Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)

1910-11-27 / 5. szám

TÉLI ESTÉK

rós aprólény, amennyiben például ecetben vagy erősen ecetes vízben csakhamar elhal, úgyszintén borban is. De azért ne gondoljuk, hogy a bőséges borivás megóvhat a kolerától, sőt ellenkezőleg. Mert á mértéktelen borivás. valamint egyáltalában a gyomor rende s működésének megzavárása étrendi hibák folytán a kolera iránt fokozza a hajlamosságot. Tudjuk is ennek okát. Az egészséges gyomor nedve ugyanis erősen öli a kolera csiráit, a romlott gyomoré ellenben sokkal kevésbé.

*

A kinek tehát gondja van arra, hogy csak főtt vagy sült élelmiszerekkel éljen, a ki a piacon vett gyümölcsöt is csak párolt állapotban veszi magába és egyéb tápszerekhez (például kenyérhez, süteményhez) tapadható koleracsirákat melegítéssel elpusztítja. az kolera ellen megvédheti a házát.

Ez a védekező eljárás attól az órátái fogva megokolt, a mikor alapos a feltevés, hogy a közforgalomban szereplő anyagok vagy tárgyak kolerás méreggel be lehetnek szennyezve.

Csecsemők görcsös megbetegedése. A csecsemők györcsös megbetegedése igen gyakran következménye az alkoholtartalmú tejnek. Némely anya a szoptatás alatt szeszes italt iszik, az akohol igen gyorsan felszívódik és bejut a tejbe. A csecsemők nagyon érzékenyek a legkisebb mennyiségű alkohollal szemben is és ennek folytán súlyos idegbajban betegszenek meg. Amennyiben az anya tartózkodik a szeszes italok fogyasztásától, a csecsemő idegbántatmai is megszűnnek.

Vájjon ?

— Oh — kiált kevélyen egy asszony — hol volnának a férfiak, ha nem lettek volna nők"?

Erre egy bácsi mélabusan igy válaszolt:

— A paradicsomban.

A nő is gondolkodóba esik ez állításra és elgondolkozva szalad ki ajkán a sokat mondó kérdés:

— Vájjon 9

A váratlan segítő. Caruso, a világhírű tenorista kitünően ért a hasbeszélés művészetéhez is. Ó maga meséli el hasbeszélő sikerei közül az alábbi agróságot:

— Egy Ízben egy kerti mulatságon kellett énekelnem. Nagy sikert arattam, de a társaság azt kívánta, hogy hasbeszéléssel is produkáljam magamat. Nem mondhattam nemet, odaálltam tehát egy fa alá egy kissé távolabb a társaságtól és fölszóltam a magasba:

— Hé! Mit csinál maga'ott a fa tetején?

Mindjárt felelni is akartam hasbeszéddel a kérdésre, de egy vékony gyermekhang megelőzött onnan a magasból:

— Bocsánatot kérek szépen, hogy itt vagyok, de hal- ani akartam önt énekelni. Nem tettem semmi rosszat.

A társaság a hangra elképedt, engem azonban igen mulattatott a véletlen játéka és folytattam a beszélgetést

— Ki engedte meg, hogy felmásszék ?

A magasból hűségesen jött a válasz :

— A groom, aki unokabátyám.

— Na hát jól van, ott maradhat, de vigyázzon, hogy más megne lássa.

— Köszönöm uram és vigyázni fogok.

A beszélgetés után visszatértem a társasághoz, amely valósággal ünnepelt, hogy milyen hihetetlen módon tudok kóklerkedni. És mai napig valamennyien azt hiszik, hogy én vagyok a világ legtökéletesebb hasbeszélője.

si si mi ujsáo?

iUB 323 <g*a

Tolsztoj.

Az orosz nemzetnek nagy halottja van. Tolsztoj nevű bölcselője, Írója meghalt. Halála és elmúlásának körülményei az egész világ érdeklődését felkeltette. Mert az ősz prófétát, mint nevezni szerették — az egész világ ismeri. Sőt a társadalom egy töredéke — olyan Tolsztoji-féle tant (filozófiát) vall. A mely tan, bizony hogy az öreg próféta életében csődbe jutott.

Tolsztoj ugyanis nem hirdetett uj, megváltó gondolatot, a világnak. A természethez való visszatérést, már századokkal ennek előtte sokan hirdették. A kultúrától is megcsömörlöttek ezren és ezren. A modern élettől is szöktek, de mennyien.

Az igaz, hogy az ő — Tolsztoj — tanítása, elvei, minden próféta elődjénél túlzóbb és a mi fő következetlenebb volt. Az ő tanításai is, mihely találkozott a való, a gyakorlati élettel: megtörtek, szétfoszlottak.

Ez a tagadhatatlanul nagy ész . . . nem volt megelégedve a mai világrenddel. Keresett jobb utat. Nyugtalan lelke olyan volt, mint egy nagy keresőé. A ki mindig kezdi és soha se végzi. A ki vergődik, de valamely tisztásra jutni soha se bir.

Valójában egész élete nem volt más. mint keresés.... És mit talált. Mit adott az emberiségnek. Összhang, megnyugvás helyett — zűrzavart. Nyugalom helyett bele vitte önmagát és az őt követőket az anarchiába. A társadalmi felforgatásba.

Az igazságot kereste, ugymondják. És ő maga mindig távolodott az igazságtól. Sőt életében többször, halála előtt pedig utoljára szökött ki a társadalomból. egyházából, családja köréből. Kolostorba akarta vergődő lelkét lecsendesiteni és a halálra elkészíteni. Egy vasúti állomásnál azonban megakasztja a halál.

Ma már eltemették a nagy keresőt, a ki nem találta meg az életben a mit keresett. És haldokló ágyánál csak egy maradt meg számára: a maga makacs hajthatatlansága. Ez fosztotta meg őt az utolsó vigasztól is, a miben halandó e földön még részesülhet.

Tolsztoj tanítását a világ nem fogja követni. A tolsztojanus szekta, hive a többi száz és száz felbukkanó tanok sorsára jut. Elpusztul, szét málik, mint a kérészek, hogy reggel születnek és estére meghalnak.

De Tolsztoj öröksége, maradandóbb öröksége az ő művészeti írása. Igazi nagy iró tehetség. Költő. A kinek csudás egyszerűségében mélység van. Az ő művei, művészi szempontból ezerszer értékesebbek ködös, vergődő és a lelkeket nagy kételyekbe hajtó bölcseleténél.

Bgp.

— A király Budapestre jön. Bécsi hirek szerint a király február hó második felében néhány napra Budapestre jön. A királynak ez az útja összefüggésben van a delegációk ülésezésével, a mely legközelebb Budapesten lesz. A király7 Budapesten való tartózkodása alatt fényes ünnepségeket rendeznek.

— Újítások a katonaságnál. A legfelső katonai körök humánus reform tervével foglalkoznak. Arról van szó, hogy a gyalogság bundát kap és pedig olyant, amely rágombolható gyapjubéléssel van ellátva. Ez nyáron kényelmes, hűvös, télen pedig kellemesen meleg lenne. A másik újítás a lovasságnak szól, amely ny7áron vászonzubbonyt fog hordani. Ugyanekkor a gyalogság puha vászongallért kap. afféle turista gallért, amely könnyebben elviselhetővé fogja tenni a hőséget, különösen pedig a menetelést.