Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-11-21 / 4. szám
6 TÉLI ESTÉK a még nehéz tyúkok is, főkép a Bráhmák s elég nehezek kotláskor is lyukuknál fogva, úgy hogy némelykor a tojást is összetörik; ezeket az első napokban csak keveset kell etetni, nehogy tojóhajlamuk kényszerítse őket a fészek elhagyására. Itt megint csak élelmezés a főrugó. Igazán mondhatom, tőkével bir az a baromfi- tenyésztő, aki nem resteli megfigyelni és kitapasztalni állataink természeti ösztöneit. Ez egy kincs, mely okvetlenül meghozza gyümölcseit, ha okszerűen cselekszünk és neveljük baromfiainkat. Rendellenességek előfordulnak egyes esetekben a sok közölt. De az ilyen bajcsinálónak legjobb orvossága a konyhakés; vagy amelyiknek baja esik, szintén csak ez, mert a sánta liba, vagy a jajgató csirke megrontja az egész csapatot. Egyszóval, ha szelíden neveljük kis szárnyasainkat, jól bánunk velük, több hasznukat vesszük mert ők is tudnak hálásak lenni. A tojás héját leginkákb szemétre dobják pedig azt fel lehet használni. A tojáshéj leginkább mészből áll; mészre pedig minden állatnak főleg a növendékeknek nagy szüksége van, hogy csontja, mely szintén főleg mészből áll, kiképeződhetjék. A tyuk még tojni sem tud, ha elegendő mészhez nem jut. Gyűjtsük össze az elhasznált tojás héját, szárítsuk meg napon vagy sütőkemencében, aztán apróra törvén, keverjük korpa közé. így etessük a borjúval, malaccal, aprójószággal. A tyuk még a töretlen tojáshéját is csipkedi; de így ne adjuk elé, mert megszokja és az egész tojást is kikezdi. EGY KÖL-nÁNKÓL. Az utolsó bölény. Huszonöt-harminc évvel ezelőtt a a Kaukázus őserdőiben volt még elég bölény. Köddé doktor 1893-ban megjelölte a térképen azokat a helyeket, a hol bölények élnek, és csodálatos, hogy De Mörtel, a ki tiz esztendővel később járt a Kaukázusban, már nyomukat se lelte. A kaukázusi népek állítása szerint az utolsó bölényt 1895 tavaszán ölték le. Ma már úgy állunk, hogy egészen pontosan meg lehet állapítani az Európában található bölények számát. A bialovicai csordában, amely az orosz cár tulajdona, kétszáz darab bölény van. Egy sziléziai nagybirtokos erdejében él vagy 60 darab s a különböző állatkertekben találunk még vagy száz darabot. Volt idő, mikor Németország, Lengyelország őserdőiben ezrével tanyázott a bölény, nálunk is vadászták, s mi több a római: történelem tanúsága szerint a rómaiak Galliában számtalan nagy bölénycsordát találtak. Az őserdők kipusztitásával kiveszett a bölény is. A cár bialovicai erdeje az utolsó őserdő Európában. A grednói kerületben fekszik és mintegy ezerötszáz négyszögkilométer terjedelmű. Eredetileg a lengyel korona birtoka volt és úgy lett a cároké. Hivatalnokai a cár főnhatósága alá tartoznak és meg van az a kiváltságuk, hogy a cárral közvetlenül levelezhetnek. Ez őserdőben évszázadokon át a legszigorúbban tilos volt akár a fákon, akár az erdő földjén csak a legcsekélyebbet is változtatni. A lehullott ág ott rothadt, a kidőlt fa ott pusztult el a földön. Régebben többször megtörtént, hogy egy-egy környékbeli parasztot kivégeztek, mert valami kis száraz ágat vitt el az erdőből. Csak a múlt században vágtak a nagy rengetegben néhány utat, hogy az udvari vadászatot megkönnyítsék. A cári udvar évente nagy vadászatokat rendez itt, de bölényt lőni senkinek se szabad. MI ÚJSÁG? Az első cigányiskola. Hosszadalmas előkészületek