Tárogató, 1949-1950 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1949-12-01 / 6. szám

10 TÁROGATÓ értékeléseinek és a abszolút kezdetét a jó ember talán nem egészen logikus, egyáltalán nem törvényszerű és nem formulázható, de mindenki számára bol­dogító világának. Az ő világának a Nap­ja kelt fel december 25-én és ez a Nap uj életet és uj világot fog teremteni, hacsak az emberek engedik, hogy rájuk süssön és a melegsége a szivüket áthassa. EGYETEMIEK HITVALLÁSA. Hiszünk az Istenben. Hiszünk az ember személyes méltó­ságában. Hiszünk abban, hogy az embernek ter­mészetes jogai vannak, amelyek az Istentől erednek s nem az államtól. Ennélfogva ellene vagyunk a diktá­­torság összes formáinak, amelyek arra a felfogásra vannak alapítva, hogy az “egész ember” az államé. (Totális fel­fogás.) Hiszünk az otthon szentségében, amely alapvető egysége a kultúrának. Hiszünk a magántulajdon természetes jogában, de ugyancsak hisszük azt is, hogy a magántulajdonnak szociális kö­telezettségei vannak. Hisszük azt, hogy a munkásságnak nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Hisszük azt, hogy a Tőkének nemcsak jogai, hanem kötelezetttségei is vannak. A fajelmélet minden formáját hatá­rozottan ellenezzük, azaz ellenezzük a faji különbségre alapított üldözést vagy türelmetlenséget. Hisszük, hogy a szabadság szent dolog, de az a törvény, amely szabályozza a szabadságot, szent kötelezettség. Hiszünk az amerikai demokrácia min­den lényeges szabadságának a felkaro­lásában s nyíltan küzdünk az ál-demo­­krácia minden fajtája ellen. Röviden: hiszünk Krisztus tanításá­ban, amely szerint az erkölcsnek kell szabályoznia az emberek személyes, családi, gazdasági, politikai és nemzetkö­zi életét, ha azt akarjuk, hogy a kultúra fennmaradjon. (A sanfranciscoi egyetem fent ismer­tetett Hitvallását természetesen a Táro­gató is osztja, de osztania kell minden embernek, aki az emberiség javáért akar élni.) Karácsonyi vásár. A torontoi Church of All Nationsnek 21 év óta van karácsonyi vására, amely Torontónak immár egyik jellegzetessé­gévé vált. Egy csomó nemzetiség ké­szítményei vannak itt kiállítva, amelyek némelyike meg is vehető. A magyarság kezdettől fogva résztvett ezeken a vásá­rokon és mindig elismérést aratott. A vá­sár négy napig tart, este vacsorával és nemzetközi hangversennyel, amelyek kettőjén Jankópál József honfitársunk magyar dalai nagyon tetszettek. Min­den este más nemzetiség készíti el a maga nemzeti eledelét vacsorául s ki­vételt csak a japánok alkottak, akik kínai eledelt készítettek és szolgáltak fel, de a japánok mindig valamikép a kínai elgondolásokból éltek, amig az európaiak utánzásába nem kezdtek. A magyar vacsora szegedi gulyás volt ame­lyet kanadaiak és magyarok egyaránt kitűnőnek minősítettek. Az elkészítése Molnár Gyuláné érdeme volt, akinek a borairól hires férje nagy szakavatottság­­gal segédkezett. A vacsorát tea és süte­mények fejezték be; a teát Séra Imréné készítette s őszinte dicséretet kapott érte (teáért magyar asszony angolok­tól!); a süteményeket torontoi magyar nők készítették s azok minden időben kedveltek voltak s most is. — A vásári anyagban feltűnt Bódi Józsefné saját öltöztetésü magyar babája és el is kelt; ugyancsak elkelt a Magyarországból jött magyar baba is, de megmardt a szép nagy szlovák babánk, bár egy nagyon csinos kis szlovák lánynak ugy­ancsak fájt a szive utána. — Mióta csak csináljuk ezt a karácsonyi vásárt, Hor­­nyánszky Miklós hazánkfia pompás színes metszetei mindig megérdemelt feltűnést keltenek. Nem túlozunk, ha Hornyánszky mestert tartjuk a legis­mertebb magyar tehetségnek Kanadá­ban. A metszetei mindenütt ott vannak s a karácsonyi kártyáit most is emlegetik s szeretnék venni. De ennek egyelőre nem sok lehetősége van, mert a végtelen szorgalmú Hornyánszky úgy el van fog­lalva nagyobbszabásu művészi felada­tokkal, hogy Christmas cardokat nem tud már csinálni. Ha ideje volna, az önéletrajzán dolgozna s azt érdemes is volna megjelentetnie azoknak a részle­teknek az alapján, amelyeket átolvasás-

Next

/
Thumbnails
Contents