Tárogató, 1950 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1950-07-01 / 1-2. szám
TÁROGATÓ 3 sen elvtelen, mert Isten nélkül az erkölcsi kötelezettségnek nincs forrása. Azt hirdeti, hogy az anyag az egyetlen valóság és hogy ennélfogva a szellemi értékek mind költöttek. Azt mondja, hogy az embert gazdasági erők motiválják, amelyeknek a jelenlegi nyilvánulása az osztályharc. Ahelyett hogy ezt a harcot együttműködéssel létesitett igazságos viszonyokkal megoldaná, hiszi, hogy a harcot sulyosbitania kell abból a célból, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel likvidálván a tulajdonist, elérje a proletáriátus diadalát az egész világon. Azt mondja, hogy az egyetlen biztos és megbizható vezető a proletárság kollektiv tudatossága, és hogy az egyének meggyőződései, reményei és vágyai elpusztitandók, ha ellentétbe kerülnek a proletár evangéliummal. Nem bűn tehát az, ha vallomásokat kicsikarnak vagy ha az ellenkezőket száműzetésbe küldik vagy ki végzik; és hogy semmi rossz sincs a hamisitásban vagy hamis esküben, vagy abban, ha hirtelen ellenmondanak a tanításuk vagy politikájuk legünnepélyesebb kifejezéseinek, feltéve, hogy ez a taktika előmozditja a forradalmat. Mikor azonban mi elvetjük ezeket a tanításokat, nem akarjuk azt mondani, hogy a modern társadalmat nem lehet kritizálni. Ellenkezőleg; valljuk csak be, hogy a munkásokkal és a faji kisebbségekkel súlyos igazságtalanságokat követtek el úgy ebben az országban, mint másutt; hogy a kapitalizmus borzalmas bűnöket követett el s kényszerítés nélkül nem nagyon hajlandó a megbánásra; és hogy csak a félvak ember szokott a politikai demokráciával dicsekedni addig, amig azt a demokráciát a gazdasági szférában olyan tulajdonnélküli bérmunkások tömegei jellemzik, akik a megélhetésük szempontjából az uraik szeszélyétől függnek. A kommunista felkelésnek ezek a történeti előzményei hozzájárultak a kommunizmus dinamikus jellegéhez. De ez a tény nem csökkenti a kommunizmus gonoszágát, amely a reformra szoruló uralom helyére olyan uralmat akar állítani, amely lényegében gonosz, mert az ember elaljasitott felfogására van alapítva. Itt — azaz az ember egészséges felfogása alapján — kell Amerikának visszanyernie a kommunizmus felől való tájékozódását, ha a jelenlegi zavarait és ellenmondásait szilárd és következetes állásponttal akarja pótolni. De tovább megyünk: a világveszedelemben elvek alkotják az erősségünk alapvető forrását, és éppen azért: alapvetőleg gyengék leszünk, ha az elveinket feladjuk a ma haszna szempontjából, a kommunista párt-eljárás handabandázásait tükrözve vissza. Egy nemzet kibírhat valami háborúban való leveretést; ha elvei vannak, újra fel fog támadni. De az a nemzet, amelynek rossz elvei vannak, halálra van ítélve háború nélkül is, mert önmagát jóelőre tönkretette. Az összes népek közt nekünk van legkevésbé szükséünk arra, hogy szélkakasként forduljunk a szerencse minden változására. És pedig azért, mert a mi nemzetünket olyan elvekre alapították, amelyek — ha őket gondolkozásban és tettben szilárdan fenntartjuk -bástya gyanánt szolgálnak olyan átmeneti gonoszság ellen, mint aminő a kommunizmus. Ezek azok az igazságok, amelyek a Declaration of Independence-ben (Függetlenségi Nyilatkozatban) vannak lefektetve: hogy Isten van; hogy az emberek szellemi lények, akiknek olyan jogaik vannak, amelyekkel egyenesen a Teremtőjük ruházta fel őket; és hogy a kormánynak az a célja, hogy ezeket az Isten-adta jogokat biztosítsa. Bennfoglaltatnak ezekben a kijelentésekben azok a további igazságok, hogy az ember nem a gazdasági erőknek vagy az államnak a létesítménye, hanem hogy olyan méltósága van, amely elidegeníthetetlen és pedig azért, mert fölötte van az emberek akaratainak; hogy minden embercsinálta törvény fölött van egy olyan magasabb törvény, amelynek minden kormány alá van vetve, és hogy a béke nem az osztályharc győzelmének a gyümölcse, hanem az igazságosságénak, amely igazságosság szabad és eszes lények közös javát szolgálja. A kommunizmussal szemben való ingadozásaink annak a jelei, hogy elvesztettük ezeknek az elveknek a mély jelentőségét. Az utunk ennélfogva tisztán áll előttünk. Vissza kell nyernünk ezeket az igazságokat és be kell ültetnünk őket a társadalmunkba, ha az örökségünket fenn akarjuk tartani egy idegen élettel szemben. A legfőbb versengés a vallás körül van. Ez legfőbb, mert a vallás maga
