Tárogató, 1950 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1950-10-01 / 4. szám
TÄROGATO HAVI FOLYÓIRAT A KANADAI MAGYAROK OKULÁSÁRA ES SZCfRAKOZTATÄSÄRA SZERKESZTI: DR.CZAKO AMBRO Tizenharmadik évfolyam 4. szám. 1950. október A KOMMUNZMUSSAL NEM LEHET MEGEGYEZÉS. Milyen erkölcsi alapon állnak a kommunisták? Lenin mondta: Fel kell használnunk minden cselszövést, ravaszságot, törvénytelen eljárást, az igazság alól való kibúvót és az igazság elhallgatását”, hogy a kommunista célokat elérjük. Lenin azt is hirdette, hogy a cél szentesíti az eszközöket, mikor egy Ifju- Kommunista csoportnak ezeket mondta: “A mi saját véleményünk szerint az erkölcsiség teljesen alá van rendelve az osztályharcnak. Minden erkölcsi, ha szükséges ahoz, hogy a régi kizsákmányoló szociális rendet megsemmisítsük .. Mi nem hiszünk az erkölcsiség külső elveiben ... A kommunista erkölcsiség azonos a proletárság diktátorságának az erősítésével”. Mikor a kommunisták valami szerződést kötnek, a fentebbi elveket tartják • magukra nézve érvényeseknek. A kommunisták visszaélnek a demokrácia szóval. Amerikában a demokrácia jelent egyebek közt szólásszabadságot, sajtószabadságot és gyülekezési szabadságot; jelenti azt, hogy a bajok orvoslását követelhetjük; hogy több politikai párt létezhet, hogy a munkások és mások szabadon szervezkedhetnek. Szovjetoroszországban a fentiek egyike sincs meg, de azért a kommunisták azt mondják, hogy ott igazi demokrácia van. Stalin azt mondta, hogy a kommunista és demokratikus rendszerek egymás mellett meglehetnek. A kisebb szovjet ügynökök ezt utána ismételték. De az állításuk nem igaz. És ők maguk se tartják igaznak, mert az agitátoraikat utasítják, hogy a demokratikus életmód ellen minden módon harcoljanak. Az igazság inkább az, hogy mélyreható megegyezések a fasizmus és kommunizmus között vannak. Lenin őszintébb volt, mikor kijelentette, hogy “elképzelhetetlen, hogy a szovjet köztársaság hosszú ideig az imperialista államok mellett életben maradhasson. Végül vagy az egyiknek, vagy a másiknak diadalmaskodnia kell. Közben pedig elkerülhetetlenek a hatalmas összecsapások a szovjet köztársaság és a burzsoa államok közt.” A kommunizmus azért tartja a markában olyan erősen a híveit, mert a kommunizmus több mint egy elmélet: valósággal vallást jelent nekik. Ha ez a “vallás” azt kívánja a hordozójától, hogy árulja el a hazáját és a barátait, az elvtársait, a hozzátartozókat, hát ez csak “forradalmi erény” számba megy nekik. A kommunisták csak egy hazát ismernek el: Sovjetoraszországot. Ki is mondták nyíltan, hogy háború esetén az ellen nem harcolnak. Egyelőre — Stalin utasításához híven — a törvényes eljárást a törvénytelennel egyesitik, hogy igy a törvényesnek a leple alatt erősítsék a törvénytelen munkásságukat, amelynek egyedüli célja a burzsoázia likvidálása és a proletárság diktatúrája. “Egy olyan uralom ez, amelyet törvény nem korlátoz s amely a proletárság erejére van alapítva”. (Stalin) (Charles Solomon amerikai biró cikkéből.)
