Tárogató, 1950 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1950-11-01 / 5. szám

4 TÁROGATÓ ahol uralomra jutott. Azt is mondhat­nám, a kommunizmus legnagyobb veszé­lye az, hogy sok jót is hirdet és cselek­szik is, pl. szegény gyerekek iskoláztatá­sának tömegesen lehetővététele; a beteg­ségi biztositás óriási kiterjesztése (nép­­biztositás); függő népek “felszabadítá­sa”; faji ellentétek elleni küzdelem (né­ger kérdés), stb. És éppen ezzel hódí­that meg legalább is átmenetileg olyan * embereket, akik nem elég müveitek, vagy nem elég józanok, ahhoz, hogy észrevegyék a dialektikus matériálizmus abszurditását. Ha az ember néha végig­böngészi a még hozzáférhető nyugati lapokat (amikből 1-2 példány jön az or­szágba), vagy olyan folyóiratokat, mint például az Études, akkor az a benyomá­sa, a francia (és általában a nyugati) közvélemény nincs egészen tisztában egy keresztény társadalmi reform sür­gősségével, azzal, hogy a liberális, indi­­viduálista kapitálizmusnak vége van. Félek, hogy a nyugati kommunistákat a kommunizmusból csak egy orosz meg­szállás ábrándíthatja ki, s félek, hogy a keresztény müveit rétegek csak akkor döbbennek majd rá, mit mulasztottak el tenni, amikor majd a kommunista erő­szak erejével vesznek el tőlük sokszorta többet, mint amennyiről önként le kel­lett volna mondaniok. Magyarországon is lényegében ez tör­tént. Hogy a helyzet nálunk idáig fajult, három okra vezethető vissza: 1. ) A társadalmi visszásságokra, ami­ket nem siettünk megszüntetni, s melyek tápot adtak az elkeseredésnek vagy elé­gedetlenségnek. 2. ) A Kisgazdapárt tragikusan rövid­látó politikájára.. 3. ) Hogy senki sem ismerte a kom­munisták részletesen kidolgozott mun­kamenetét, elméletét és gyakorlatát. — Ma már nekünk is kötelező egyetemi tantárgy a “társadalomtudomány” (= orosz kommunista párt története + a dialektikus és történelmi matériálizmus filozófiai és szociológiai dogmatikája). Látjuk, hogy mindaz, ami nálunk tör­tént, pontosan kidolgozott terv és takti­ka szerint folyt le, mint Oroszországban; s tudjuk azt is, mi következik. Nálunk is, mint Finnországban, könnyen ki le­hetett volna mászni a bolsevikok ha­lálos öleléséből, ha ez a három tényező nem sodorta volna matematikai bizton­sággal Magyarországot Sztálin atyánk ölébe. Egyetlen egy erő van Magyarorszá­gon, amivel a kommunisták nem tudnak mit kezdeni s ez a vallás. A fiatalság körében meglehetősen sokan foglalkoz­nak magánúton (mondhatnám az 1880- 1914 körüli idők oroszországi marxista tanulókörök mintájára) keresztény szo­ciológiával és a gazdasági ujjárendezés kérdéseivel is. Még ennél is fontosab­bak azonban az elmélyült kegyelmi élet és a hit szinte hősies megvallásának mindennapos példái. (Ez még a marxis­tákat is impresszionálja.) A marxisták számára a vallással szembeni nehézség abból adódik, hogy a vallási élet tapasz­talható jelenségeit nem lehet beleillesz­teni abba a dogmába, hogy az emberek csak azért vallásosak, mert a. ) a vallás a jelen élet bajaiért kár­pótlást igér a népnek, (mákony a kiz­sákmányolt dolgozók számára) és ezzel biztosítja a kizsákmányoló osztály za­vartalan uralmát, b. ) mert a vallás szervezeti erőiben (egyház, klérus) látják azt a nemzet­közi tényezőt, amely a lebukott ural­kodóosztály javait és hatalmát visszaad­hatja. Hogy a vallás igazi lényegét nem ér­tik, ez a kommunista politika egyik leg­nagyobb gyengesége. Terveit itt téve­désre építi. Várom a pillanatot, amikor megsza­badulunk a Szovjetunió halálos barát­ságától (nem akarom részletezni a sok izgalmat, zaklatást, házkutatást, rendőr­ségi incidenseket, stb, ami az ember min­dennapi életét fűszerezi), de egyben fé­lek is tőle: félek a gyülölethullám miatt, ami bosszúért kiált s amit a keresztény fele­baráti szeretet csak a mélyebb lelkekben tud elhallgattatni; félek, mivel nincs alkalmas vezetőem­berünk, sem itthon, sem nyugaton, aki­nek tekintélye és tudása volna a társa­dalmi és gazdasági ujjárendezés kor­szerű, igazságos és békés megoldására (helyette az önzés, a gyűlölködés és a liberális verseny-elv fog érvényesülni, szóval a rossz értelemben vett kapitáliz­­mus); félek, hogy a győzelem után a társa­dalmilag egy fázissal Európa mögött álló USA-ban is gazdasági összeomlás lehet

Next

/
Thumbnails
Contents