után a múlt hónapban nyílt meg az első magyar cigányiskola az arad- megyei Pankotán. Az iskola a község határában, egy földesgazda házában van. A háztulajdonos szép tisztára kimeszeltette a tantermül szolgáló helyiséget, a mely természetesen még fogyatékos felszereléssel fogadta magába a negyvenhat kis cigány- fiút. A szülőket és a gyermekeket jó előre értesítették a iskola megnyitásáról. — Meglepő az a nagy érdeklődés, a mely a cigányok közölt megnyilvánult. A füstös képüek csoportja már reggel hat órakor körülfogta az iskolát. Csóky Gusztáv, a cigányiskola tanítója irta be a jelentkezőket. Hat óra után Novák Tula tiz esztendős sátoros cigány büszkén kiáltotta: — Be vagyok Írva. Én voltam az első ! Azzal beült egy hátsó padba és délig se lehetett onnan kicsalogatni. Ezután jöttek a Novák, a Kovács, a Lakatos gyerekek sorai. Ezek szintén beültek a padokba és várták, hogy milyen is lesz ez a tanítás. A tanítás azonban csak másnap kezdődött meg. Erre az alkalomra a cigánysorból öreg és ifjú egyaránt megjelent, egészen megtöltötték a termet és az udvart is. A ki nem fért be az iskolába, az az ablakon szólt be: — Az én fiamat tanítsák legelőször, mert uri- mesterségre akarom adni! Egyszerre pedagógus lelt valamennyi s mindegyiknek volt valami megjegyezni valója. Az apa szigorú bánásmódot kért a fia számára, az anya pedig siró hangon jelentette ki, hogy az ő fia nincs ám a veréshez szokva, azért ne is bántsa a tanító ur. Némelyik különös tehetséget vélt felfedezni a fiában és azt ajánlotta a tanító figyelmébe. — Csak egyet kötünk ki, — mondotta az öreg cigány, — hogy ebbe az iskolába mást, mint cigány- gyereket, ne vegyenek fel, mert ezt nekünk állította fel a kormány, ehhez hát csak nekünk van jogunk. A tanító megnyugtatta őket s erre elhagyták a termet, de nem mentek tovább az udvarnál. Óvatosan letelepedtek az ablak alatt és vigyáztak gyermekeikre, Ódakint aztán sugárzó arccal hallgatták, a mint a tanító imádságra tanította fiaikat. Megható volt, a mint a rongyokba burkolt cigányfiuk csillogó szemmel, összekulcsolt kézzel imádkoztak: »Szeress engem, jó Istenem, szüléimét tartsd meg nekem! Oltalmazzad kis tanyánkat, áldd meg, áld meg szép magyar hazánkat!« * — A hegyvidéki kirendeltség működése. A föld- mivelésügyi minisztérium hegyvidéki kirendeltsége széleskörű tevékenységet fejt ki a működése területén lakó nép érdekének felsegitése érdekében. Közbenjárása folytán az Alsóverecke. Latorcafói útvonal partvédelmi munkálatai is keresztül vitetnek a Darányi földmivelésügyi miniszter által engedélyezet segély felhasználásával. Az őszi idő beköszöntével pedi g kezdetét vették a kirendeltség által szervezett kosárfonó, fafaragó, nyirágseprükötó és tonna abroncskészitő tanfolyamok. Ebból mintegy 40 községben 1000 ruthén lesz kiképezve. Ilyen kereseti forrás nyomán a felvidéken inár 60 háziipari szövetkezet és telép működik, hol az ily tanfolyamokon kiképzett munkások állandó foglalkozásuk nyomány a kirendeltség által közvetített munkájuk után tisztán 203 ezer koronát kaptak. Hetyen községben faipari szövetkezet van létesítés alatt. Perecsenyben csipkeverő tanműhely felállítására államsegélyt eszközölt ki a kirendeltség. A tanfolyamon évente 25 leány részesül oktatásban. — A vértanuk keresztfia. Kaposváron él Parall Gusztáv 78 éves öreg ur, aki négy aradi vértanúnak a keresztfia
