Tárogató, 1950 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1950-07-01 / 1-3. szám
TÁROGATÓ 11 A szépség mint business. De milyen business, ha amerikai nőkről van szó! Minden évben több mint 500 millió dollárt költenek a nők a szépítésükre. 1946-ban csupán lipstick-re 29 millió dollárt költöttek. Ezért az árért 192 millió darab lipstick-et lehet venni, amelyek együttvéve ötezer tonnán felül nyomnának. De a lipstick nem játszott olyan nagy szerepet, mint a többi szépitőszerek. A cold creamért és púderért egyenként 60 millió dollárt fizettek. Egy vállakozó szellemű' statisztikus kiszámitotta, hogy az átlag amerikai nő az élete folyamán háromszor annyit használ szépitőszerekben, mint amennyi a testsúlya. Mindehhez járul a beauty-parlor ok businesse, amelyekből vagy 130 ezer van a USA-ben. És valamennyiök vigan megél s nem érez semmiféle depressziót. Amiből most már világossá válhat, hogy szépnek lenni nem olyan olcsó Amerikában. De ameddig a férfiak vakok, a befektetés nyilván nem hiábavaló. Leleményesség. Amerikai létemre hogyan élhetnék meg Párisban anélkül, hogy alkalmaztatás után kellene szaladgálnom? Bizonyára sokan feltették maguknak ezt a kérdést, de alig találtak sikeresebb válaszra, mint Miss Viola Ilmán, aki egykor egyike volt Mrs. Roosevelt titkárnőinek. Mrs. Roosevelt szerette is, mert a barátnőinek úgy jellemezte, hogy “she is a good girl.” Miss Ilma fogta magát s levelet irt kétezer amerikainak, akiknek a címét a régebbi foglalkozása idejéből tudta s akikről tudta, hogy érdemes nekik Írni. A levele tartalmilag egyforma volt s igy szólt: “Akar Ön egy állandó párizsi levelezőt, aki mindarról tudósítja, amit az amerikai turisták a mai Párizsról tudni szeretnének? Aki ir a legújabb divatokról, a konyhai örömökről és sport eseményekről? Aki esetleg a bevásárlásaiban is segédkezik? Ha igen, küldjön 10 dollárt évente.” A válaszok meglepték, mert 850 azonnal beküldte a 10 dollárt. A számuk ezeknek azóta nő. Az írónő tudósit arról, ami az újságból hiányzik. ír a manekinekről és exisztencialistákról, megírja a legújabb pletykát Henri Bernsteinról, de arról is tudósit, hogy a siető amerikai üzletember két üzleti konferencia között hol vásárolhatja meg azt a nyakláncot, amelyet a Detroitban levő leánya annyira kívánt* Tudja, hogy hogyan akasztották fel újra a Louvre képeit, hogy hol lehet 150 frankért jól megebédelni (ezt rendszerint csak a bennszülöttek tudják) s azt is tudja, hogy ki milyen parfümöt vigyen haza nyárára a feleségének. Csoda-e, hogy most már két titkárnője van s a Stúdió az amerikaiak találkozóhelye Párizsban? A kiválasztottakat még személyesen is segíti bizonyos tárgyak kiválasztásában s elvezeti olyan helyekre, ahol a kulturemberek méltányolni tudják azt, amit látnak. Viomycin. Ez a neve egy uj szernek, amelyet tuberkulózis esetén használnak. Némileg mérges, de nem veszedelmesen. Akkor szándékoznak ehhez a szerhez fordulni, mikor a szokásos streptomycin nem válik be. Bár általában a streptomycint használják, az nem tekinthető ideális szernek. Vannak tuberkulózisbacillusok, amelyek ellenállnak neki. Ilyenkor a streptomycint Pás-val (paraanimosalicyl sav) kombinálták és kombinálják. A viomycin amerikai felfedezés. Háború vérontás nélkül. Hogyan? Az amerikai hadsereg vegyészeti osztagának a főnöke A. C. Mc- Auliffe, beszélt egy ideg-gázról, amely az ellenség ellenállási akaratát semmisíti meg. Hogy mi ez a gáz, az természetesen titok. De a létezését McAuliffe személyi presztízse kétségtelenné teszi. Kövérség és termékenység. A kettő nincs egymással harmóniában, amint azt patkányokon végzett kísérletek igazolják. A gazdag táplálékon tartott patkányok három nemzedék után nem létesítettek elég fiatal patkányt arra, hogy a kolóniájukat fenntartsák. Két kiváló chicagói professzor
