plébános kivándorolt Amerikába s a Newyork közelében fekvő Perth-Amboy gyárváros magyarságának lett a lelkésze. Az ottani magyarok, a kik mintegy nyolc-tizezren vannak, nagyon megszerették a lelkipásztort. A magyarok csakhamar szép templomot és plébániát építtettek, a mely azonban két héttel ezelőtt, mint Grósz plébános egyik székesfehérvári paptársának Írja, teljesen leégett. A templom ezer ember befogadására épült. November 9-én este 5 órakor tört ki a tűz. A templomból kifelé gomolygó füstöt a templom udvarán játszó gyermekek vették észre. Rögtön értesítették Grósz plébánost, a ki besietett a templomba s igyekezett legalább az oltári szentséget kivinni. De mivel a tűz éppen az oltárnál keletkezett, ez lehetetlen volt. A faalkotmány pár perc alatt lángban állott és szinte megközelíteni is lehetetlen volt. A tűzoltók pár perc alatt megérkeztek s legfő igyekezetüket a templomtól csak pár lépésnyire épített plébánosház megmentésére fordították. A templom földig leégett. A plébánia egy részét azonban sikerült a tüztől megmenteni, de a vizsugarakkal, melyek az épületet elárasztották, igen sok kárt okoztak. A plébánia négy külső fala téglából épült, de az egész belső szerkezet az emeletig, meg a padlásig fából van összeróva. Itt sokkal több kárt tett a viz, mint a tűz. Az amerikai tűzoltók erős vasrudakkal is föl vannak szerelve, a melyekkel beütik az épület oldalát, betolják rajta a csöveket. Grósz plébános lakását is ez tette tönkre. A templomot és plébániát, melyek biztosítva voltak, újra föl fogják építeni. — Szántóföldek födél alatt. Amerikában Conecticut államban érdekes mezőgazdasági kísérleteket folytattak a nyáron. Az óriási kiterjedésű dohányültetvények legnagyobb részét sátorponyvával födték be, hogy az ültetvényeket az időjárás viszontagságai elől megvédjék. A kísérlet, hir szerint, kitünően bevált. Az igy védett területeken ugyanis sem rozsda, se üszög, se fáregjárvány nem volt és olyan minőségű dohány termett a ponyvák alatt, a melyért a szabadban termelt dohány árának több mint kétszeresét fizették a kereskedők. A ponyvát hét láb magas oszlopokon feszitik ki és pedig olyan szilárd formában, hogy az alkotmány a rendes nyári viharokat jól megbirja. A költségei elég tetemesek ugyan a készüléknek, de tekintettel arra, hogy csak egyszer kell beszerezni, az igy elért haszon föltétlenül megbirja a költségeket. Jövő esztendőre Amerikában általánositani fogják ezt az uj mező- gazdasági fölfedezést. A nóta. — Hé! more! húzd el csak azt a nótát: »Nincs pénzem.» — Cigány: Azs ám! Nem huzsok én, csák ákkor há — ván !
