Tárogató, 1950 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1950-11-01 / 5. szám
TAROGATÖ 3 kos Horthy uralom megakadályozott, nehogy a munkáslakta negyedek jobb sorba kerüljenek. A Budapesthez csatolásnak most két éve s azóta még csak annyi hasznát láttuk, hogy fővárosi mértékre emelték az adónkat. Valaki hát felszólalt s villamost, vízvezetéket és csatornázást kért. Az előadó ellenben azt válaszolta, hogy a terület még gyéren lakott s a közmüvek nem fizetődnének ki. A mellettem ülő munkás elvesztette béketürését s közbekiabált: — Hát azért élünk tán szocialista államban, hogy ne azt nézzék: kifizetődik-e? hanem a munkások érdekét. Ha egy helyen ráfizetnek, más helyen megnyerik husszorosan. — Állítsák vissza akkor a régi, kisebb adókat! — kiabálták mások is. Az előadó hamar az órájára nézett s észrevette, hogy késő van. Búcsút mondott hát s mi szétoszoltunk. Pedig szerettem volna tőle még valamit kérdezni: Hiszi-e mindazt, amit mond, vagy már nem tud kimászni előadói tisztjéből, amit egyszer, nagy bolond fővel elvállalt — vagy mit kap érte s megéri-e neki a rendszerváltozástól való félelmet? LEVÉL HAZULRÓL. (Az alábbi részlet egy másik hazai tudósításból való, amelyet a figyelemreméltó UJ MAGYAR UT c. folyóiratból vettünk át. Egy svájci heti újság szintén érdemesnek találta a leközlését. Intelligens ember Írása.) Tudományos szempontból jellemző a Liszenko-felé ügy is (biztos hallottál erről az örökléstani vitáról.). A Magyarországon a Micsurin-Liszenko-féle kísérletekről és eredményekről megjelent írásokból semmit sem tudhat meg az ember, amivel megállapításaikat ellenőrizhetné. Hozzávéve ehhez még azt a minősíthetetlen, modortalan stílust, ahogy Liszenko “kritizálja” a Morganiskolát és a nyugati genetikát, az emberben a legnagyobb jóindulat ellenére is felébred a gyanú, hogy megbízható, ellenőrzött kontrollkisérleteket csak azért nem publikálnak az oroszok, mivel ilyenek nincsenek is. Jogosan felvethető ellenvetésekre csak dogmáikat ismétlik, és a kísérleti feltételekről nem árulnak el annyit, hogy azok más által is megismételhetők legyenek. Egyet a széleskörű Micsurin - propagandával mindenesetre elértek: alig lehet ember paradicsomunkban, aki kapásból ne tudna 15-20 Micsurin- viccet előadni. Ezekután bizonyára nem lep meg, amikor azt irom, hogy a könyvkereskedésekben modern külföldi szakkönyv egyszerűen nem kapható, de más olvasható könyv is alig. Az “ideológia” mindent eláraszt. Soha nem álmodott tömegben* ontják a nyomdák Sztálin, Lenin és társaik korszakalkotó müveit, amit mindenkinek meg kell venni, de igen kevesen olvasnak és még kevesebben vesznek komolyan. Az orosz “szépirodalom” propaganda-müvei éppilyen tömegben ömlenek. Egy-két valóban tehetséges és hivő kommunista iró (elsősorban Gorkijra gondolok) emberileg hiteles és őszinte müvein kívül csupa vacak “termelvény” jön: erőltetett regények, versek, színdarabok, jelenetek, stb, amelyeknek feladata “tanítani” a népet. Ezeknek hősei élettelen papirosfigurák, szigorúan a marxista-leninista társadalmi sémák szerint konstruálva, s ezek úgy lépnek elő a semmiből, mint az ideológia megtesülései, uj megváltók uj evangélium hirdetésére. S hogy a müvek tanulsága a műveletlen közönségben el ne sikkadjon, az irók jól összefoglalják a végén, mit kell tanulni X vagy Y hőstől. Vagy ha nem, akkor megteszik ezt a pártideológusok a darabok vagy filmek bemutatását követő “vitán”. Hadd írjak még valamit az emberekről. Igen kevés ember kívánja a kommunizmust. Még azok is kiábrándultak belőle, akik valaha hittek benne. Szomorú azonban, hogy az emberek, — s ebben a műveltebbek sem kivételek, — nem kritizálják, hanem egyszerűen gyűlölik a kommunistákat, s legszívesebben egy radikális vérengzéssel vetnének véget a dolognak. Ugyanezek az emberek irracionális hittel várják az amerikaiakat és úgy vélik, ez minden problémát, társadalmit és gazdaságit egyaránt, meg fog oldani. Az emberek hangulata tömegpszihózisszerüen a fatalista kétségbeesés és az optimista vakhit között csapong. Szerintem ma még alig lehet felmérni, milyen sok előítéletet mosott el és mennyi elavult konvenciót szüntetett meg a kommunizmus azokban az országokban, T
